Kik lehetnének azok a nők, akik megérdemelnék, hogy pénzjegyeinken is emléket állítsunk nekik?

2019. augusztus 13. 12:39

Ők azok a nők, akiknek a portréi a pénzjegyeinken szerepelhetnének.

2019. augusztus 13. 12:39
Nyáry Krisztián
Nyáry Krisztián

„A magyar papírpénzeken férfiak szerepelnek. Tavasszal a Forbes Magyarország szerkesztőivel eljátszottunk azzal a nagyon is komoly gondolattal, kik lehetnének azok a nők, akik megérdemelnék, hogy pénzjegyeinken is emléket állítsunk nekik. A cikk végül a Forbes áprilisi számában jelent meg. Íme a javaslataim, szerintem kiknek a portréi szerepelhetnének a bankókon:

500 forint – Ráskay Lea

Ráskay Lea az első magyar értelmiségi nő, akinek munkásságáról és életéről is maradtak fenn adataink. A főnemesi családból származó apáca a Margit-szigeti kolostor könyvtárosa és kódexmásolója volt. A lányok tanintézetének számító kolostor könyvtárában a latinul nem tanuló növendékek számára számos magyar nyelvű kódex készült, s ezeket ma a legfontosabb nyelvemlékeink között tarthatjuk számon. (A középkori leányoktatás nélkül tehát sokkal kevesebb magyar nyelvű szöveg született volna.) A kódexek elsősortban hitbuzgalmi szövegeket tartalmaznak, köztük az alapító Szent Margit irodalmi igényességgel megfogalmazott legendáját. A kimagasló műveltségű Ráskay Lea nagyjából 1510-1527 között dolgozott a kolostorban. Valószínűleg annak a régi főnemesi családnak sarja volt, amely Ráska községről kapta a nevét, s amelynek férfi tagjai az Árpád-kortól a 16. század végéig országos főtisztségeket viseltek.

Ráskay Lea munkája nem egyszerűen a régi, romló állapotú kódexek másolása volt. A régebbi magyar nyelvállapotot tükröző szövegeket átírta »kortárs« köznyelvre, hogy megértésük ne okozzon gondot a novíciáknak. Nincs rá bizonyíték, de valószínűsíthető, hogy latin nyelvű szövegek fordítójaként is dolgozott, emellett pedig ő volt a kolostor könyvtárosa, és titkári feladatokat is ellátott a zárda főnökasszonya mellett. Könyvtároshoz méltóan alapos volt: a Margit-legenda kivételével minden kódexét gondosan datálta, gyakran a keletkezés időszakának legfontosabb eseményeit – például a Dózsa-féle parasztháborút – is megemlítette a kolofonban. »Gyülekeztek az magyeri urak és minden neműek, valami leszen benne« – írta reménykedve a török veszély miatt összehívott 1518-as bácsi országgyűlésről. A remény hiábavalónak bizonyult: a mohácsi csata után a zárda többi lakójával együtt neki is menekülnie kellett a Margit-szigetről. Szerencsére a kódexeket sikerült biztonságba helyeznie, így maradhattak fenn az egykori könyvtárosnő emlékével együtt.

1000 forint – Hugonnai Vilma

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő húsz évig küzdött azért, hogy nők is szerezhessenek diplomát Magyarországon. Nem adta fel, emelt fővel csinálta végig a megalázó eljárásokat, csak hogy gyógyíthasson. Az elszegényedő grófi család 1847-ben született lánya 16 évesen fejezte be a bentlakásos leányiskolát. Ezzel el is érte a legmagasabb iskolai végzettséget, amit egy nő akkoriban megszerezhetett. Két évvel később férjhez adták egy földbirtokoshoz, akivel nem túl jó házasságban élt. Fiatal háziasszonyként az újságban olvasott róla, hogy Svájcban a nők előtt is megnyitották az egyetemek kapuit. Még aznap összecsomagolt, és beiratkozott a zürichi egyetem orvosi karára. Mivel családjától nem kapott semmilyen anyagi támogatást, a tanulás mellett szülésznőként dolgozott.

1880-ban orvosi diplomával a zsebében tért vissza Magyarországra. Oklevél-honosítási kérelmét az egyetem, majd a kormány is elutasította. A 34 éves asszonyt először érettségire kötelezték, majd felvételi vizsgát kellett tennie az orvosi karra. Mivel ezeket az akadályokat leküzdötte, közölték vele, hogy a koedukált felsőoktatásnak nincs jogszabályi lehetősége. A kultuszminiszter azzal érvelt, hogy a diplomás nők felforgatnák az államot, és zavart okoznának a tudományos életben. Hugonnai elvégezte a bábaképzőt, és szülésznőként működött, s közben folytatta harcát a diplomájáért. Ekkor már a női egyenjogúság szószólójának is számított. Tucatnyi cikke, bátor kiállása végül hozzájárult ahhoz, hogy a kormány 1895-ben rendeletet alkotott a nők egyetemi képzéséről. További hosszas procedúra, és újabb vizsgák letétele után az immár 50 éves asszony végre átvehette orvosi diplomáját. Harca továbbra sem zárult le, hol egy országgyűlési képviselő, hol egy egyetemi tanár intézett kirohanást a tudományos pályát megcélzó nő és társai ellen. Ekkorra azonban már rengetegen követték Hugonnai Vilma példáját. Minden egyetemet végzett magyar nő neki köszönheti a diplomáját.

2000 forint – Szabó Magda

Szabó Magda rendkívül sokoldalú író volt: írt verset, regényt, hangjátékot, színdarabot, gyerekkönyvet, drámát és elbeszélést. 1947 és 2006 között összesen 51 kötete jelent meg, s ma ő számít a külföldön leginkább ismert magyar írók egyikének. Feltűnően szép lány volt, aki az eszével akart érvényesülni. 1940-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett a Debreceni Egyetemen, több középiskolában tanított, majd 1945-ben a kultuszminisztérium munkatársa lett. Két évvel később jelent meg első verseskötete, a Bárány. Költőnek készült, ezért is érezte óriási megtiszteltetésnek, amikor arról értesült, hogy megkapta a legnevesebb hazai irodalmi elismerést, a Baumgarten-díjat. Mindössze néhány óráig volt a díj birtokosa. Közölték vele, hogy Révai József kultuszminiszter utasítására helyette egy kommunista költő kapja kitüntetés. Nem politikai okokból állították félre: kellett a hely a másik jelöltnek, és egy nőt kihúzni a listáról egyszerű megoldásnak tűnt. A költőnő a megalázó döntés miatt felhagyott a versírással. Az irodalom mégis sokat köszönhet a lelketlen lépésnek: megszületett Szabó Magda, a regényíró. A református hitét nyíltan megvalló nőt később állásából is kitették, publikációs lehetőség híján az asztalfióknak írta első regényeit. Férje, Szobotka Tibor író volt egyetlen olvasója, ő biztatta alkotásra.

1958-ban publikálhatott először, innentől jobbnál jobb prózakötetek kerültek ki a kezei alól. Az országos ismertséget a Freskó és Az őz című regények hozták meg számára. Több önéletrajzi ihletésű műve született, köztük a Régimódi történet és a Für Elise. Számos írása foglalkozik női sorsokkal, például az ifjúsági regényként világhírűvé vált Abigél. Életműve viszonyítási ponttá vált a legkülönbözőbb, egymással vitában álló irodalmi iskolák tagjai számára. »Szabó Magda irodalmunk utolsó nagyasszonya. Több ilyen már nem lesz….« – írta róla Esterházy Péter. Az utolsó Baumgarten-díjas költőt 90 éves korában egy tudományos tanulmány olvasása közben érte a halál.

5000 forint – Slachta Margit

A magát keresztény feministaként meghatározó Slachta Margit a nők és az üldözöttek jogaiért harcolta végig az egész életét. A századforduló után fiatal tanárnőként lépett be a Szociális Missziótársulat nevű szerzetesrendbe, amely elsősorban munkásnők számára gyűjtött segélyt és közvetített munkát. Hamar rájött, hogy jogi egyenlőség nélkül a nők szociális helyzete sem javítható hatékonyan, ezért egyre határozottabban emelt szót a női választójog bevezetése mellett. Végül 1920-ban tartották az első olyan nemzetgyűlési választásokat, amelyen nők is részt vehettek. Slachta nemcsak megpróbálta rábeszélni nőtársait, hogy éljenek nehezen kivívott jogaikkal, hanem maga is elindult a választáson. Egymaga több szavazatot kapott, mint három férfi ellenfele együttvéve. Az első női képviselőt kifejezetten gúnyosan fogadták a parlamentben. Amikor a gyermekhalandóság visszaszorítása érdekében emelt szót, több férfi politikus egyszerűen kinevette. Így járt akkor is, amikor a gyereket nevelő nők munkahelyi védelmét követelte. Politikai szerepvállalása miatt elküldték szerzetesrendjéből is. Válaszul megalakította saját rendjét, a Szociális Testvérek Társaságát, amelynek választott főnöknője lett.

Az első zsidótörvény tárgyalásakor nyilatkozatot fogalmazott meg, amely szerint keresztény alapon álló szervezet »nem teheti magáévá a zsidótörvényt«. Nem csak szavakkal tiltakozott, hanem cselekedett is. 1941 telén olyan hatékonyan lépett fel a kőrösmezei »idegenrendészeti akciók« ellen, hogy a hatóságok leállították a deportálásokat. A nyilas hatalomátvétel után Thököly úti rendházában üldözötteket bújtatott, másoknak pedig hamis papírokat szerzett. A háború után ismét képviselővé választották. A férfiakból álló Országgyűlésben ugyanúgy fogadták, mint negyedszázaddal korábban, beszédeit gúnyos közbekiabálások kísérték, s mint reakciós apáca szerepelt a vicclapokban. Soha nem engedett a többség által időszerűtlennek tartott elveiből, így végül elüldözték a hazájából. Az első magyar képviselőnő emigrációban halt meg az Egyesült Államokbabn. Ma is hazájától távol van eltemetve.

10 000 forint – Kéthly Anna

A kilencgyermekes munkáscsalád lánya világnézeti különbségeik ellenére hasonló utat járt be, mint Slachta Margot. A gyors- és gépírói, és könyvelői képesítéssel rendelkező lány 1917-ben lépett be a Szociáldemokrata Pártba. Bár az őszirózsás forradalmat lelkesen fogadta, a Tanácsköztársaságot és a vörösterrort hangosan elítélte. Az 1922-es választásokon Magyarország második női képviselőjévé választották. Politikai pályáját kezdettől a társadalmi igazságtalanságok és a nyomor visszaszorításának szentelte. Fontos témája volt az egészségügyi ellátás és a tankötelezettség kiterjesztése, és természetesen a nők jogai. 1942-ben Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt követelte az újvidéki vérengzés felelőseinek megbüntetését. A zsidótörvények bátor bírálójává vált, és a németek elleni összefogásra buzdított. Amikor mindezért halálos fenyegetéseket kapott, így reagált: »Aki fél, az menjen cukrászkisasszonynak!«

1944-ben a Gestapo és a nyilasok is le akarták tartóztatni. Hamis papírokkal bujkálva élte túl a háborút. 1945-ben ismét bekerült a Nemzetgyűlés, ahol őt választották pártja frakcióvezetőjének. Hamar átlátta, hogy a koalíciós partner kommunisták egyeduralomra törnek, ezért hangos ellenzője lett a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesítésének. Amikor 1948-ban mégis egyesült a két párt, az egyet nem értő szocdem vezetők többségét kizárták. Így járt a párt legrégebbi képviselője, Kéthly Anna is. A többpártrendszer felszámolása után teljesen visszavonult a közélettől, de a politikai leszámolást így sem kerülte el. Koholt vádakkal, ítélet nélkül börtönbe vetették, négy évvel később pedig életfogytiglanra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1956-ban, amikor a szociáldemokrata párt újjá alakult, a börtönből szabadult Kéthly Annát választották elnöknek. A Nagy Imre-kormányban államminiszteri posztot kapott. Mivel a forradalom leverésekor éppen külföldön tartózkodott, elkerülte az újabb politikai leszámolást. New Yorkban részt vett a forradalomról szóló ENSZ-jelentés elkészítésében, majd a londoni Népszava főszerkesztője lett. Soha nem térhetett haza, emigrációban halt meg Belgiumban.

20 000 forint – Teleki Blanka

A reformkornak, a forradalom és a szabadságharc éveinek, valamint az azt követő időszaknak is egyaránt a férfiakéval egyenlő fontosságú szereplője volt az 1806-ban született erdélyi grófnő, neve mégis csak lábjegyzetként szerepel a tankönyvekben. A művelt, festészetben is jártas Teleki Blanka fiatal korától kezdve hitt benne, hogy Magyarország szellemi megújulásához arra is szükség van, hogy a lányok előtt is megnyissák a középiskolák kapuit. Külföldi tanulmányutak után a nők oktatását sürgető kiáltványt tett közzé – visszhangtalanul. A közöny miatt végül ő maga fogott leánynevelő intézet alapításába, aminek hatására édesapja elmebetegnek akarta nyilváníttatani. Az 1846-ban létrejött iskola nemcsak azért számított újszerűnek, mert lányokat oktatott, hanem azért is, mert nem alkalmazott sem fizikai büntetést, sem megszégyenítést, és tanárok a legmodernebb tudományokra képezték a tanítványokat. A történelmet a fiatal Vasvári Pál, a későbbi forradalmár oktatta. 1848. március 15-én Teleki Blanka – első nőként – nyilvánosan felolvasta a Nemzeti Dalt tanítványai előtt. Növendékei a 12 pont mintájára elkészítették saját követeléseiket, miszerint a nők is járhassanak egyetemre és kapjanak szavazati jogot. Ő maga megírta – túlságosan merész, ezért reakció nélkül maradt – röpiratát a női emancipációról, amely a nemek közti egyenjogúság követelésének első magyar dokumentuma.

A forradalom után kastélyában menekülteket bújtatott, emigránsokkal levelezett, tiltott iratokat rejtegetett. Egy házkutatás után letartóztatták, majd értésére adták, ha együttműködik és kegyelmet kér, akkor visszanyerheti szabadságát. »Kegyelem? Ezt a szót nem ismerem« – válaszolta. Az 1853-ban megszületett vádirat szerint az ő nevelőintézetéből indult ki az egész forradalom, olvasmányai, fordításai rebellis eszméket hirdettek, később pedig új forradalom kirobbantása érdekében szervezkedett. Senkire nem tett terhelő vallomást. Az ítélethirdetésre fekete díszletek között, gyászzene mellett került sor, hogy a halálos ítélettől tartva megtörjön. »Ritka szellemi képességű és tudományos műveltségű, meg nem félemlíthető, szilárd akaratú és fáradhatatlan kitartású« – írta róla a hadbíró. Tíz év láncban eltöltendő várfogságra ítélték. Hat évig tartották fogva a legszigorúbb börtönökben. Szabadulása után Franciaországba emigrált, de megromlott egészségét már nem lehetett visszaadni. 1862-ben 56 évesen halt meg. Hamvai – végakarata ellenére – ma is a Montparnasse temetőben nyugszanak.”

Összesen 114 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
néhai Ch.Pilot
2019. augusztus 14. 09:22
És mér' is kéne ez?
Sulammit
2019. augusztus 13. 22:19
Rendben. Mindegyik felkerülhetne.
Korrupt Kornél
2019. augusztus 13. 21:57
nem mindegy? nézegeti valaki? Kérdezgess embereket és megdöbbensz mennyire nem tudják.
grabovszky
2019. augusztus 13. 21:47
Így van. És természetesen a további elnyomott rejtett géniuszról is készüljön sorozat, kik legalább annyit tettek országunkért, mint a Rákóczitól Deákig terjedő hím egyedek, csak éppen társadalmunk a hímsovinizmus fertőjében nem volt képes ezt megfelelő nívójában értékelni. Ennek tudatában javaslom, hogy a helyi kisebbség, az itt élő színes bőrűek, szexuálisan aberráltak is szerepeljenek a sorozatokon. Az egyenjogúság nevében Rákóczihoz és Ráskayhoz tehát csatlakozzon az 500-as bankjegyen Pápai Joci, Fekete Pákó és Terry Black.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!