Színes forradalom vagy palotalázadás?

2022. január 12. 11:48

A 2022 első napjaiban kirobbant erőszakos események ráirányították a figyelmet Kazahsztánra: mi a kazah események társadalmi háttere, és mik a jövő lehetséges forgatókönyvei?

2022. január 12. 11:48
null

Vasa László írása a Mandiner hetilapban.

Kazahsztán csendben, a nemzetközi érdeklődés ingerküszöbét elérő politikai és társadalmi feszültségek nélkül fejlődött és folytatott meglehetősen sikeres külpolitikát az elmúlt harminc évben. A kazah politika és az azt mozgató erők megértéséhez szükséges az ország társadalmi-politikai struktúrájának rövid áttekintése. A kazah politikai rendszer egyetlen vezetőn, az elnökön alapul. Ez voltaképpen progresszívnek számít a klasszikus közép-ázsiai klánrendszer tükrében, viszont megállapítható, hogy a klánokon alapuló rend végül felül­kerekedett: maga Nurszultan Nazarbajev elnök is a saját klánja érdekeit figyelembe véve építette a klientúráját. A társadalom ugyanis megőrizte a hagyományos, középkori törzsi kereteit. Egy kazah, legyen bár a legnagyobb vagy a legkisebb törzs tagja, mindig tudni fogja, ki ő, és hol a helye a társadalomban. Érdemes megjegyezni, hogy a klánrendszerrel még a szovjeturalom sem bírt, a szocializmus alatt végig megmaradt, a Szovjetunió felbomlása óta pedig tulajdonképpen a reneszánszát éli – aminek az egyik leglátványosabb jele az államapparátus kazahokkal való, törzsi alapú feltöltése volt.

A kazah politikai döntéshozatalt a három törzs vagy horda (zsüz vagy zsüsz) határozza meg: a nyugati és délnyugati területeket elfoglaló Kicsi (vagy Ifjabb) Zsüz, az északi területen élő Középső Zsüz és a „szállás­vidékként” a déli területeket magáénak tudó Nagy (vagy Idősebb) Zsüz. Fontos megjegyezni, hogy e struktúra miatt minden nyilvánosan megjelenő politikai döntéshozatali intézmény díszlet csupán. A zsüzök alapján álló rendszer képes kifinomult egyeztetési, hatalom- és jövedelemmegosztási mechanizmusai segítségével fenntartani a kazah államrendet.

A függetlenség után kialakuló rendben a Nagy és a Középső Zsüz kapott aránytalanul nagy szerepet a hatalmi pozíciók elosztása során, sőt egy-egy fővárost is – mert Nur-Szultan (korábban Asztana) és Almati valójában törzsi központ –, a nyugaton élő Kicsi Zsüz törzs kisemmizettnek érezte magát. És ez vezet el minket annak megértéséhez, miért indult a független Kazah­sz-tán harminc évének gyakorlatilag minden erőszakos konfliktusa ebből a régióból (2011, 2014, 2016). Bátran kijelenthető, hogy a Zsanaozenben kezdődő – később Almatiban erőszakos eseményekbe torkolló – tüntetéssorozatot nemcsak az üzemanyagár-emelkedés, illetve a járvány következtében romló gazdasági helyzet és egyre nehezebbé váló megélhetés robbantotta ki, hanem az évtizedek óta tapasztalt társadalmi kirekesztettség érzése is. Tény, hogy ezt a régiót a központi fejlesztések messze elkerülték, pedig az ország jólétének alapjait jórészt itt termelik meg.

Putyin megköti alkuját Tokajevvel a Nazarbajev-éra tényleges végéről”
Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pipa89
2022. január 14. 11:51
A cikkben van egy logikai bibi. Ha a kis zsüz elégedetlen, mert 1994 óta kimaradt a hatalomból, ez hogyan vethető össze a visszatérni szándékozó Nazarbajevvel és a hallgató USA-val. Sántít az indoklás. Amerika lapít, mint sz.r a gazban. A meglévő társadalmi elégedetlenséget kihasználó, arra rátelepülő idegen elemek kísérelték meg megdönteni a konszenzusos államhatalmat. Azonnal fegyvereket szereztek és stratégiai pontokat foglaltak el. A lefejezés nem jellemző a kazah társadalomra, sokkal inkább az Iszlám Államra!!! Amit köztudott, hogy Hilary Clinton külügyminisztersége idején fegyvereztek fel, hogy megdöntsék vele a líbiai Kadhafi hatalmát. Zárójelben megjegyzem azért, mert Kadhafi saját nemzeti valutát akart, és nem fogadta el a dollár-alapot, vele együtt pedig a hitelt. Szóval Iszlám Állam és bármilyen hihetetlen ott vagyunk az Egyesült Államoknál!!! Megnézném, ha tegyük fel Szlovákiát megtámadná Ukrajna és bevonulna a NATO, akkor is agresszorként beszélne önmagáról a nyugati világ? Merthogy itt ez volt a helyzet!!! Sőt! A közös biztonsági szervezettel Kína is együttműködött a hadgyakorlatokon! Miről beszélnek ezek már megint Nyugaton? A sok tudatlan embert átverik a dezinformációval, hangulatot keltenek, feketére festik Putyint, miközben ez a szerep már foglalt: az Egyesült Államoké.
Karvaly
2022. január 13. 07:22
Jó ez a cikk, egy csomó olyasmit megtudhattam belőle, amiről eddig fogalmam sem volt. Innen is látszik, hogy nem ildomos véleményt alkotni a helyi viszonyok ismerete nélkül.
figyelő4322
2022. január 12. 23:04
"Színes forradalom vagy palota lázadás?" Egyik se! Ezt inkább egy patkány- lázadásnak lehetne nevezni... Néhány száz, talán néhány ezer VALAKIK által felbérelt patkány, akik fegyverraktárakat raboltak ki, hogy VALAKIK érdekében átvegyék a hatalmat... Hogy kik bérelték fel őket? Hát, ez a 67 millió dolláros kérdés... Egyszer talán kiderül. Vagy lehet, hogy nem... Viszont úgy látszik, hogy az élet kezd visszatérni a normális mindennapokhoz! Ez Kazahsztán érdeke, és persze Magyarországé is. Magyar vállalatok fontos szerepet töltenek be az ország gazdaságában, és remélhetőleg még több lesz belőlük ezután!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!