„Fájdalmat okoz és szenvedéssel jár...”

2015. december 17. 12:47

Szécsi Noémi
Halcsontos Fűző
Az uralkodó nevelési elv a „tudatlanság megőrzését” preferálta, hiszen úgy vélték, a szende hajadon ugyanis már azáltal is „romlott” lett, ha tudomást szerzett a szexuális élet mibenlétéről.

„Az uralkodó nevelési elv a „tudatlanság megőrzését” preferálta, hiszen úgy vélték, a szende hajadon ugyanis már azáltal is »romlott« lett, ha tudomást szerzett a szexuális élet mibenlétéről. Bizonyára mindig voltak kivételek, hiszen nem minden lány ment korán, tizenévesen férjhez, és akadtak olyanok is, akik olvasmányaik, férjezett lánytestvéreik, barátnőik révén esetleg összerakták az információmorzsákból, hogy mit jelent a házasélet, de nem ez volt az eszményi tudatállapot a férjhez adandó lányok számára.

Mai szemmel nézve volt valami ördögi abban, ahogyan a társadalom szemlélte a házassági húspiacra vitt, tudatlan nők vergődését: kultuszt csinált ártatlanságukból, majd részvétlenül figyelte beavatásukat. Harsány színekkel megfestett, életnagyságúnál nagyobb jelenet az, amelyet Stefánia főhercegnő az 1930-as években megjelent emlékirataiban megír, de ezzel együtt jellemző a korra. A Rudolf trónörökössel tizenöt évesen eljegyzett, majd tizenhat évesen összeadott belga királylány decensen kitér a konkrét részletek taglalása elől, de hatalmas érzelmi töltetű leírásban érzékelteti saját szorongását az 1881. május 10-én megejtett nászéjszaka előtt. A későtavaszi estének ellentmondó, ködös, felhős idő, az unalmas, mélabút sugalló táj, a lassan leszálló sötétség, a férje szótlansága és saját kimerültsége teljes kétségbeesésbe taszítja, így érkeznek a fűtetlen, rideg, kényelmetlen laxenburgi kastélyba, ahol egy boszorkára emlékeztető, érthetetlen beszédű komorna fogadja őket. Itt megszakad az események sorolása, és Stefánia csak mérhetetlen csalódottságát érzékelteti... (...)

Ezzel a helyzetmegállapítással azok a századfordulón már szót kérő feministák is egyetértettek, akik csak az adásvétel metaforáival tudták leírni a házasságok létrejöttét. Ezen a piacon a fiatal és »bontatlan csomagolású« nő értéke abban állt, hogy mindeddig senkivel sem folytatott szexuális viszonyt. A kiszámíthatatlan fogamzásgátló szerek évszázadai során ugyanis csupán így volt száz százalékosan garantálható, hogy a nő az »első komoly vásárló« vagyis a későbbi »tulajdonos«, a férj gyermekével esik teherbe, azt hordja ki, szüli meg. A szülő vagy gondviselő kötelessége volt tehát az értékmaximalizálás érdekében távol tartani a fiatal középosztálybeli lányokat a szexualitástól, és az ezzel kapcsolatos igyekezet igen sajátos érvelésben öltött formát. A nevelés azonban szóban zajlott, így nehéz tetten érni.”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem kellett volna kihagyni, hogy régen is létezett a szerelem.
Nem csak az volt, amit leírt a cikkben.

Ez már megint miféle agymenés?

Számomra az is érthetetlen, miért (épp most) kellett ezt megírni egyáltalán.
Aki olvasott valaha is valódi irodalmat, mindezt tudja, a mostani lányokat pedig már semmivel nem kell és nem is lehetne elijeszteni.
(Szerény véleményem szerint túl hamar is kezdik a dolgot).

Most látom, hogy új rovatot indított a Mandi Magyar történelem címmel.
Ezért kellett megíratni ezt a cikket.
Tudtam volna (száz) jobb témát is.

Jól mondod, ballib gyerekellenes járvány került napvilágra. Valamint kiderült, hogy a ballib lányok közönségesek és csak külsőleg nők.

Ilyesmiért fizetnek?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában