Az 1919 őszétől berendezkedő jobboldali–konzervatív rendszer eltökélt szándéka volt a felelősségre vonás a több száz halálos áldozatot követelő, vörösterrorral járó Tanácsköztársaságért. Egyes vezetők elkerülték az elszámoltatást, ám így magyar hadifoglyok tömegei térhettek haza Szovjet-Oroszországból.
Gali Máté írása a Mandiner hetilapban.
Amikor a Magyarországi Tanácsköztársaság 1919. augusztus 1-jén román katonai sikerek hatására összeomlott, Kun Béla, valamint több befolyásos népbiztos a családjával együtt különvonaton Bécsbe menekült a számonkérés elől, ahol a Karl Renner vezette baloldali kormány menedékjogot adott nekik. A proletárdiktatúra kormánya, a Forradalmi Kormányzótanács számos tagja viszont Budapesten maradt – sőt egyesek a kommün bukása után megalakuló Peidl-kormányban is szerepet vállaltak –, ám őket az elkövetkező hetekben előbb a román megszállók, majd a magyar hatóságok tartóztatták le.
Az 1919 őszén berendezkedő és önmagát ellenforradalmiként meghatározó jobboldali–konzervatív rendszer eltökélt szándéka volt a felelősségre vonás a több száz halálos áldozatot követelő vörösterrorral, illetve a hagyományos gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyok felforgatásával járó Tanácsköztársaságért. Mivel az osztrák kabinet megtagadta Kun Béla és társai kiadatását, a magyar kormánynak csak a népbiztosok második vonalán volt lehetősége példát statuálni. Ennek nyomán került a vádlottak padjára Ágoston Péter, Bajáki Ferenc, Bokányi Dezső, Dovcsák Antal, Haubrich József, Kalmár Henrik, Kelen József, Nyisztor György, Szabados Sándor és Vántus Károly. Ők tízen már előzetes letartóztatásban voltak, amikor 1921 áprilisában Váry Albert, a Budapesti Királyi Ügyészség vezetője aláírta az ellenük szóló vádindítványt. A kommün során miniszteri feladatokat ellátó népbiztosokkal szemben lefolytatott bírósági eljárás alapját három főbb vádpont képezte: a proletárdiktatúra előkészítése és működtetése miatt felségsértés és lázadás bűntette; többrendbeli gyilkosságra való felbujtás azoknak a kormányzótanácsi rendeleteknek a meghozatala révén, amelyek lehetővé tették az állami szintre emelt vörösterrort; pénzhamisítás vétsége az Osztrák–Magyar Bank budapesti főintézeténél őrzött pénzminták felhasználásával készült bankjegyek kibocsátása okán.
A vádindítványt a gyorsított bűnvádi eljárást lehetővé tevő, 4039/1919. M. E. rendeletre támaszkodva készítették elő, amelyet 1919 augusztusában a Friedrich-kormány azért alkotott meg, hogy megteremtse a szükséges jogalapot azokkal szemben, akik a Tanácsköztársaság 133 napja alatt törvénybe ütköző cselekedetet követtek el. A dokumentumot 1920. június 6-án nyújtották be a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszékhez, a nyilvános bírósági tárgyalás pedig szűk egy hónappal később, július 5-én kezdődött a Markó utcában, amelyet Stocker Antal kúriai bíró vezetett.
A moszkvai kormány a népbiztosokat »fenyegető veszélyre« tekintettel ezer magyar hadifogoly tisztet internált”
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
Bezuhant a netes adatbázis olvasottsága, ami az ukrán háború veszteségeit dokumentálta.
A választások befolyásolása a csőcselék alacsony intenzitású terrorizmusa által.
