|
Hanula Zsolt
|
|
A jobbágylányok szüzességét elvevő földesúr egyszerű rémmese, ami a 18. században, a francia felvilágosodás korában kezdett el széles körben terjedni. Ekkor nagy divatja volt a sötét középkort minél sötétebbnek és rémesebbnek lefesteni.
|
|
|
Ablonczy Balázs
|
|
Aki látott már belülről nagykövetséget, az tudja, hogy december 1. mindig delikát ügy egy magyar külképviseleten, kormányoktól függetlenül. Interjú.
|
|
|
Czakó Gábor
|
|
A honfoglalás nem lehetett gyerekjáték. Ezért sem vesztegeltek több emberöltőnyi ideig Levédiában még nyelvideológusok kedvéért sem.
|
|
|
Szent-Iványi Domokos
|
|
Mindenütt ugyanaz a kép fogadott: könnyes szemű, szomorú és megrendült férfiak és nők. Telekit mindenki szerette, s ezek az emberek most azt érezték, hogy nagyszerű vezetőjük, reményeik megtestesítője eltávozott, s Magyarország a pusztulásba rohan.
|
|
|
Borbás Barna
|
|
Ez itt Magyarország, itt még a forradalom is lehet törvényes.
|
|
|
Pető Zoltán
|
|
A Habsburg-Lotaringiai ház magyarországi uralma teljesen legitim volt és semmiféle zsarnokság vagy elnyomás esete nem állt fenn – szemben azzal, amit a baloldali és „kuruc” történelemszemlélet is szeret állítani.
|
|
|
Bödők Gergely
|
|
A Kádár-korszak nagy filmes nemzedékének egyik legkiemelkedőbb alkotójára az 1984-ben készült Vörös grófnő című kétrészes filmjének elemzésével emlékezünk.
|
|
|
hllndr
|
|
A kuruc-labanc témában az az igazán érdekes, hogy több száz éves politikai címkék a mai napig is ennyire időszerűnek hatnak. Vajon miért?
|
|
|
Gecse Géza
|
|
A nácikkal nem szimpatizáló, ellenük fegyvert fogni is kész, zsidómentésre is hajlandó Magyar Királyi Honvédség tisztjei sokáig csak „zavaró tényezőnek” számítottak.
|
|
|
László Andor
|
|
Történelmi emlékezetünk megosztóvá vált: elsősorban az ellentétek tűnnek fel, e szomorú századnak „sikerült” visszavetíteni saját megosztottságát a múltba. Jöjj el, 21. század…!
|
|
Kovács Emőke
|
|
Idősebb Andrássy Gyula mind megjelenésében, mind politikájában az eleganciát tükrözte. Küzdött a reformkor idején, küzdött a forradalom és a szabadságharc éveiben, hónapjaiban.
|
|
Gréczy Zsolt
|
|
A fővárosban elhallgatnak a fegyverek...
|
|
|
Balogh Gábor
|
|
Nem volt nagy államférfi. De – minden hibájával, tévedésével és mulasztásával együtt – államférfi volt. Magyarország élén máig az utolsó.
|
|
|
|
Gecse Géza
|
|
Az Aspektus történelmi ismeretterjesztő vetélkedőjének első három helyezettjéről.
|
|
|
Csunderlik Péter
|
|
A globális szuperkapitalizmus középkori képviselői kihasználták, hogy a tatárjárást követően, a kunok (kohnok) beengedésével meggyengült a szakrális létigazságot birtokló magyarság védelmi képessége.
|
|
|
Máthé Áron
|
|
Kár lenne a nemzeti szuverenitás nagy alakjait gyermeteg ábrándoktól vezérelve leimádkozni, leprédikálni a Hősök Tere kolonnádjáról.
|
|
|
Rajcsányi Gellért
|
|
Bethlen Gábor nagyívű terveket küldött a szultánnak, hogyan is kellene a törököknek tatár és magyar segítséggel elfoglalniuk a keresztény Nyugatot, lerabolni Lengyelországot és Közép-Európát.
|
|
|
Counter
|
|
A magyar érdek bizony első-, másod-, harmad- és huszonhatezredsorban is a tartós török hódítás elkerülése lett volna.
|
|
Arma Gedeon
|
|
A magyar még közel egy évszázadig tovább pusztult a belharcokban, Bethlen miatt is.
|
|
Ungváry Krisztián
|
|
A zsidók és a nem zsidók kölcsönösen számon tartották egymást. És elég erősen elzárkóztak egymástól. Megjegyzem, ez ma sincs nagyon másképp. Interjú.
|
|
|
|
Rajcsányi Gellért
|
|
A turanizmus két évszázadnyi színes történetéről írt könyvet Ablonczy Balázs történész.
|
|
|
Tevesz László
|
|
Evezősnyolcas, élsport és ifjúságnevelés – a magyar ifjúsági nyolcas csupán fél hosszal maradt le a britekétől.
|
Összesen 67 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
"...alig volt lemaradva Magyarország Ausztriától..." - kb. 60%-a volt az egy főre jutó GDP-nk. A magyar gazdaság gyorsan alkalmazkodott megváltoztatott körülményeinkhez (MOM, Gamma, Csonka gépgyár stb.), kisebb volt a külföldi tőke behatolása.
A politikai viszonyok is stabilabbak voltak.
"Az 1937-ben nálunk alacsonabb szinten álló országok is, mint például Spanyolország, Portugália és Görögország a magyarországi szocializmus évei alatt jócskán leelőztek bennünket, és mindegyik nyugati országhoz képest nőtt a lemaradásunk."
A gazdasági mutató Magyarországhoz képest először 1937-ben, majd 1989-ben:
Magyarország 100 és 100
Olaszország 113 és 540
Spanyolország 79 és 384
Portugália 78 és 166
Görögország 77 és 194
Németország 283 és 689
Forrás: Baják László, Somogyi Gyula: A szocialista gazdálkodás fekete könyve, az elvesztegetett évtizedek, Budapest Business Klub, 2002.
Márai 1947-ben :
"E két évben bennünket, akik nem vagyunk kommunisták, társadalmilag, anyagilag s talán személyesen is megőröl az idő. Ezt a sorsot csak kevesen vállalják, a többség hanyatt-homlok menekül a Párt védőszárnyai alá, megtagad elvet, meggyőződést, múltat, mindent a holnapi száraz kenyérért; különösen feltűnő a zsidóság tódulása; ugyanaz a zsidóság, amely tegnap keserű-kegyetlen számonkéréssel fordult a keresztény társadalomhoz, mert "nem állt ellen" a náci követeléseknek, ma fejvesztve rohan egy parancsuralom csatasorába, és eszében sincs "ellenállni".
1973-as adatom nincs, de ez ad egy ízelítőt a helyzetről:
“Egy kommunista, akire még a kapitalisták is számíthatnak” címmel jelent meg írás a The Christian Science Monitor című amerikai hetilap 1987 március 2-8-ik számában. Ebből fordítok:
Amikor Magyarország államadóssága elérte a 8 milliárd amerikai dollárt 1982-ben, a kommunista vezetők elkezdtek aggódni arról, hogy ki lesznek szolgáltatva a nyugati bankoknak. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Fekete János azonban megnyugtatta őket egy hazugsággal.
Erre Charles Gati, a new-yorki Columbia Egyetem professzora így emlékezett: “Fekete azt mondta a pártembereknek, hogy ne aggódjanak, mert Magyarországnak van még 3 milliárd dollar értékű aranytartaléka. Tehát, ha a 8 milliárd dolláros adósságból levonjuk a 3 milliárdot, akkor a teljes tartozás csak 5 milliárd dollár.”
Természetesen a nyugaton használatos elszámolási forma szerint ez a kivonási művelet nem értelmezhető, de a kommunista vezetők lenyelték az indokot. Így az eladósodás tovább folyt és 1986 végére a magyar államadósság már meghaladta a 11 milliárd USA dollárt.
Bejelentkezés