Lenin-mentes köztereket!

Látványos gesztussal ünnepelt október 23-án Győr fideszes polgármestere: személyesen szedte le a Lenin út táblát a Baross út egyik házfaláról. Igaza van, valóban megengedhetetlen, hogy harminc évvel a rendszerváltozás után ilyen tábla még a házfalon legyen. Ám a győri helyzetnél vannak sokkal rosszabbak. Ma is találunk kommunista vezetőkről elnevezett köztereket hazánkban, így van olyan település, amelyen javarészt kényelemből nem nevezték át a Lenin utcát. Kényelemből, hiszen akkor minden utcabelinek át kellett volna íratnia a lapozgatós bordó személyi igazolványában a lakcímét, illetve a bírósági céges nyilvántartásban a vállalkozások adatait. Ráadásul a szemfüles lakók a postást sem akarták összezavarni „felesleges” utcanévcserével. Szomorú, hogy a lustaság és a takarékosság ilyen fontos elvi, sőt a lelki egészségünkhöz tartozó ügyek kezelését sok-sok évtizedre odázta el.

Jómagam a Mező utcában élek, amelynek elnevezését szintén a kényelem motiválta. Ezt a közterületet a szocializmusban, a nyolcvanas évek elején Mező Imréről nevezték el; a kilencvenes évek elején jóérzésű, polgári gondolkodású, aláírást kezdeményező lakóknak sikerült meggyőzniük a kommunizmus terhes örökségére egyébként fittyet hányó társaikat, hogy hagyják el az Imre keresztnevet. Azzal érveltek, hogy így nem kell minden iraton átvezetni a változást, elég lesz megtenni a következő aktuális iratmódosításkor. Egyébként sem érdekelte a legtöbb embert a téma, azt sem tudták, valójában ki is volt névadó hősünk.