Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

2023. április 16. 11:07

Magyarországon minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

2023. április 16. 11:07
null

Magyarországon minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról.   

A magyarországi zsidóság teljes egyenjogúsága 1867-ben, a kiegyezés évében valósult meg. A zsidó felekezetet 1895-ben nyilvánították "bevett vallásnak", azaz az állam által elismertnek, a többi bevett vallással egyenrangúnak. A Nemzetgyűlés az első világháború után, 1920. szeptember 26-án elfogadta a numerus claususként ismert 1920. évi XXV. törvénycikket, amely előírta, hogy az országban élő népfajok, nemzetiségek nem tanulhatnak nagyobb arányban az egyetemeken, mint amekkora az összlakosságon belüli részarányuk. Az intézkedés elsősorban a zsidóságot sújtotta. A második világháború küszöbén, 1938. május 29-én lépett hatályba az első zsidótörvény "a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról".

A jogszabály szerint a sajtó-, az ügyvédi, a mérnöki és az orvosi kamara tagjainak, valamint az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 százaléka lehetett izraelita vallású. Az 1939. május 5-én kihirdetett második zsidótörvény „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” már faji alapon minősítette zsidónak azt,

akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt, őket eltiltották az értelmiségi pályától.

Az 1941. augusztus 18-án kihirdetett harmadik zsidótörvény a házassági jog módosításáról és a házassággal kapcsolatos fajvédelmi rendelkezésekről megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot, és „fajgyalázásnak” minősítette a nem zsidók és zsidók közötti, házasságon kívüli nemi kapcsolatot. Az 1939. évi honvédelmi törvény teremtette meg a fegyvertelen honvédelmi munkaszolgálat jogi alapjait, később a munkaszolgálat is több tízezer zsidó életét követelte.

A holokauszt első, magyar zsidókat is érintő tömegmészárlása 1941. augusztus 27-28-án az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban történt, ahol a német SS 23 ezer zsidót végzett ki, többségük Magyarországról kitoloncolt, javarészt hontalan ember volt. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Sztójay-kormány sorra hozta a zsidóellenes jogszabályokat a sárga csillag viselésétől a kerékpárok beszolgáltatásán át a zsidók lakásának igénybevételéig. 1944. április 28-án jelent meg a gettósításról szóló rendelet, amelynek értelmében a kisebb települések zsidóságát nemre és korra tekintet nélkül összegyűjtötték, majd egy nagyváros határában gettókba, gyűjtőtáborokba szállították, a városi és budapesti zsidókat elkerített gettókban zsúfolták össze. A gettósítás Kárpátalján már a rendelet megjelenése előtt, 1944. április 16-án, hajnalban megkezdődött. Az intézkedést néhány hét alatt az egész országban végrehajtották, Budapesten csillagos házakba zsúfolták a zsidónak minősített embereket.

A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdődtek. Az Adolf Eichmann által irányított német törzskar a magyar közigazgatás és a csendőrség közreműködésével néhány hónap alatt 437 ezer vidéki zsidót hurcolt haláltáborokba, Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult. Budapest zsidóságának elhurcolását

Horthy Miklós kormányzó a nemzetközi tiltakozás hatására július 6-án leállította.

Vasárnap, a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján tartják az Élet menetét Budapesten. A holokauszt áldozataira emlékező séta idén a VIII. kerületi Koltói Anna térről indul és a VII. kerületi Bethlen Gábor térre érkezik. Az idei séta a munkaszolgálatosoknak állít emléket, a menet körülbelül 1,5 kilométeres útvonala Budapest két munkaszolgálatos emlékműve között halad.

(MTI)

Nyitóképen a Cipők a Duna-parton emlékmű. Fotó: Képernyőfotó

Összesen 144 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
critical man
2023. április 17. 09:34
Azt hittem, hogy ezt már megtartották Gyöngyösivel meg az ide akkreditált pedofil buzival a nagykövetségen.
Yowivi
2023. április 16. 17:40
Azért kíváncsi lennék rá, hogy az amerikai nagykövet súgás nélkül ezt tudta volna e?
Osztap Bender
2023. április 16. 16:19
Vajon megemlékezik majd a mandiner és az ország a zsidó ávós és ávh-ás gyilkosok magyar áldozatairól is? Az ők Andrássy út 60-ban üresen maradt cipői is bemutatásra kerülnek, talán még azt is megérjük, hogy a kapu elé lesznek betonozva, emlékeztetöül a gazemberségre? Az épület falán pedig felsorolják majd a kínzókat, a gyilkosokat?
Hájas Gerzson a hitlerszakértő
2023. április 16. 15:21
Látjátok, románoknál nincs ilyen mert ők nem védték őket hanem ukrajnába hordták és '42re mind legyilkolták őket. Nincs is náluk folyamatosan jajgató belső ellenzék. Csak mi voltunk olyan balfasz hülyék hogy védtük a parazitákat. Hálából meg jól hátbaszúrtak minket és teszik is a mai napig.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!