Trianon-vita: A történelem nem társasjáték
„Kelemen Miklós és Vágó Bálint Elkerülhető lett volna Trianon? című cikkük (Magyar Nemzet Magazin, 2016. július 2.) online változatában egyfelől olyan szándékokat tulajdonítanak a most induló Trianon 100 – Lendület kutatócsoportnak, amelyek igen távol esnek a történettudomány szempontjaitól (a »hazaáruló Károlyi felmentése« lenne a célunk – szerintük), ezért ezekre kár is szót vesztegetni. Másfelől a szerzőpáros némi bizonytalanságot árul el a korszak szimpla eseménytörténetében is, amikor nem látszik tudni arról, hogy Romániát 1918 végén nem fenyegette komoly bolsevik támadás, és a Szovjetunió csak 1919 májusában üzent hadat az országnak. Kérdéses, hogy a Magyarországon 1918 őszén meginduló, jórészt nemzeti jellegű forradalmi mozgalmakat bolsevik lázongásnak lehet-e minősíteni. E bizonytalanságok dacára a szerzők könnyű kézzel szórják a nem túlzottan alátámasztott kijelentéseket a cseh és szerb csapatok értékéről, a francia Keleti Hadsereg harci kedvéről, a folyami átkelők biztosításáról, illetve sugallják azt, hogy a magyarországi németek, svábok, szászok és a ruszinok szívesen harcoltak volna Magyarország területi integritásáért.
Cikkük második része pedig bájos, a Rizikó mintájára megalkotott stratégiai társasjáték: a szerzők alakulatszámokat sorolnak, és újrajátsszák 1918–1919 fordulójának eseményeit. A társadalmi, gazdasági, diplomáciai háttér felvázolása nélkül ez ugyanis tényleg nem több játszadozásnál. Eleve nagyon furcsa minden további nélkül egyenértékűnek tekinteni egy 1918-as, viszonylag pihent balkáni francia hadosztályt egy frontról éppen hazatért, felbomlóban lévő közös hadosztállyal. Meg hát olyan apróságnak tűnő kérdésekre is válaszolni kellene, hogy ki gyárt lőszert, felszerelést a térképen lelkesen ide-oda tologatott alakulatoknak. Ki szállítja őket, és honnan kapnak utánpótlást? Miért gondolják, hogy azért, mert egy katona a feljebbvalói utasítását követve rendben hazatér Magyarországra, ugyanígy követné parancsnokait Dél-Magyarország védelmében? Milyen az általuk adu ászként bemutatott alakulatok nemzetiségi összetétele? Hogy érvelésük anakronizmusa (mármint hogy 2016-ban akarják megnyerni az első világháborút) látható legyen, vegyünk egy példát. Kelemen és Vágó az ország 1918-as lehetséges megmentőjének kiáltja ki a kolozsvári 35. közös gyaloghadosztályt. Ennek az alakulatnak a nemzetiségi összetétele a hadba vonuláskor a következő volt: a hadosztály négy gyalogezredéből háromban (a gyulafehérvári 50., a kolozsvári 51. és a besztercei 63. közös gyalogezredben) a román ajkú legénység kétharmados vagy annál nagyobb arányú többségben volt, egyedül a 62. marosvásárhelyi közös gyalogezredben találunk nagyjából kiegyensúlyozott nemzetiségi viszonyokat: a magyarok és románok aránya itt 49, illetve 46 százalék. Hogy egy elsöprő többségében román nemzetiségű egység milyen elszánással védte volna meg Erdélyt a román hadsereg ellen 1918 őszén, azt az olvasó képzeletére bízzuk.”
Összesen 76 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Ablonczy láthatóan nem történész, hanem a mai ballib divatnak megfelelően egy publicista.
Magyarországot nem védték Károlyiék. Rossz volt a diplomácia. A Tanácsköztársaság hatalomra jutásától kezdve Magyarország nem volt tárgyalófél.
A hadseregről: ha újra háború lenne (ne legyen), a cigányoknak nem kell harcolniuk, mert ők jobba szeretnének egy cigány államot Kelet-Magyarországon?
Pontosan.
Kár ezt ragozni szerzőcském. A Károlyi kormány leszerelte a Magyarországot megvédhető hadseregét. Akkor, amikor egy nemzeti hadseregre nagyobb szükség volt, mint valaha. A vegyes nemzetiségű alakulatok kiszortírozhatták volna magukat.
"Hogy egy elsöprő többségében román nemzetiségű egység milyen elszánással védte volna meg Erdélyt a román hadsereg ellen 1918 őszén, azt az olvasó képzeletére bízzuk.”"
Hát még, ha Ablonczy hozzászámolná Spartacus utódait, akik - római rokonokként - nyilvánvalóan román-Erdély mellé álltak volna.
Kizavarták volna a 230 ezres magyar hadsereget nemcsak Erdélyből, Európából is.
Román módra.
Szóval és tettel:
Ablonczy nem mást állít, pontosabban sunyin sugall:
Nem is jártunk rosszul Trianonnal. Sőt, ha logikusan végiggondoljuk, a magyarok, főként vezetőik Károlyitól Kunig elérték, ami a legtöbb volt elérhető.
A románokat pedig csúnyán átkúrtuk.
Azzal, hogy odaadtuk nekik Erdélyt.
Hát, nem semmi.
És ez betűt kap Magyarországon, 2016-ban.
Azt, amit minden hadsereg eszik.
Egyébként, ha a kaja miatt oszlatták fel őket az elvtársak, azt elfelejtették közölni.
Na, itt a különbség a gondolkodásban: a haza iránt mindenkinek van kötelessége. Még annak a cigánynak is van kötelessége Magyarország iránt, aki cigány államra vágyik.
Rengeteget változtat egy ténykedés helyességének megítélésén, ha megindokolják. Pláne, ha a ténykedés a józan ésszel nem összeegyeztethető.
Mentek is Bukarestig, mint kés a vajban.
Ahogy Vlaszovék is mentek volna Moszkváig és tovább, ha Hitler idejében felébred.
ez is a komcsik bűne...
jó dolog is ez a kurva kommunizmus wazze
Bejelentkezés