Néhány hét múlva megnyílik a hívek előtt a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház, amelynek megújítása a bírálatok kereszttüzében állt az elmúlt időszakban.
Gőzerővel zajlik az ország egyik legnagyobb állami beruházása: Veszprémben a teljes várnegyed megújul 2025-re, ám a tizennyolcból „három és fél” felújított épületet már idén tavasszal átadnak, köztük a Szent Mihály-főszékesegyházat. A barokk kor óta nem látott léptékű építkezés állásáról, a további menetrendről és az invesztíciót övező vitákról Vörös Tamás DLA, a Veszprémi Főegyházmegye főépítésze és Pém Attila, a – szintén a főegyházmegyéhez tartozó – Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgatóhelyettese nyilatkozott a Mandinernek.
„A beruházás a terveknek megfelelően halad, tavasszal, az első ütem végén három és fél épületet szeretnénk átadni: a Biró–Giczey és a Körmend Házat, a Szent Mihály-főszékesegyházat, valamint az Érseki Palotát. Az utóbbi miatt mondjuk azt, hogy három és fél, mert itt még ezután is zajlanak majd munkálatok” – adott helyzetjelentést a projekt aktuális állásáról Pém Attila. A költségekről szólva a Castellum igazgatóhelyettese elmondta: a kormány két lépcsőben összesen 56,8 milliárd forintot biztosított a beruházásra, amely száz százalékban állami támogatásból valósul meg. „Ebből az összegből tudunk gazdálkodni” – válaszolta a szakember arra a kérdésre, hogy tudják-e tartani a büdzsét.
Kollégája, Vörös Tamás főépítész hozzátette: az említett első ütemnek az is fontos vállalása, hogy a várnegyed összes ingatlanjának homlokzat- és tetőrekonstrukciója elkészül, ami azt jelenti, hogy húsvét után már kizárólag belső munkálatok zajlanak majd.
A várnegyed megújításával kapcsolatban leginkább a Szent Mihály-főszékesegyház került reflektorfénybe: a bírálók tábora többek közt azzal vádolta a munkálatok felelőseit, hogy egész egyszerűen lemeszelik a régi falfestményeket, és lecserélik az üvegablakokat.
Pém Attila szerint a kritikusok többsége „szándékosan és rosszhiszeműen” próbált hangulatot kelteni a beruházás ellen, például azt állítva, hogy a munkások nem csinálnak mást, mint hogy lemeszelik a falakat. „Ez egy olyan hangos kisebbség, amely rendszerint minden nagy projektnél megjelenik” – fogalmazott.
A rekonstrukciónak megágyazó történeti hátteret ismertetve Vörös Tamás kifejtette:
az azóta eltelt több mint 110 esztendő pedig meglehetősen kevéssé volt dokumentált. Ebből is fakadt a negatív hangok jó része. Az elmúlt két évben végzett kutatásokból és a megkezdett munkálatok során azonban több fontos részlet is kiderült a múltból.
Például arról az 1978-ban befejeződött átalakításról, amely alig-alig ismert a közvélemény előtt, pedig a mostani műszaki és művészeti beavatkozások egy jelentős része az akkori szakszerűtlen megoldások miatt vált szükségessé – mondta a főépítész. Kifejtette: „1968 és 1978 között próbálták felújítani a székesegyházat, mert akkorra kritikus állapotba került az épület a le- és beázások következtében. A beruházás költségvetése azonban folyamatosan csökkent, ami meg is látszik a minőségen. Az átfestést nem restaurátorok, festőművészek végezték, hanem kisipari szinten oldották meg egy erős anyagi kényszer mellett, az eredmény így a székesegyházhoz méltatlan lett”. Ezzel együtt – folytatta – ezeket a rétegeket is megvédik azzal, hogy
tulajdonképpen „konzerválják” őket. Így akár a szakszerűtlenül átfestett „eredeti” vagy az 1907–10-es festés is vizsgálható, rekonstrukcióként visszaállítható lesz.
A Szent Mihályt ábrázoló színes üvegablak pedig a második világháború után megsemmisült, az új az eredetihez hű módon készül el.
A szakember összegzése szerint jelenleg értékőrzés történik, megvédik a falfelületeket, a templomot a hozzá méltó állapotba hozzák, és ennek során, a vádakkal szemben, semmilyen műemléki érték nem vész el. A székesegyház a nagycsütörtöki liturgiára ismét megnyitja a kapuit a hívek előtt, egyedül az altemplom helyreállítása marad hátra, ez várhatóan 2025-re készül el.
A főépítész és a vagyonkezelő igazgatóhelyettese arról is beszélt, hogy a várnegyed-rekonstrukció kezdeti tervei több ponton is változtak-változnak a kivitelezés folyamán. „Egy műemlék-felújítás során sosem megy az eredeti elképzelések szerint a munkavégzés. Hiába kutatjuk meg ugyanis minden irányból, a lehető legszerteágazóbban az épületeket, a bontáskor mindig előkerül valami váratlan a földből, a falakból, a födémekből. Veszprémben sem volt ez másként. Például a Körmendy Ház tervezett tűzivíztározójának kiépítésekor csak a földkiemelésnél derült ki, hogy ott is középkori várfalak futnak a föld alatt – hiába volt a tervezett helyen megelőző feltárás. Így át kellett tervezni a tartályt” – mesélte Pém Attila, hozzátéve, a kert- és közműépítésnél szintén várhatóak még „találatok”.
Vörös Tamás megjegyezte, bár az eredeti veszprémi középkori vár egy sokkal szűkebb területen helyezkedett el, mint a barokk kori, így sem tűnt el teljesen, és sok helyütt csak most kerülnek elő a felszín alatti maradványai. Ezek pedig folyamatosan újraírják a terveket.
A beruházó célja az, hogy májustól a várkerületben már „csak” olyan munkálatok folyjanak, amelyek nem zavarják a látogatói élményt. A külső állványok döntő többségét elbontják, s a folytatásban a restaurátori és más belső munkák zajlanak majd. A terv az, hogy ezekbe a folyamatokba a Work In Progress 2023 kiállítás vezetett sétáin keresztül betekintést kaphassanak az érdeklődők, akik így
Az épületek jövőbeli funkcióját firtató kérdésre Pém Attila megjegyezte, elhangzottak olyan vádak is, melyek szerint kiállítótérré alakítják át a ferences templomot. Ez szintén dezinformáció – mondta –, „a Szent István-templom (ferences templom) állandó szentségimádás helyszíne lesz, és a többi templomba is visszatér a liturgia, szakrális helyszínné válnak”.
Vörös Tamás szerint a mostani felújítás egyik nóvuma az, hogy a várnegyed olyan közösségi funkciókat kap, amelyeket a városlakók, a hívek és a turisták egyaránt szívesen használnak majd. Számos közösségi tér jön létre, lesz például pasztorációs és zarándokközpont, emellett pedig a munkahelyi használata is megmarad bizonyos épületeknek, megnyitják a kerteket, és impozáns éjszakai kivilágítást kap a várnegyed.
Arra a kérdésre, hogy korhűségre vagy inkább modernitásra törekednek-e, a főépítész azt felelte: „Ez egy nagyon finom skála. Ha van rá lehetőség, korhű megoldásokat alkalmazunk, de van, amikor kortárs elemekkel is operálnunk kell. Szinte minden esetben egyedi döntéseket kell hoznunk. Az Érseki Palota dísztermében az eredeti állapotot rekonstruáltuk, de például a székesegyházban másfajta hozzáállásra volt szükség. Ott a rossz állapotok miatt ugyanis elsődlegesen arra kellett koncentrálnunk, hogy műszakilag biztosított legyen az állag- és értékvédelem, valamint a hitéleti használat” – fejtette ki.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
Fáradt kormány sodródik a semmibe. Ez a kiábrándulás legmélyebb oka.
Az ügyben Budai Gyula tett feljelentést azután, hogy egy informátor szerint a Lánchíd-beruházásból „kimentett” másfél milliárd forint nagy része a Karácsony Gergely vezette Városházára kerülhetett.
Mint például a férfiét és a nőét. Aggasztó decivilizáció van folyamatban. Frank Füredi írása.
„Azokkal volt alapvető bajom, akik nem a társulatot képviselik, hanem azt várják el, hogy felnézzenek rájuk” – nyilatkozta a Kossuth-díjas színművész.
Az amerikai pedagógusképzés a szélsőbaloldal melegágya, de Trump talán megvívja a kultúrharcot, ezúttal a spanyolajkúakkal az oldalán. Interjúnk Mike Gonzalezzel.
Kártevő rovarokhoz hasonlítja az EMSZ politikusait az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke.
Hosszútávon komoly árat fizethetünk a mindennapi élvezeti cikkek helytelen használata miatt.
