Prága és Budapest II.

2016. március 31. 11:10
Duca di Salina
Múltba néző
Prága a kommunista hatalomátvételt és a sztálinista rendszert is valamivel jobban átvészelte, mint Budapest, mert például alig volt kitelepítés a városból.

„A sikeres Csehszlovákiával szemben, a trianoni magyar állam az akkori Európa páriája lett. A konzervatívok a Kommün, a liberálisok és baloldaliak pedig a jobboldali restauráció miatt néztek rá gyanakvással. A pária sors kialakulásában nemcsak a külföld előítéletei a vesztessel szemben, meg a sok koncra éhes, majd pedig a megszerzett zsákmányt éberen őrző szomszéd játszott szerepet, hanem mi magunk is. A trianoni magyar állam a forradalom, a Kommün és az ország megcsonkítása után érthetően hangoztatta a folytonosságot a történelmi múlttal, de ezzel a vesztes háború minden bűnét az egyharmadnyi maradék ország vette magára. A trianoni Magyarországgal szemben alkalmazott megtorlás jóval súlyosabb volt, mint a háború fő felelősének tartott Német Birodalommal szembeni alkalmazott intézkedések. Közben az új Német Birodalom épp úgy, mint az Osztrák Köztársaság egy-egy elegáns mozdulattal maga mögött hagyta a birodalmi múltat, s igyekezett szűzen megjelenni a nemzetközi politikában. A győztesek, mint a csehek, a lengyelek, a románok és a szerbek pedig a győzelem fényében sütkérezhettek, s a saját új vagy megnagyobbított államuknak örvendeztek.

Az új Csehszlovák Köztársaság hivatalosan az egységes »csehszlovák« nemzet állama volt, ahol nemcsak a németek, a magyarok és a ruszinok lettek másodrangú állampolgárok, hanem a külön nemzeti identitástól lényegében megfosztott szlovákok is. Prága ebben a 20 évben egy önálló állam modern fővárosa volt, míg Budapest a kezdetben, mint a »bűnös város«, küszködött a 1918-19-es zavaros idők emlékével, meg azzal, hogy egy nagy birodalom társ-fővárosából egy kis ország vízfeje lett. Budapest a 30-as évek elejére jórészt magára talált, újra egy izgalmas metropolisz lett, hatalmas, hollywood-i méretű szórakoztató iparral, ahol a wales-i herceg barátnőjét, Mrs. Simpsont egy pesti zsidó fiatalember, egy bizonyos Markstein Józsi nevű parkett-táncos (ismertebb művésznevén Alfonzó) táncoltatta meg az Arizona mulatóban.

A második világháborút Prága gyakorlatilag pusztítás nélkül úszta meg, míg Budapest – Berlinhez, a német nagyvárosokhoz és Varsóhoz hasonlóan – ismét romhalmaz lett. A csehek nem először a történelemben, a győztes oldalon fejezték be a háborút, míg hazánk az utolsó csatlós bélyegét viselte 1956-ig, s sokszor még azóta is. Prága a kommunista hatalomátvételt és a sztálinista rendszert is valamivel jobban átvészelte, mint Budapest, mert például alig volt kitelepítés a városból. Ott is épült persze egy rettenetes Sztálin szobor, amit csak 1962-ben bontottak le. A szelíd elbánás a németekre és a magyarokra nyilvánvalóan nem vonatkozott, s a kollektív jogfosztás érvényessége a mai napig a demokratikus cseh (és szlovák) politikának is egyik sarokköve.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Olasz neve ellenére igazi magyar a szerző.
Köszönöm az írását.

Csak meg kell nézni kik a szomszédaik.

Innentől fogva szerintem senkinek nincs kételye miért húznak le minket a keleti és déli szomszédaink.

Amíg a cseheket majdnem mindenhol felfelé húzó szomszédok veszik körbe...

A csehszlovák hősiesség, ami a "győztesek" sorába vezette őket:

1941 áprilisában volt, amikor Churchill és a csehszlovák emigráns kormány elnöke, Edvárd Benes, meglátogatták a leamingtoni katonai bázist, ahol a csehszlovák hadsereg maradéka gyakorlatozott. A csapatok szemlézése alkalmával Churchill szomorúan megjegyezte: „Kétezer ember – ennyi maradt egy másfélmilliós hadseregből.”

Forrás: W. Averell Harriman: Special Envoy to Churchill and Stalin 1941-1946 (Egy rendkívüli követ Churchillhez és Sztálinhoz), Hutchinson of London, 1976, 58. old.

Úgy, hogy
1. az antant-hatalmak az I. vh. alatt Masaryk által Londonban kitalált Csehszlovák Nemzeti Tanács elnevezésű asztaltársaságot monarchia-ellenes emigráns csehszlovák kormánynak ismerték el (tudni kell, hogy Masaryknak az USA-ban közvetlen kapcsolata volt Wilson elnök baráti körével);
2. a keleti fronton (a Kerenszkij-kormány idejében) a Monarchia cseh nemzetiségű alakulatai egyszerűen átálltak az oroszokhoz.

Off-topic: A bolsevikoknak már nem volt szükségük a csehekre, ezért hazaküldték őket. Persze otthon akkor még hadbíróság várt volna rájuk (a Monarchia még létezett, és Csehország még hozzátartozott), így a csehek a távolkelet felé indultak el. A bolsevikok tőlük szokatlan nagyvonalúsággal nem fosztották meg őket a fegyvereiktől. Ez részükről utóbb könnyelműségnek bizonyult, mert a csehek a fehérek mellé áltak és keményen irtották a vörösöket. Az utóbbiak viszont nagyobb részben a kínai határ közelében működő fogolytáborokból hazaindult magyar hadifoglyok voltak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés