Orbánnal szelfiző rabbi: Magyarország a példa az izraeli nemzeti oldalnak

Yishai Fleisher 1976-ban született Haifában, a Szovjetunióból származó zsidó menekültek gyermekeként. Családjával nyolcéves korában emigrált az Egyesült Államokba. Fleisher később visszatért Izraelbe, és ejtőernyősként szolgált az Izraeli Védelmi Erőknél, majd Libanonban megsérült katonai szolgálata során 1997-ben. Fleisher visszatért az Egyesült Államokba, ahol a Yeshiva Egyetemen szerzett politológiából alapképzést, majd jogi doktorátust a Cardozo Jogi Iskolán. A Kollel Agudath Achim intézményben szerzett rabbiképesítést.

*

Fleisher rabbit elsősorban arról kérdeztük, miért is akart szelfit készíteni Orbán Viktorral. A rabbi szerint először is ez egy lehetőség volt, hogy beszéljen egy ország vezetőjével, amit mindig értékelni kell. Másrészt Orbán szerinte hasonlóan látja a világot.

– fogalmaz a rabbi. Hozzáteszi: a nacionalizmus eredetileg liberális eszme volt, egyszerűen annyit jelentett, hogy az ősi népek az ősi földjükön élnek, van saját kultúrájuk, vallásuk és nemzetük. Manapság ez az eszme szerinte néhány helyen, így Nyugat-Európában, kiment a divatból.

Más helyeken viszont – itt Fleisher rabbi Lengyelország, Ukrajnát, Csehországot, Japánt, az Ábrahám Egyezményeket aláíró arab országokat, és persze Magyarországot és Izraelt említette – máig hisznek a nacionalizmusban, a nemzetekben és a nemzeti törvényekben. Ezek az országok „szemben állnak a nyugat-európai globalizmussal, a határokat ellenző, mindenkit beengedő, és így a dzsihadistákat segítő globalizmussal. Ezek az országok azt mondják: igenis akarunk határokat, és akarjuk a nemzeti identitásunkat!”

A globalista oldallal ezért jelenleg is zajlik a háború, és ebben a harcban tekint a rabbi inspirációként Orbánra. „Orbán ellene van a dzsihádnak, ellene van a nyakló nélküli bevándorlásnak, és fenn akarja tartani az autentikus, szerves nemzeti létet. Izraelnek is szüksége van ma erre a gondolkodásra.” 

Ilyen értelemben a rabbi szerint

A rabbi nem titkolja, hogy sok támadást kapott Twitteren az Orbánnal posztolt fotóért. A fő vád az volt, hogy egy antiszemitával fotózkodott. Magyarországon nyilván volt a múltban antiszemitizmus, erről számoltak be azok a holokauszt-túlélők, akivel ő maga is beszélgetett. De a rabbi Magyarországot ma nem a diaszpóra zsidóságának szemszögéből nézi, hanem egy szuverén, erős Izraelt támogató izraeliként.

„Engem nem az érdekel, hogy magyarok költözzenek Izraelbe, vagy izraeliek Magyarországra, engem az erős nemzetállamok érdekelnek, és remélem, ez nem rossz a magyar zsidóknak. Úgy hiszem, hogy az erős Izrael az ő érdekük is. Mind a két ország küzd az iszlám szélsőség, a nyitott határok, a progresszió ellen, és védi kultúráját, a családok eszméjét, a népességszám növekedését, és mind a két ország tiszteli a Bibliát.”

A progresszívek ennek ellene vannak, ezért is támadták a rabbi posztját Orbánnal, „de ez nem is gond. Orbán azt mondta, hogy kövessük a saját elveinket, legyünk bátrak, álljunk ki magunk mellett. Egyetlen kapott kritika sem lepett meg, hiszen tudtam, hogy ők így látják a világot, én pedig másképp. Ők gyenge határokat, gyenge nemzeteket akarnak.” 

Az antiszemitizmus vádja nem nagyon izgatja a rabbit: szerinte azok, akik Orbánt antiszemitázzák, ugyanazok, akik

és „rengeteget tett Izraelért”. Ez mutatja szerinte, hogy a vád nem komoly. 

Fleisher rabbi előtt jó ismert tény, hogy a magyar kormány Izrael nagy barátja a nemzetközi fórumokon, és annak a vádnak sem hisz nagyon, hogy Orbán Viktor antiszemita volna Soros György kritizálása miatt.

„Soros György lényegében egy antiszemita, hiszen ő az ellen küzd, hogy a zsidóknak legyen joguk önálló nemzetként élni” – fogalmaz a rabbi, aki szerint „ha a Sorossal szemben való küzdelem antiszemitává tesz valakit, akkor én is antiszemita vagyok, és az egész izraeli jobboldal antiszemita, legalábbis ezen definíció szerint.

Kifejti: „Az igazság az, hogy Sorost nem azért támadják, mert zsidó, hanem mert progresszív globalista. Nem a zsidóságával van bajuk, hanem a politikájával. Aki ellene küzd, az a globalizmus ellen küzd. Sok szervezetet fizet itt Izraelben is, akik aláássák a zsidó állam nemzeti jellegét. Aki ellene van Izrael területi integritásának, az Izrael-ellenes.

Ő viszont Magyarország ellensége is, legalábbis azon Magyarországé, amelyet Orbán látni szeretne. Tehát egyetértek Orbánnal. Helyesen azonosította Sorost ellenségeként, és nem tartom zsidóellenes dolognak, hogy küzd ellene, hanem az egyenesen egy Izrael-barát lépés.”

Kérdésünkre, miszerint eközben nem tapasztalja-e az antiszemitizmus növekedését az Egyesült Államokban, ahol 2717 antiszemita atrocitás történt tavaly – egy valódi sötét rekord az USA történetében –, a rabbi így felelt: „Nem képviselem az amerikai zsidók gondjait, de igenis beszélek itt fiatal emberekkel, akik elmondják, hogy

és azzal vádolják a zsidókat, hogy gazdagok.”

A rabbi úgy látja: az egyetemek nem reagálnak, nem lépnek fel e baloldali antiszemitizmus ellen. Hozzáteszi: „Persze van jobboldali antiszemitizmus is, talán ritkábban, és általában inkább a baloldali zsidók ellen irányul. Egy amerikai jobboldali például elgondolkodhat, hogy »miért ül ennyi liberális zsidó a Legfelsőbb Bíróságban, és miért akarják megváltoztatni az ország konzervatív keresztény alapjait?« De nem akarom igazolni az antiszemitizmust, pusztán igyekszem megérteni, honnan jöhet. De nyilván más forrásokból is táplálkozhat, például a fehér nacionalizmusból.”

A rabbi szerint az antiszemitizmus nem a CPAC Dallason burjánzik, hanem a progresszív egyetemeken, ahol az „antinacionalisták” és a „palesztinbarátok” megállás nélkül támadják Izraelt. Az egész jelenségnek egyetlen előnye az lehet, hogy a fiatal zsidókat közelebb hozza a judaizmushoz, de a valódi válasz a növekvő antiszemitizmusra egy erős Izrael. 

Fleisher rabbi elsősorban az ún. izraeli „telepesek” szószólójaként ismert, így arra is megkértük, hogy segítsen a magyar olvasó számára értelmezni a telepesek ügyét. A rabbi szerint

míg a hosszabb érvelés úgy hangzana, hogy a kérdéses terület („Ciszjordánia”, vagy Júdea-Szamária) egyenesen a zsidó őshaza szíve. Ezt a területet a britek által kiképzett jordániai hadsereg foglalta el, amikor Izrael kikiáltotta függetlenségét 1948-ban, majd 1967-ben Izrael foglalta el azt. Korábban a területet az oszmánok tartották megszállva, s mivel az iszlám hódító vallás, ezért az arabok máig igényt tartanak rá.

A telepesek ma ezen a területen élnek, és azért szorongatott a helyzetük, mert az izraeli kormány sem fogadja el teljes mértékben jogukat, hogy ott éljenek. A világ konzervatívjai viszont egyre nagyobb arányban támogatják a telepeseket, így Fleisher rabbi bizakodó a helyzetüket illetően. 

Fotó: Wikipedia