Aztán a lap változott, bolond módra balra bokázva; Béla viszont maradt szépen a helyén.
„Vannak történelmi traumák, melyekre – akár komikus formában is – egy egész nép keresi a választ, nem tudván feldolgozni az őt ért becstelenséget. De szeretnék, de szeretnék Kun Bélával beszélni! – nótázták, nótáztuk még az 1980-as években is. Nos, nekem sikerült. Az én Kun Bélám afféle korunk Bélája: most, hogy napjaink jámbor Lenin-fiúi úton-útfélen arra hívnak fel, hogy »folyjon vér, égjen kuka, törjön be szélvédő«, óhatatlanul is eszembe jut a vele folytatott beszélgetés. Hisz’ oly régóta szerettem volna Kun Bélával beszélni.
Korunk Bélája (nevezzük így tehát) egy időben publicista volt; nyüzsgő, átalakulásoktól vemhes korunkban jó ideig egy konzervatív napilap vélemény-rovatát szerkesztette. Aztán a lap változott, bolond módra balra bokázva; Béla viszont maradt szépen a helyén, Sőt, akkor érezte csak igazán magát elemében. Mint a jó Kun elvtárs is, aki sima, mezei kis sikkasztóként tett zsebre némi készpénzt a kolozsvári Munkásbiztosító Pénztár titkáraként; ám semmi különöset nem csinált, míg csak el nem jött számára a Nagy Pillanat. A mi Bélánk nagy pillanata pedig akkor jött el, amikor a 2018-as országgyűlési választások előtt elkezdett agitálni.
Billegő körzetek; talán tetszenek emlékezni erre az agytalanságra. S amikor csúfos kudarc lett a vége, egy tévéműsorban azt mondta a mi Bélánk: »akkor le kell menni az utcára és fel kell gyújtani az épületeket«. Nem is oly régen, mikor összefutottam a jó Bélával, mégsem ezt a szó szerint épületes baromságot kértem őrajta számon. Hanem azt, hogy ezt a kijelentést – lévén hogy földiek vagyunk, mi több, »testvérek«, tagjai lévén ugyanazon helyi református gyülekezetnek – az én frissen megválasztott presbiteremként tette. Tehát, mint gyülekezeti tag, kérdeztem meg a mi Bélánkat, hogy miképpen volt az a kijelentés az épületekkel. Magánbeszélgetés lévén, válaszát közzétenni nincs felhatalmazásom. S hogy mit válaszolt erre, talán nem is érdekes. Hiszen, kellő alázattal és Bocskai Istvánnal mondhatjuk: »Sem a dialektikához, sem a rhetorikához nem tudunk; a dolgot ő magát nézzük«. Hogy mégis, mi történik itt?”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
Egy külföldi labdarúgó szereplése a magyar nemzeti csapatban nem példa nélküli, Brazilíából ketten is voltak már válogatottunk tagjai. De megfelel-e a a Fradi szélsője az ehhez szükséges feltételeknek, és lenne-e helye a keretben?
A radikális tüntetők szerint Izrael rosszabb, mint az Iszlám Állam, a zsidókat pedig meg kell ölni. Radikális iszlám hódít a „demokrácia hazájában”.
