Tűrhetetlen (1.)

Ő csorda számra tartja gyülevész Szolgáit! éppenséggel mintha minden Hajszála egy őrzőt kívánna; sok Meránit, olykor azt hinné az ember, Hogy tán akasztani viszik, úgy körül Van véve a léhűtőktől, s mi egy Rossz csőszt alig tudunk heten fogadni. Ő táncmulatságokat ád szüntelen, Úgy, mintha mindég vagy lakodalma, vagy Keresztelője volna: és nekünk Szívünk dobog, ha egy csaplárlegény az Utcán előnkbe bukkanik, mivelhogy A tartozás mindjárt eszünkbe jut. A jó merániak legszebb lovon Ficánkolódnak - tegnap egy kesej, Ma szürke, holnap egy fakó: - nekünk Feleség- és porontyainkat kell befogni, Ha veszni éhen nem kívánkozunk Ők játszanak, zabálnak szüntelen, Úgy, mintha mindenik tagocska bennek Egy-egy gyomorral volna áldva: nékünk Kéményeinkről elpusztulnak a Gólyák, mivel magunk emésztjük el A hulladékot is. Szép földeinkből Vadászni berkeket csinálnak, a- Hová nekünk belépni nem szabad. S ha egy beteg feleség, vagy egy szegény Himlős gyerek megkívánván, lesújtunk Egy rossz galambfiat, tüstént kikötnek, És aki száz meg százezert rabol, Bírája lészen annak, akit a Szükség garast rabolni kényszerített.

A hosszú verseket nem kedvelők számára : "Ébredj föl, vén muzsikus, vén barátom, Hadd busúljunk, lelkesedjünk nótádon, Olyan istenigazában tudtad te, Hogy hol fekszik a magyarnak a szive, A magyarnak a szive." Szemben a kurvainfosok által terjesztett álPetőfi rágalom helyett...

Kérem a nyilas/náci, vagy csak mezei antiszemitákat, hogy a felsoroltak közül emeljék azokat akik Magyarország ellenségei volta! Petőfi muzsikus barátja halálakor ezzel a versével búcsúzott Rózsavölgyi Márktól ( akit korábban így hívtak Rosenthal Motke….aki csak élete végén kapott engedélyt, hogy magyar nevet választhasson)… De így is ismerik: Rózsavölgyi Márk Petőfi Sándor RÓZSAVÖLGYI HALÁLÁRA Vén muzsikus, mit vétettem én neked, Hogy mindig csak szomorítasz engemet? Keseregtem, mikor szólt a hegedűd, Hej, nem szól már, s ez nekem még keserűbb, Ez nekem még keserűbb! Régi sorsa magyaroknak a bánat, E nélkül már tán élni sem tudnának, Ha már így van, ébredj föl vén barátom, Hadd busúljunk legalább a nótádon, Hadd busúljunk nótádon! Cudar nemzet biz a magyar, hiába, Nem igen néz se' előre, se' hátra, Elfeledte, ami történt ezelőtt, A jövő meg? bánja is ez a jövőt. Bánja is ez a jövőt! Egyszer ember csak a magyar, mikor a Fülét, szivét megtölti a muzsika, Könnybe lábbad a két szeme olyankor, Eszébe jut a siralmas hajdankor, A siralmas hajdankor. Sirathatjuk is a multat, Mohácsot, Kiket ott a török fegyver levágott; Ha őket eltemették vón rendesen, Húszezer sír állna ottan egy helyen, Húszezer sír egy helyen! És mikor már kibusúltuk magunkat, Megfeszítjük lelkünket és karunkat, És ha akkor ott volna az ellenség, Ha mégannyi volna is mind elesnék, Mind egy szálig elesnék! Akkor aztán bízni kezdünk magunkba', Hogy telik még mitőlünk is nagy munka, Hogy kivirít még a magyar nép fája, S lombjait majd isten, ember csodálja, Isten, ember csodálja! - Ébredj föl, vén muzsikus, vén barátom, Hadd busúljunk, lelkesedjünk nótádon, Olyan istenigazában tudtad te, Hogy hol fekszik a magyarnak a szive, A magyarnak a szive. Mért hagytál el? hiszen mi rád nem untunk, Pedig veled ötven évet mulattunk, Gyere vissza, áldom azt az istened, Kezdd el újra, kezdd el azt az ötvenet, Kezdd el azt az ötvenet! - - Addig híttam, hogy sírjából megjelent, Megjelent, de csak addig volt idefent, Mig kezével hajlékára mutatott... Mi van benne? hegedű és koldusbot, Hegedű és koldusbot! Pest, 1848. január 29. ________________________________________

Végül a rövidke válogatás végén : Tolnai Simon aki a Tolnai Világlapját és a Világlexikont, Világtörténelmet, a Bazár c. divatlapot, a Délibáb színházi hetilapot..Mauthausenben végeztek vele is. Légrády Imre és Ottó a mai Zrínyi nyomda alapítói.A Pesti Hírlap gründolói.. • • Falk Zsigmond a a Pesti Könyvnyomda hozatta be az első szedőgépet.. • • Végül a gyomai Kner család és a békéscsabai TevanAndor kiadói nyomdái. A Monumenta Literarum.._ a rendszerváltás előtti nagy újra felfedezéskor újra kiadták _ és a KNER Klasszikusok sorozat, amely könyvek nem maradtak el az európai könyvkiadás mögött. A Kner könyvek _ csodák csodája _még ma sem hullnak darabokra, mint a minap vásárolt világtörténelem c. mű.. • Balázs Béla költő • Baumgarten Ferenc Ferdinánd esztétikus • Biró Lajos író • Korda Sándor filmrendező • Lesznai Anna költő és iparművész • Magyar Lajos hírlapíró • Rózsahegyi Kálmán színművész • Rózsavölgyi Márk zeneszerző • Salamon Béla színész, színigazgató • Sík Sándor költő és tanár • Szabolcsi Bence zene esztétikus • Székely Mihály operaénekes • Szép Ernő költő, író • Szomory Dezső regény, színműíró • Szondi Lipót idegorvos • Vámbéry Ármin orientalista és etnográfusa magyarság őshazájának felkutatója • Adler Zsigmond Papp Laci edzője • Zöld Márton honvédtábornok • Zsolt Béla költő és hírlapíró • Básti Lajos színművész • Petschauer Attila olimpiai bajnok• Polgár Judit sakkozó Polgár Zsuzsa sakkozó, világbajnok Hajós Alfréd olimpiai bajnok, építész, a debreceni Arany Bika tervezője. Székely Éva olimpiai bajnok Karinthy Frigyes író, humorista Ilosfalvy Róbert Robert Capa • Déry Tibor • Salamon Béla • Sebes Gusztáv az arany csapat edzője • Arthur Koestler • Szabó István (filmrendező) • Konrád György író • Korda Sándor filmrendező • Kornai János közgazdász • Kovács Margit kerámikus • Gábor Zsazsa színésznő • Radnóti Miklós költő munkaszolgálatos kivégezték • Szepesi György sport riporter • Szenes Iván szerző • Szép Ernő költő Teller Ede az atom bomba egyik felfedezője Balázs Béla filmrendező Hatvany Lajos író Hegedüs Géza irodalom tudós Harry Houdini bűvész Vámbéry Ármin jogtudós • Markos József • Mészáros Lajos • Mező Ferenc • Moholy-Nagy László • Moldova György • Molnár Ferenc • Latabár Kálmán,