1945

Budapest ostromakor hősi halált halt katonákra és civilekre emlékeztek

2017. február 13. 14:49

Megemlékezéssel és egy rendhagyó kiállítás megnyitásával tisztelegtek hétfőn az 1945-ös budapesti harcokban hősi halált halt katonák, illetve civil áldozatok emlékének.

Az 1945-ös budapesti harcokban hősi halált halt katonákra, valamint a polgári áldozatokra emlékeztek hétfőn Budapesten. A Hadtörténeti Intézet és Múzeumban egy amerikai dandártábornok fényképhagyatékából nyílt kiállítással mutatják be a főváros egykori ostromát.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum és a Budavári Önkormányzat közös, a Kapisztrán téri Mária Magdolna-templomtoronynál tartott megemlékezésén Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester felidézte: a második világháború egyik leghosszabb – több mint száz napig tartó – küzdelmében Hitler akaratának szembeszegülve kísérelték meg a kitörést a várban rekedt katonák. A 40 ezer katonából mindössze 624 jutott el a szovjet ostromgyűrűig. Ezen felül a főváros civil lakosságából is több tízezren meghaltak.

A múlt is hozzátartozik a valósághoz

A polgármester beszédében hosszasan kitért arra is, hogy a főváros ostroma idején mintegy hatszázan zsúfolódtak össze az Operaház patkó alakú pincéjében, köztük Kodály Zoltán zeneszerző és felesége is. Erről a történetről egy egykori balettnövendék, Erdélyi Hajnal visszaemlékezéseit is idézte a polgármester, aki úgy vélekedett, fontos, hogy ennyi „tragédia, nélkülözés és borzalom” után honnan volt bennük erő a talpra álláshoz, honnan merítettek hitet, bátorságot és erőt ahhoz, hogy mindent újrakezdjenek. 

Nagy Gábor Tamás szerint az Operaház pincéjében rekedtek – köztük Kodály Zoltán számára is a múlthoz való ragaszkodásuk jelentette a túlélést. Hangsúlyozta: a valósághoz a múlt is hozzátartozik, s ez a „múlt eseményeihez és valóságához való ragaszkodás” volt, ami hitet és reményt adott az újrakezdéshez Kodály Zoltánnak is, aki később az alkotómunkában és a gyermekek művészeti nevelésében látta annak eszközét, hogy ne lehessen még egyszer ilyen borzalmas pusztulás.

A polgármester beszéde után kegyeleti imát mondott Berta Tibor, a katolikus tábori püspökség általános helynöke, majd megkoszorúzták a Magdolna-toronynál lévő katonai, majd a múzeum udvarán található emléktáblát.

Kiállítás az ostrom utáni Budapestről

Ezt követően a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban megnyitották a Töredékek – Az ostrom utáni Budapest egy amerikai hagyaték tükrében című időszaki kiállítást. A tárlat Edward J. Czerniuk amerikai dandártábornok fényképein, Magyarországon szerzett emlékein keresztül idézi fel, hogyan változott meg a második világháborús bombázások és az ostrom következtében a főváros képe.

A tárlat négy fővárosi helyszín változásait mutatja be. A Városliget és a Hősök tere, a Parlament és a Szent István-bazilika, valamint a Budavári Palota fényképei a Czerniuk-hagyaték anyagából származnak, ezeket kiegészítették történelmi tényekkel és érdekességekkel. A negyedik helyszín a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, ennek archív anyagain keresztül szemléltetik, hogy a múzeum gyűjteményei és munkatársai hogyan élték meg a háborút és annak következményeit.

Alig három hónappal a második világháború európai szakaszának lezárta előtt, 1945. február 13-án szabadult fel Budapest. A főváros ostroma a második világháború öt legfontosabb és legkegyetlenebb városcsatáinak egyike. A főváros ostromában a katonák mellett több tízezer civil is megsebesült, illetve meghalt. (MTI)

vissza a teljes nézetre