A járványhelyzet és annak kezelésével kapcsolatos feladatok töltötték ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda legtöbb idejét az elmúlt egy évben – mondta el az Igazságügyi Bizottság előtt Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke. A miniszter éves meghallgatásán hangsúlyozta: fontosnak tartották, hogy folyamatosan tájékoztassák, sőt be is vonják a döntéshozatalba a közvéleményt, ezért is indítottak a témáról nemzeti konzultációt. Rogán Antal szerint éppen ezért volt konfliktusmentes hazánkban a járványkezelés, mert megkérdezték és figyelembe vették az emberek véleményét.
A kormányfő kabinetfőnöke úgy látja, helyes döntés volt, hogy az oltások kezdetének időszakában, másoktól eltérően nem oldották fel a korlátozásokat, inkább arra koncentráltak, hogy minél több vakcinát szerezzenek be. Ennek egyértelmű eredménye, hogy Magyarország elsőként érte el az Unióban az ötven százalékos átoltottságot.
Rogán szavaiból kiderült, hogy
a kormány nem tervezi a kötelező oltás bevezetését.
„Ennek látszólag lenne értelme, ám mégsem célravezető, hogy úgy kötelezzük a vakcina felvételére az oltáselleneseket, hogy igazából semmilyen szankciót nem tudunk ehhez kapcsolni” – mondta Rogán.
A kormány legfontosabb célja az elkövetkező két hónapban, hogy meggyőzze az embereket, hogy adassák be a megerősítő oltást. Erre a miniszter tájékoztatása szerint a már beoltott hatmillió ember 82-83 százaléka hajlandó.
„A harmadik oltás azért fontos, mert a védettség szintje 4-6 hónappal a második vakcina beadása után jelentősen csökken. Ez pedig egy közelgő ötödik hullám előtt komoly veszély” – érvelt a miniszter.
Ennek érdekében személyre szabott kampányokat indítanak. Minden eszközt bevetnek, hogy
január végére az oltottak legalább hetven százalékát meggyőzzék a harmadik oltás felvételéről.
„Készen állunk arra, hogy amennyiben szükséges, meghosszabbítsuk az oltási akcióhetet” – szögezte le Rogán, aki azonban úgy látja, hogy a cél elérése érdekében a háziorvosok segítségére is szükség lesz.
A miniszter megerősítette, hogy érkeznek új vakcinák is, jelenleg tíz millió adag áll rendelkezésre. December 20. után pedig elérhetővé válnak a gyerekek oltásához szükséges Pfizer-oltóanyagok.
Kitért arra is, hogy a beadott harmadik oltások tekintetében elsők vagyunk az EU-ban, az uniós átlag háromszorosa a beadott oltásmennyiség hazánkban.
A járvány-helyzettel kapcsolatban Rogán a Gazdasági Bizottság előtt még annyit mondott: a kormány vizsgálja, hogy a védettségi igazolványok lejárjanak-e a második oltást követő 6-7 hónappal, de döntés egyelőre nem született erről.
A jobbikos Gyüre Csabának a járvány elleni kampányt bíráló mondataira úgy reagált: jobb lett volna ha a járványkezelés első szakaszában a baloldali padsorokból nem indul egy keleti vakcinákkal szembeni hadjárat, mert ez erősítette az oltáselleneseket.
Kitért arra is, hogy a Dél-Afrikából induló új variáns kapcsán azonnal megtették a szükséges lépéseket, a legszigorúbb korlátozásokat vezetve be.
Gyermekvédelem
Rogán a másik fontos témának a gyermekvédelmi népszavazást nevezte, amelyben egyértelmű a kormány álláspontja. Mint mondta:
a kormány intenzív kampányt folytat majd és
minden eszközzel arra fogja bíztatni a választókat, hogy menjenek el szavazni és mondjanak nemet a feltett kérdésekre.
Leszögezte: „a gyerekeket meg kell védeni a Nyugaton egyre inkább terjedő LMBTQ-propagandával szemben”.
A lehetséges időpontokkal kapcsolatban elmondta: amennyiben az országgyűlési választással egy időben tartanák a referendumot, akkor annak költsége öt milliárd forintot tenne ki, míg ha más időpontban tartanák, akkor az több, mint dupla ennyibe, tizenkét milliárd forintba kerülne. Minden érv amellett szól, hogy a választás és a népszavazás egy időpontban legyen, de erről a köztárasági elnök dönt majd – mondta a miniszter.
Szintén a jobbikos Gyüre Csaba felvetésére közölte: nem változtatnak a népszavazás feltételein, az eredményes referendum nem a szabályokon, hanem a magas részvételen múlik.
Nyitókép: Rogán Antal a tavalyi bizottsági meghallgatáson (fotó: MTI/Kovács Tamás)