Itt vannak a számok: nem igaz, hogy csökkenne a tanári pálya vonzereje
2024. március 14. 14:24
A pedagógusképzési terület a második legnépszerűbb, a modellváltó egyetemekre akarnak a legtöbben bejutni.
2024. március 14. 14:24
5 p
2
1
42
Mentés
Nyitóképen: tanóra a VII. kerületi Szerb Tanítási Nyelvű iskolában (Fotó: MTI/Mohai Balázs)
***
A 2024-es felsőoktatási felvételi keretében összesen 120 990 fő jelentkezett a felsőoktatásba – derült ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium tájékoztatásából.
Mindez 2022-hez képest 22 százalékos növekedést jelent, igaz tavaly ennél többen, 126 ezren adták be felvételi kérelmüket valamely felsőoktatási intézménybe.
2023-hoz képest is nőtt az MTMI+ (műszaki, természettudomány, informatika, mérnök, agrár, államtudományi, orvos és egészségtudomány, pedagógusképzés) szakokra való jelentkezői szám (2022-höz képest 43 százalékkal, 2023-hoz képest 3,5 százalékkal).
Mindez azt jelenti, hogy tízből három diák ilyen képzésekre jelentkezett.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium lapunknak küldött részletes adataiból kiderül, hogy tovább nőtt a pedagógusképzésre jelentkezők száma is: összesen 17 833-an jelentkeztek első helyen pedagógusnak. Tavaly ez szám 14 321, míg 2022-ben 8732 volt.
Azaz 2022-höz képest dupla annyian vannak, akik ezt a pályát választanák.
A pedagógus képzési terület feljött a 2. helyre. 2022-ben és 2023-ban negyedik volt (a gazdálkodás, műszaki és bölcsész mögött). Mindez cáfolja azokat a régóta hangoztatott állításokat, hogy folyamatosan veszítene vonzerejéből a tanári pálya.
Ahogy Hankó Balázs innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár is hangsúlyozta az M1-nek nyilatkozva: 2024 a tanárok éve, a béremelésnek, valamint a felvételi rendszer és a tanárképzés megújításának köszönhetően két év alatt megduplázódott a pedagógusképzésre jelentkezők száma.
A felvételi jelentkezések megoszlásából az is kiderült, hogy továbbra is a modellváltó egyetemek a legnépszerűbbek, a jelentkezők több, mint fele ilyen intézményben szeretne továbbtanulni.
A legnépszerűbb intézmények között az ELTE vezet (17080 jelentkező), ezt követi a Debreceni Egyetem (9950 jelentkező), majd a Szegedi Tudományegyetem (8395 jelentkező)
A szaktárca az adatok mellett fontos határidőkre is felhívta a figyelmet:
2024. március 25.: E-ügyintézés indulása
2024. július 10.. Sorrendmódosítás és dokumentumfeltöltés
2024. július 24.: Ponthatárok várható megállapítása
Hankó Balázs a Mandinernnek pár héttel ezelőtt adott interjújában elmondta, idén tovább változott a felvételi rendszer. Ennek lényege, hogy az emelt szintű érettségin elért 1 százalék 1 pontot jelent, míg a középszintű érettségi esetében 1 százalék 0,67 pontot. Azaz 100 százalékos emelt szintű érettségi a felvételi tárgyból 100 pontot, 100 százalékos középszintű érettségi a felvételi tárgyból 67 pontot ér.
A felvételin megszerezhető 500 pontból 100 pontról az intézmények maguk döntenek, ők határozzák meg, mire adnak pluszpontot a jelentkezőnek. Az egyetemek autonómiáját erősíti az is, hogy az adott intézmény dönt melyik ötödik érettségi tárgyat veszi figyelembe a pontszámítás során.
Lesz-e fordulat Erasmus-ügyben? Hogyan kerülhetnek az elitbe a magyar intézmények? Miként segíti a munkaerőpiaci elvárásokat a megújult szakképzés? Interjúnk az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárral.
„Számos olyan új kutatóhely alakult a közelmúltban, amelyekben a világ élvonalát jelentő színvonalú tudományos munka folyik” – közölte Hankó Balázs, innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár.
Lesz-e fordulat Erasmus-ügyben? Hogyan kerülhetnek az elitbe a magyar intézmények? Miként segíti a munkaerőpiaci elvárásokat a megújult szakképzés? Interjúnk az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárral.
A modellváltásnak és a felvételi decentralizációjának köszönhetően idén nagyságrendekkel több diákot vettek fel az egyetemekre, mint a korábbi években. Erről és a felsőoktatás vitás kérdéseiről is faggattuk a felsőoktatásért felelős államtitkárt.
Mark Galeotti szerint az Orosz Föderáció államfője megváltoztatta kormányát, egyesítette az ország védelmi és polgári gazdaságát, hogy állandóan mozgósított állammá váljon.
Azt hinné az ember, hogy egy véres merénylet mindenkit megrendít.
p
0
7
14
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 42 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
rockercicc
2024. március 15. 10:52
Pedig kurva egyszerű. Ezt lehet a legkönnyebben elvégezni (vajon miért nem mérnök, orvos, jogásznak jelentkeznek...), csak hogy legyen egy akármilyen diploma, amivel aztán tudja játszani az eszét, hogy ő "értelmiségi" (sok közülük inkább értelmisegg)!
MTMI+ (műszaki, természettudomány, informatika, mérnök, agrár, államtudományi, orvos és egészségtudomány, pedagógusképzés) szakok. Maradjunk abban, hogy nem véletlenül ezeknek van külön nevük. :-) Nagyjából ezek termelik meg a GDP-t, amit aztán szét lehet osztani a politológusok, szociológusok, jogászok stb. között.
"Mindez azt jelenti, hogy tízből három diák ilyen képzésekre jelentkezett"
Tehát 6 nem -- mondom én. Szlovákiában és más közeli országokban sokkal jobb az arány. Nálunk valamiért a fos szakok a népszerűek. Nehéz lesz így versenyezni a fejlett technológiákért. Persze ez nem a kormány bűne, hanem valamilyen korszellem. Ez is a kommunizmusban lett elbaszva, de még nem látom tisztán, hogy hogyan.