Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1944. március 19-én szállta meg hazánkat a nemzetiszocialista Németország. Mindez gyökeres változásokat idézett elő a történelmünkben.
Nyitóképen: Szent György tér, német és nyilas alakulatok 1944. október 16-án, a kiugrási kísérlet után. Fotó: Fortepan
A Harmadik Birodalom főhatóságai részéről már 1940–41-ben felmerült, hogy az áhított világháborús győzelmet követően a Duna-medencében területrendezést vinnének végbe: a még többségében német etnikum által lakott nyugat-magyarországi régiókat Németországhoz csatolnák, a Bácskából, a Bánságból és Baranyából pedig egy önálló német tartományt hoznának létre. Magyarország megszállásának hadműveleti tervét, amely a Margarethe (margaréta) fedőnevet kapta, azonban csak 1943 szeptemberében dolgozta ki a hadsereg vezetési törzse, amikorra Adolf Hitler már messzemenőkig elégedetlen volt hazánk világháborús szerepvállalásával.
A németek szempontjából országunk megszállását – amely a keleti hadszíntér utánpótlásának biztosítása okán kulcsfontosságú volt nekik – alapvetően négy tényező indokolta.
A berlini kabinet tudta, hogy az atomerőművek leállítása rossz ötlet, mégis megtették. Most pedig állítják, hogy a Cicero magazin ferdít.
A lengyel külügyminiszter szerint az ukrajnai háború agresszorával szemben keménynek kell lenni.
A Le Figaro magyar tudósítója a CPAC legutóbbi, Millenáris Parkban megtartott gyűlését elemezte.
Másokat a koffeinmérgezés tart ébren éjjel, engem a német gazdaság horrorisztikus számai.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
Két gól, két gólpassz.
EP-képviselőknek nem tetszik, hogy nagy nemzetközi cégek olyan felületeken, csatornákon hirdetnek, amelyek oroszbarát narratívát közvetítenek.
