Rétvári a kommunizmus emléknapján: Az élet győzött az embertelenség fölött

2016. február 24. 18:25

„A történelem kijön az aluljáróba”, az emberek közé – mondta Rétvári Bence államtitkár a budapesti Fővám téri aluljáróban, a Gulágon raboskodó magyarokról szóló kiállítás megnyitóján, a kommunizmus áldozatainak emléknapján.

2016. február 24. 18:25

A Gulágot túlélő honfitársaink bizonyítják, hogy az élet győzedelmeskedett az embertelenség fölött – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán a budapesti Fővám téri aluljáróban, a Gulágon raboskodó magyaroknak emléket állító kiállítás megnyitóján.

Rétvári Bence kiemelte: a kiállítás nemcsak a Gulágra hurcolt emberek megaláztatásait akarja bemutatni, hanem az élet győzelmét is: ma már nincs se Sztálin, se Szovjetunió, de a túlélők, az ártatlanul elhurcoltak közül sokan ma is itt vannak közöttünk.

A fa barakkinstalláció belsejében nemcsak a Szovjetunióban töltött kényszermunka körülményei elevenednek meg, de a túlélőkről készült fényképek segítségével a múlt és a jelen közötti kontraszt is megjelenik. A forgalmas helyen megrendezett kiállítással „a történelem kijön az aluljáróba”, az emberek közé, hogy akik megnézik az installációt, megérezzék a kontrasztot a hetven évvel ezelőtti múlt és a jelen között – fogalmazott az államtitkár.

Soha nem tértek vissza

Rétvári Bence szólt arról is: a Gulágra hurcolt nyolcszázezer emberből kétszázezer sohasem tért haza, hogy elmondja szeretteinek, mi történt vele, akik pedig hazatértek, sokáig nem mertek beszélni. A modern kori rabszolgaság áldozatai, ha túl is élték a kényszermunkatáborban töltött éveket, az ott szerzett sebeik sohasem gyógyulnak be – fűzte hozzá. 

A magyar nemzet büszkeségét azonban fokozhatja az emlékezés a hősökre. „Emlékezzünk a hősökre, mert annak az országnak, amelyik emlékezik a hőseire, újabb hősök adatnak” – fogalmazott az államtitkár. 

18 millió ember raboskodott a Gulágon

A sztálini kényszermunkatáborokban 1929-től az 1960-as évekig csaknem 18 millió ember raboskodott, köztük nyolcszázezer magyar, akiket 1944-től hurcoltak el, és bő egy évtizeden keresztül dolgoztattak csatornaépítéseken, bányákban, út- és vasútépítéseken, fakitermelő telepeken, kőfejtéseken. 

A Barakkba zárva – életre ítélve című kiállítás az Emmi, a Gulág Emlékbizottság kezdeményezésére, a Múlt-kor Történelmi Magazin által összegyűjtött képanyagot felhasználva jött létre. A kiállítás március 10-ig tekinthető meg.

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
andreuta1
2016. március 02. 12:36
Érdeklődéssel várom a kapitalizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett kiállítás megnyitását.
andreuta1
2016. március 02. 12:36
"nyolcszázezer magyar, akiket 1944-től hurcoltak el" A magyar történettudomány szerint max. feleennyi volt, lásd elsősorban Varga Éva Mária kutatásai, Romsics Ignác által "legitimálva"... A magyarok jóvátételi-helyreállítási munkák keretében dolgoztak a Szovjetunióban, a Magyar Királyság szovjetellenes agressziója által is okozott károk mérséklése érdekében.
Tintamin
2016. február 25. 23:34
Ajanlom a temaban Pinter Bela: Titkaink c. darabjat, hihetetlenul jol mutatja be, hogy mukodott a beszervezes, es hogy lehetnek volt besugok es os-kommunistak a kormanyokban. Durvan aktualis. Fideszeseknek nem ajanlom. Vagy: nekik ajanlom a legjobban, hatha...
Tintamin
2016. február 25. 23:34
Es mi szimbolizalta a magyar meltosagot? Csak hoy ertsem, hogy melyik oldalon vannak az un. magyargyulolok.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!