Az életmódunkra törő barbárokat a technológiai képességeik teszik fényűzővé. Amikor civilizációnk ostrom alatt áll, a tömegek számára csakis a múlt teljesítményeivel szemléltethető, pontosan mi forog kockán – emlékeztet Kenneth Clark és egy ötvenéves mestermű.
2020. november 18. 16:19
p
0
0
0
Mentés
Ötven éve került adásba a BBC-n minden idők egyik legfontosabb ismeretterjesztő filmsorozata. A Civilisation száznyolcvan helyszínen forgott, és a középkortól a gótikán, a román és a reneszánsz koron, a reformáción, a rokokón, az impresszionizmus és az ipari forradalom időszakán át, a világháborúkon keresztül a késői hatvanas évekig kalauzolta a nézőket. Nemcsak bemutatta, de ünnepelte a nyugati civilizációt: építészeti örökségét, művészi és műszaki zsenijeit – s közben megemlékezett a kivételes teljesítményeket övező elnyomásról és háborúkról is. A műsorból könyv, a házigazdából a történetmesélés legendája lett. „Ő volt a 20. század legzseniálisabb kulturális populistája” – fogalmaz az utókor avatott szemlélője. Miért fontos Kenneth Clark művészettörténész és műve 2020-ban, sőt miért fontosabb, mint valaha?
A második világháború alatt Clark a londoni Nemzeti Galéria igazgatójaként munkálkodott, ahol két tevékenység kötötte le energiáit. Egyrészt kétezer felbecsülhetetlen értékű műtárgyat menekített ki a nácik elől teljes titokban, kis lépésekben egy elhagyott észak-walesi kőbánya tárnáiba. Másrészt a bombázások kellős közepén az ürességtől kongó múzeum tereiben éjjeli koncerteket szervezett, és rendszeresen kiállított egy-egy különleges festményt a kulturális ingerektől megfosztott városlakóknak. Csak Velázquez híres Vénuszához negyvenezren zarándokoltak el.
Clark úgy látta, a kultúra áll mindennek a középpontjában, amit Britannia védelmezni próbál. Bár gazdag szülők sarjaként maga is elitiskolákban nevelkedett, meggyőződése szerint „a művészet nem nemesek és sznobok kiváltsága, hanem minden emberé”. Ahogyan azt későbbi televíziós sikere bizonyítja, kivételes érzéke volt ahhoz, hogy a lehető legszélesebb közönség számára illusztrálni tudja, pontosan mi forog kockán. A szemléltetés mestereként képes volt ízléses módon, lehengerlő stílusban demonstrálni a fény és a sötétség, a jó és a rossz közötti különbséget, az egyéni és kollektív értékválasztás súlyát.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.
Számos különleges képregény debütált a 3. Budapest Comic Conhoz időzítve, ezekből mutatunk be párat, de marad még a tarsolyban meglepetés egy másik alkalomra is.