Navracsics Tibor szerint történelmi szükségszerűségek nem léteznek, így csak a döntéshozók akaratán múlik, hogy milyen utat választanak – mondta a külügyminiszter Veszprémben, a szarajevói merénylet századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
A politikai döntéshozók akaratán múlik, hogy melyik utat választják – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet századik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen szombaton Veszprémben. Navracsics Tibor úgy fogalmazott: sokan állítják, hogy az első világháború kirobbanásához szükségszerűen vezettek a rosszindulatú politikai törekvések. Ma, a 21. században már tudjuk, hogy történelmi szükségszerűségek nem léteznek, a történelem sohasem kikerülhetetlen események sorából áll. Mindig több út áll előttünk, és a döntéshozók jellemén, akaratán múlik, hogy melyik utat választják – tette hozzá.
A miniszter azt mondta, Gavrilo Princip pisztolylövése, amely kioltotta Ferenc Ferdinándnak, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösének életét, megszülte a 20. századot, az első világháborút lezáró békerendszert, a második világháborút és „mindazt a szenvedést, amit a 20. században az emberiségnek el kellett viselnie”. Az első világháborúban ismerkedett meg a világ a totális háborúval, amely a hadműveletek áldozataink számát és a katonai veszteségeket tekintve pusztítóbb volt, mint a második világháború – mondta a politikus. Hozzátette: az első világháború fordulópontot jelentett az európai gondolkodásban, hiszen először jelent meg az a gondolat, hogy az európai kultúra zsákutcába került, olyan útra tévedt, amelyből nincs visszaút. Ezért azt mondhatjuk szimbolikusan, hogy a 20. század kezdetét jelentette az első világháború kitörése, azét a korszakét, amely az erőszak, a totalitarizmus és a hamis megváltások évszázada – fogalmazott a miniszter.
Navracsics Tibor kijelentette: a bolsevizmus, a fasizmus, a nemzeti szocializmus is az első világháborúra akart választ adni, az örökségével akart szakítani. „Az embertelen rendszerek mind az első világháború következményei” – tette hozzá. Nem lett igazságosabb a világ az első világháború után, hiszen Közép-Európa, amely korábban képes volt megőrizni integritását, a világháború után széthullott – jelentette ki a politikus.
„1989 ismét azt az ígéretet, hozta, hogy leszámolhatunk a fájdalmas örökséggel (…), huszonöt év telt el azóta, és most is azt mondhatjuk, hogy még nem tudtunk szabadulni az első világháború bilincseitől” – mondta Navracsics Tibor. Hozzátette: hiába próbáljuk kézfogással, tárgyalásokkal áthidalni a bizalmatlanságot Közép-Európa nemzetei között, még sokat kell tenni ahhoz, hogy azt mondhassuk: átléptünk az első világháború okozta katasztrófán, és soha többé nem történhet meg, hogy ebben a térségben a nemzetek egymás ellen forduljanak.
Az ünnepség a Veszprémi Petőfi Színház Levelek a lövészárokból című előadásának részleteivel folytatódott, majd koszorúzással zárult.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
A területfejlesztési miniszter nem találkozott még olyan Fidesz-szavazóval, aki „emiatt megingott volna a támogatásban”.
Fáradt kormány sodródik a semmibe. Ez a kiábrándulás legmélyebb oka.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
Ady, József Attila, Babits – íme a kedvenc költemények!
A német kancellár szerint „Montenegró rohamléptekkel törekszik a tárgyalási fejezetek lezárására az EU-val”.
A francia államfő a Grand Palais-ban tett látogatásakor, kevesebb mint száz nappal az olimpiai játékok kezdete előtt, garantálta, hogy a francia kormány által befektetett 2 milliárd dollár megtérül, és az olimpián nem jelennek majd meg „fehér elefántok”.
