Így nézett ki a visegrádi királyi palota a középkorban

2016. január 29. 17:54

A visegrádi királyi palota nagyobb városi házként kezdte pályafutását, és Mátyás alatt élte virágkorát. A törökök alatt az épületegyüttes rommá lett, amit a huszadik század első felében kezdtek el feltárni.

2016. január 29. 17:54

A visegrádi király palota előzménye a palotamúzeum leírása szerint Károly Róbert városi háza volt. Komoly palotává csak I. Lajos fejlesztette uralkodása első felében. A romjaiban ma is álló épületeket még szintén I. Lajos kezdte meg építeni élete végén de már csak utódai: Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század végén.

A XV. század első évtizedéig, míg Zsigmond az udvarát Budára nem költöztette, a visegrádi királyi palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhelye. A XV. században háttérbe szorult palotát csak Mátyás állítatta helyre a XV. század végén. Ettől kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították.

A királyi palotának a XIV. század végén kialakult épületegyüttese három fő részre tagolódott. Északon a palotakert, délen pedig a ferences kolostor fogta közre a központi épületcsoportot amely nagyjából 123 x 123 méteres területet foglalt el. A kaputorony az utcai homlokzat közepén épült. A nagy fogadóudvart a nagytermeket magába foglaló északnyugati, a királyi lakosztálynak helyet adó északkeleti, a palota kiszolgáló helyiségeit tartalmazó délnyugati és délkeleti szárnyak, valamint a palotakápolna fogták közre. Az udvar déli részét gyalogos lovagi tornákra használták. Az udvar felső részén helyezkedett el a reneszánsz Múzsák-kútja. Innen nyitott lépcsősor vezetett a kápolnateraszra.

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kurbitalis
2018. február 05. 14:01
Hagyd már te is ezt a stadion-dumát! A kormány beindította a várak rekonstrukciója projektet. Nem a ballibkomintern baromságait kell szajkózni, hanem tájékozódni. A kormány nem stadionokat épít, hanem több stadiont rehabilitált és rehabilitál. A felcsúti stadion kb. 3000 fő befogadó képességű. A Megyeri úti Szusza F. Stadion 13 ezer nézőt fogad be. Ez egy kicsi stadion. A szolnoki Tiszaligeti Stadion 10 ezer főt.- Felújítva Miskolci Stadion 15 ezer férőhely - felújítva Összeomlás előtt számos nagyvárosi stadion, melyet a vidéki csapatok használtak/használnak, melyekben versenyeket bonyolítanak le. Ezen kívül a kormány támogatja cca ezer iskolai sportpálya rehabilitálását, fejlesztését, korszerűsítését. Uniós pénzekből, amit az unió csak erre ad. A vár-és kastély rekonstrukció program jó részét is uniós pénzekből fedezi. AMI NEM AJÁNDÉK, HANEM JÁR. Ha nem fosztanak ki bennünket már a 70-es évektől kezdve (IMF, aztán a "privatizáció" és következtében a teljes gazdasági, ipari önellátás lenullázása, ha nem hordanák ki folyamatosan a pénzünket a multik, ha nem rothasztottak volna le minden maradék ágazatot és szintet a balliberális kormányok, ha nem adósítottak volna el minket a teljes nemzeti vagyont fedezetül adva, már minimum valóban Ausztria szintjén állnánk
3M..
2018. február 05. 14:01
Ezekre a csodálatos hagyatékokra is legalább annyi pénzt kellene áldozni, mint a stadionokra. Ez minden pénzt megér, sokat javítana Magyarország lerongyolódott összképén. A gazdag történelmünk hagyatékai előbbrevalóak kellenének hogy legyenek, a XX. és XXI. századi építményeinknél. Ez a történelmi örökségünk, amit felújított állapotban kellene ráhagyni az unkáinkra, az utókorra. Szebb Jövőt!
polnemkor
2016. január 29. 23:46
Nagyon igaz!
szabadhajdu
2016. január 29. 20:30
Nagy régen a magyar.....
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!