Iszlám imaóra volt a keresztény katedrálisban

2014. november 17. 11:39
Először tartottak muzulmán-keresztény imaórát a washingtoni episzkopális katedrálisban. Az esemény közben egy nő felállt és tiltakozott, kivitték.

Történetében először tartottak muzulmán imaórát pénteken, november 14-én a washingtoni episzkopális (anglikán) Nemzeti Katedrálisban, a szándék a a terrorizmus elleni küzdelem és a keresztény-muzulmán párbeszéd elősegítése volt. Az imaóra közben azonban egy nő felállva, hangosan tiltakozott. 

 
Mint mondta: „Jézus Krisztus meghalt a kereszten, ez az oka, amiért csak őt imádjuk, Jézus Krisztus a mi urunk és megmentőnk!” A nő hozzátette: elég mecset az Egyesült Államokban, és a muzulmánoknak a saját vallási épületeikben kellene imádkozniuk. Ezután két férfi kivitte a katedrálisból.
 
Az imaóra házigazdája  Ebrahim Rasool, Dél-Afrika washingtoni nagykövete volt, aki felszólította a keresztényeket és a muzulmánokat, hogy fogjanak össze és harcoljanak az extrémizmus ellen. 
 
Az imaóra ellentmondásos reakciókat váltott ki, sokan olyan véleményt fogalmaztak meg, hogy annak nincs helye egy keresztény templomban.

Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Episzkopális templomban van helye. Azoknak már mindegy.

Aztán egy iszlám mecsetben mikor lesz keresztény imaóra????

A hitgyüliről annyit hajlamos vagyok elismerni, hogy van bennük keresztény önazonosságtudat. Az episzkopálisokból hírhedetten hiányzik.

Teljesen tönkreszekularizálták az egyházukat, most majd a muzulmánok fogják "helyreállítani" benne a maguk teokráciáját.

Eljöhet az idő, nemcsak a nőt viszik ki a templomból, de a keresztet és az oltárt is, és mecsetté nyilvánítják a templomot.

Mecsetté vált templomok voltak régen is, ismert eredménnyel.
Ami kívülről jön, az mindég a szabadság ellen hat.

Prohászka Ottokárnak van egy remek írása
Bazilika vagy zsinagóga címmel 1896.

Csomorkány felebarátod képes arra, hogy Prohászkát a maga korlátai között értékelje.

Nélküle nagyjából a volt NDK vagy a mai Csehország szintjén állna a magyar katolikus egyház, tehát közösségileg is belőle élünk, ill. az általa elindított két világháború közötti katolikus megújulásból.

Nota bene, Boldog Salkaházi Sárát is ez a katolikus megújulás adta nekünk, tehát egészében antiszemitizmussal vádolni súlyos ostobaság volna.

Az azonban tény, hogy Prohászkánál elég mélyre ment 1919, és azt megelőzően is a baloldali mozgalmak és a zsidóság között megtapasztalt erős korreláció, ezért számos olyan szövege van, amely 1944 után vállalhatatlan. De ő nem is 1944 után írta ezeket, míg akik ma lelkesen idézik, azok 1944 után vannak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés