Öt állítás 1848-ról, forradalomról és szabadságharcról

2017. március 15. 10:26

Ez itt Magyarország, itt még a forradalom is lehet törvényes.

2017. március 15. 10:26
Borbás Barna
Heti Válasz

„1. Pest szép, Pestet szeretjük – de a történelmi tettek Pozsonyban születtek! Tudom, szélmalomharc ez, de mondjuk el ismét, mondjuk el minden március 15-én: ebben a mi tavaszi forradalmunkban az a történelmi, az a »Das ist ein Unicum!«, hogy követeléseit és vívmányait (évenkénti országgyűlés, felelős kormány, sajtószabadság stb.) törvényebe iktatták, és ezeket a törvényeket »der Gütige«, a sajátos szellemi képességekkel megáldott Habsburg Ferdinánd király április 11-én szentesítette is! Így megszületett a törvényes forradalom, mely kifejezés normális esetben akkora oximoron, mint két ház, de ez itt Magyarország, itt még a forradalom is lehet törvényes. A pozsonyi államférfiak – és a már '47 óta folyamatosan ülésező, programalkotó országgyűlés – nélkül azonban nem sikerült volna.

3. Kárpát-medencei nemzetek: lenne kikkel közösen emlékezni! »A magyar ember három dolog miatt haragszik: ha a pipáját bántják, ha pénzt kérnek tőle és ha tótnak mondják« – írja Fehér Béla a Kossuthkifli című, nyelvi leleményekben gazdag regényében. Igen ám, de 1848-49-ben, a magyar kormány honvédseregében a szlovákok aránya nagyobb volt, mint az országos lakosságban. Az 1849. februári branyiszkói győzelem után a fiúk nem azt énekelték, hogy »Kossuth Lajos azt üzente / elfogyott a regimentje«, hanem azt, hogy »Lajos Kossuth odkazuje / regimentov mu chybuje«, egyszerűen azért, mert nem tudtak magyarul. Szép történet. Tény, hogy a nacionalista szlovákoknak nehéz ezt elfogadni.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zokni
2017. március 27. 20:32
"Magyarországot eleve csak a Német Birodalom külső erejével sikerült újraegyesíteni, és a Habsburg dinasztia összhatalmával, és hadseregével lehetett egyben tartani." - írja. Értem. Viszont, a "Borneó és Celebesz, magyar volt és magyar lesz!" mondókában kifejeződő kívánalom csak a németek segítségével valósulhatott volna meg. És melyik sós víz a nagyobb? A Medve tavi vagy a Csendes óceáni? Szóval a két szigetért inkább érdemes feláldozni a függetlenségüket, nemde?
Zokni
2017. március 27. 20:31
"Ez pedig nekünk csakis Trianont hozhatott." - írja. Mármint az elszakadás a habsburgtól. Ugye csak viccel? Vagy hülye? Vagy provokátor?
Zokni
2017. március 27. 20:27
»Lajos Kossuth odkazuje / regimentov mu chybuje« - írja. Ez jó. Ma azt énekli a tót származású magyar: "Viktor Orban odkazuje / intelektov mu chybuje" "Orbán Viktor az üzente /elfogyott az összes esze"
kravatli
2017. március 21. 20:37
Kedves Gedeon! Az Ön megjegyzése nagyjából arról szól, hogy Kossuth Lajos "terrorfenyegetése" miatt fogadták el a képviselők pl. a jobbágyfelszabadításra, a törvény előtti egyenlőségre, a közteherviselésre, a népképviseletre, stb. vonatkozó időszerűtlen előterjesztéseket. Bizonyára így van, mégis érdemes megfontolni néhány apróságot, ugyanis az országban tapintható volt a feszültség. „A cholerának felette jó következései fognak lenni, mert lehetetlen, hogy sokba ne ébredjen fel a javítási szomj. A régi alkotmány úgy recseg, hogy azt a legvakabb antireformátorok és időmegakasztók is hallani fogják,és ez semmi esetre ártalmas nem lehet, és ha vagy három-négyszázezer emberélettel megvásárolnók azt, hogy az idő szellemének mi jelöljük ki az utat, s magyar honunknak minden lakosit elibertáljuk, akkor valóban részemrül nem drágállanám a vásárt – azon feltétel alatt mindazonáltal, hogy se ön, se én abba a 400 ezerbe ne legyenek foglalva.” (Széchenyi István levele Wesselényi Miklóshoz, 1831. augusztus 28.) „Csak azt jegyzem meg figyelmeztetésül, hogy mivel parasztlázadás borzalmas kitörésekor a le az úrral lenne a véres jelszó: az urak pedig magyarok, s az úr név a „magyarral” egyet jelentőnek vétetvén – azon nem parasztokhoz is, kik az úrban a magyart gyűlölik, elhatna a felidéző szó s így hihetőleg kezet fogna tót és oláh nemességünk nagy része is az urak vagyis a magyarok ellen dühöngőkkel, kikhez másfelől magyar parasztjaink, hasonlólag nyomott állapotjokért, mit sors és czélrokonaikhoz csatlakoznának. Vagyis ellenünk lenne minden: ki nem magyar s nem úr”. (Wesselényi Miklós: Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében, 1843.) A galíciai nemesség felkelésének (1846) a lengyel parasztok hathatós támogatásával történő leverése még sürgetőbbnek mutatta az amúgy is elkerülhetetlennek tűnő reformok mielőbbi bevezetését. „Az úrbérek ideje lejárt. A feudalizmus romjainak bukni kell, s ha a nemesség fel nem fogja helyzetét, veszve van menthetetlenül, s esett áldozatul nem a szabadságnak, hanem a kormánykénynek, mert a nép itt is azzá leszen a kormány kezében a nemesség ellenében, mint Galíciában lett. Ki kell bontakozni az úrbéri viszonyok gonosz hálójából, mégpedig haladéktalanul, különben a nemesség kaszára kerül s e tor egyszersmind a magyar alkotmány és magyar nemzetiség halálnapja lesz….. a népet és a nép földét szabaddá kell tenni az egész országban egyszerre.” (Kossuth Wesselényihez, 1846. május 27-én.) Arról nem beszélve, hogy "nagy maflaság kellett volna ahhoz, hogy 1848 tavaszán a nagy tróningásban, gazdasági és szellemi művelődésünket biztosító politikai alkotmányt nem csikarunk ki magunknak.” (Németh László: A minőség forradalma, II. kötet. Szekfű Gyula, 967 oldal). Persze, nyilvánvaló, hogy Ön nem használta volna ki a kínálkozó lehetőséget. De az olyan hebehurgya alakok, mint pl. Eötvös József kicsit másképp látták a dolgot. "Elérkezett az ideje egy olyan rendszer felállításának, mely szerént a magyar kormány függetlensége s a többi tartományok kormányzásától való különválasztása életbe léphessen." (Eötvös József levele Teleki Lászlóhoz, 1848. február 11.)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!