A háborús hátország viszonyai és a nők a munka frontján

2016. március 13. 20:53

A háború következtében egyre több nő érettségizhetett le, a pedagógusok körében és a korábban csak szórványosan látogatott egyetemeken pedig szintén megnőtt a nők aránya.

2016. március 13. 20:53
Bödők Gergely
Bocskai Rádió

„Az arisztokrácia hölgytagjai közül többen jótékonykodtak, és jellemző volt, hogy hosszabb-rövidebb időre beállnak valamelyik kórház önkéntes ápolónői közé. A szenvedésekkel és a halállal való találkozás az addigi szemléletüket is alapvetően megváltozott, sokan közülük ezeknek az »élményeknek« a hatására már egész korán kiábrándultak a világháborúból. A korszak ápolónőinek tevékenységét utazási kedvezményekkel és fizetéssel is honorálták. (...) 

A paraszti társadalom a nők erejére hagyományosan épített, de a gyengébb nem képviselői néha dolgoztak már a háború előtt a városokban is. Valaki cselédnek szegődött el, más gyerekeket tanított, gyárban dolgozott vagy telefonos-kisasszonyként keresett. Mivel a gazdaság teljesítménye csökkent, kezdettől nagy mértékben vették igénybe a nők erejét is, akiket néha a korábban kizárólag férfiak által űzött munkakörökben is foglalkoztattak. A fővárosi utcaképben ekkor tűnnek fel a női utcaseprők, villamos-kalauzok, kéményseprők, tűzoltók  vagy postások. A korábban nem sokra tartott cselédek a háborús körülmények miatt elkezdtek a jobban fizető állásokba igyekezni, a számukban megmutatkozó hiány miatt, pedig az ázsiójuk jelentősen nőtt.

Egyes korábban elzárt »pályák« megnyíltak a nők előtt. Egy újságcikk arról emlékezett meg, hogy hadügyminiszter rendeletben engedélyezte, hogy a katonai irodák megfelelő napidíj mellett nőket alkalmazhassanak. Szenzáció volt, amikor a Bihar vármegyei Kisháza körjegyzői állását a »modern gondolkodású« főszolgabíró egy egyedüliként jelentkező nővel töltötte be. A háború alatt a legnehezebb helyzetbe a férfierő nélkül maradt falusi gazdaságok asszonyai jutottak, akik az állatok gondozásán túl a legkeményebb mezőgazdasági munkát, az aratást is sokszor egyedül, vagy legfeljebb gyermekeikre támaszkodva végezték.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bunko_jobbos
2016. március 15. 12:42
Pontosan ez a helyzet. Mondjuk én nem hegyezném ki a zsidó nagytőkére, mert minden nagytőkés csak az orráig lát: MOST LEGYEN PROFIT, SOK. Kb. ennyi a hitvallásuk. A nők munkába állításával olcsóbb lett a munkaerő, mert hirtelen több lett belőle. A sok nő csak otthon ült addig, és nem csinált "semmit". Legalábbis szerintük. Az, hogy kipusztulunk, nem érdekelte őket, hisz igazuk volt. Ezt alátámasztotta, hogy nőtt a profit. Amíg a nőket körmönfont marketingmódszerekkel ócska munkahelyeken dolgoztatjuk, ne is álmodjunk róla, hogy az eredeti feladatukat teljesítik.
Békanász a hasadon
2016. március 14. 09:46
Kiváncsi lennék, hogy állnak hely egy világháborúban és utána a jelenkor önmegvalósitó, egyenjogú női. Se műkörmös, se fodrász, kifakad a szilikon, még szerencse, hogy egyiknek sincs tizenegy-két gyereke.
Békanász a hasadon
2016. március 14. 09:46
És?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!