Jó történelmi filmeket követelünk!

2016. január 15. 12:08

A magyar filmgyártás egyelőre még az új rendszerben sem árasztott el minket jó, átgondolt, tartalmas, és nagyszabású történelmi eseményeket feldolgozó filmekkel vagy sorozatokkal. Pedig szükség lenne rájuk. Sőt, követeljük őket!

2016. január 15. 12:08
Pintér Bence
Mandiner

egri_var.jpg

Az egri vár filmdíszletének maradványa a Pilisben

Oscarra jelölték a Saul fiát, és a Golden Globe-győzelemmel a háta mögött esélye is van Nemes Jeles László filmjének elnyerni a legrangosabb amerikai filmdíjat. Ritka pillanat egy-egy ilyen siker a magyar filmtörténelemben manapság, így úgy is örülök a sikernek, hogy nem láttam a filmet. Nincs ezzel mindenki így. Sokak szerint ez nem is igazán magyar film, mert a holokausztról szól, már megint: mintha a holokauszt nem lenne a magyarok történelmének része.

Mások azt vetik fel, hogy bezzeg egy Trianon-film nem ütné meg a nemzetközi filmvilág figyelmét. Ezt nem tudhatjuk, ugyanis ilyen film nem készült. És ez tényleg probléma ezt anélkül is ki lehet jelenteni, hogy azon fanyalognánk, hogy már megint egy holokausztfilm lett sikeres. A magyar filmgyártás egyelőre még az új rendszerben sem árasztott el minket jó, átgondolt, tartalmas, és nagyszabású történelmi eseményeket feldolgozó filmekkel vagy sorozatokkal.

Pedig szükség lenne rájuk. Sőt, követeljük őket!

Vegyük csak át: a rendszerváltás után ott volt a katasztrofális Honfoglalás, illetve a hasonlóan kellemetlen Sacra Corona; az egész jó Hídember; a Sorstalanság; a kevésbé jól sikerült Szabadság, szerelem; illetve a közelmúltban Fehér Béla szórakoztató regényéből készült Kossuthkifli. Sokat elmond, hogy a mai napig a legnépszerűbb (és legjobban sikerült) történelmi tárgyú popkulturális termékünk az István, a király, ami ugye nem is film/sorozat, hanem rockopera. Persze lehet, hogy kihagytam valamit: nem számolom például történelmi filmnek a Rokonok feldolgozását, és a rendszerváltás előtt is készült számos jobb-rosszabb irodalmi feldolgozás − amik azonban mára több szempontból is elavultak.

Persze ahhoz, hogy jó történelmi filmeket gyártsunk, talán szükség lenne valamiféle közös alapra, konszenzusos történelmi tudatra, ami Magyarország esetében erősen hiányzik. A Saul fiára adott reakciók alapján világos, hogy emberek egy adott csoportja a mai napig nem tudja elfogadni a holokauszt realitásait; mások pedig a Trianon-traumát nem érzik magukénak − de ugyanígy folyik a vita még származásunkról, Istvánról-Koppányról, 1848-49-ről, a kiegyezésről, Trianonról, Károlyiról, Horthyról, ‘56-ról, Kádárról és a rendszerváltásról.

Bibó István írt valahol egy tervéről (itt olvasható), amely alapján filmben dolgozta volna fel a Hunyadiak időszakát. Olyan koprodukciós megoldást javasolt, ami visszaadta volna a korszak mélyen közép-európai jellegét a nyelvkavalkáddal, ahol minden szereplő a saját nyelvén szólt volna, Hunyadi János pedig románjai körében román dalokkal mulatott volna. Bibó terve szerintem ma is izgalmas, mert izgalmas a korszak: sorozatként feldolgozva simán lehetne ez a régiónk válasza a Trónok harcára. Persze már látom a reakciókat a románul daloló vagy megszólaló Hunyadira, vagy azt a szitut, amikor leül a román, a szlovák meg a magyar történész, hogy összerakják a hátteret.

Izgalmas késő-középkorunk mellett rengeteg remek történetet, drámát rejt még középkori történelmünk; de eggyel továbblépve ott van az igazi aduász, a török kor a végvári harcokkal, a hatalmas török hadjáratokkal és a nagyszerű magyar hősökkel és antihősökkel. Persze itt nem lenne szabad elhallgatni, hogy például az ország felszabadítását nagyrészt nem mi, hanem az osztrákok és külföldi szövetségeseik harcolták ki: ingoványos terep. Mindenesetre a Szulejmán hatalmas török és hazai közönségsikere kapcsán láthattuk, hogy egy ostoba szappanopera is el tudja vinni a történelmet a háztartásokba.

Egy rendes film Istvánról és Koppányról; egy Franco Nero-mentes antológiasorozat Árpád-házi nagy királyainkról; koprodukciós film vagy sorozat a Hunyadiakról; Egy jó film Hadik Andrásról; egy minisorozat Martinovicsékról vagy az utolsó nemesi felkelésről; politikai drámasorozat a reformkorról; film vagy sorozat a forradalomról és a szabadságharcról; bármi a hallatlanul izgalmas, mégis minden szempontból alulreprezentált 1867-1914 közötti időszakról, mondjuk a Tisza-családot követve. Aztán háborús film/sorozat Isonzo- és Doberdo-témában; nagyjátékfilm Trianonról; egy őszinte életrajzi film Horthyról; Don-kanyar; egész estés mozi Budapest ostromáról; a szovjet megszállásról; a kommunista hatalomátvételről; egy rendes film vagy inkább minisorozat 1956-ról. Ez mind hiányzik. Ez mind kellene.

Vagy legalább néhány.

A kedvenc projektem persze az, amiről már korábban is írtam. Nagyon itt lenne az ideje, hogy mozgóképen állítsunk emléket az egyik legnagyobb magyar hősnek, Görgei Artúrnak, a szabadságharc tábornokának, akivel igazságtalanul bánt el a történelem. Ott van alapanyagnak Görgei emlékirata, Kossuth és Görgei kiadott levelezése, meg a szakajtónyi irodalom a korszakról. Egy ilyen film vagy inkább sorozat arra is alkalmat adna, hogy végre érdemeinek megfelelően értékeljük Kossuth Lajos munkásságát.Mítoszteremtés az egyik oldalról, mítoszrombolás a másikról.

Persze a történelmi film igazán költséges műfaj, ezért nem várható, hogy nagyon nagy lesz a felfutás a következő időszakban – főleg akkor, ha a jelenlegi kurzus véleményétől nagyon eltérő a koncepció. De bizakodásra adott okot, hogy az HBO a Terápiával és az Aranyélettel ugyan külföldi formátumot átvéve, de mégis velejéig magyar sorozatokat gyártott – Csehországban pedig ugyanez a csatorna sorozatot készített Jan Palachról, aki a szovjet megszállás ellen tiltakozva 1969-ben felgyújtotta magát.

Kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére is: miről, kiről, melyik történelmi korszakunkról rendelnének filmet vagy sorozatot?

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 145 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kjoks
2022. november 09. 11:53
"Nagyon itt lenne az ideje, hogy mozgóképen állítsunk emléket az egyik legnagyobb magyar hősnek, Görgei Artúrnak, a szabadságharc tábornokának, akivel igazságtalanul bánt el a történelem." Mi van??? Ez elmebeteg???? Úgy látszik nem olvasta Kéri Edit könyvét. Görgeyt megölték és lecserélték Prágában ifjú korában, bizonyítja is Kéri Edit, dokumentumokkal. A Görgeyként később szereplő cseh szélhámost a habsburgok (nem írom le ezeknek a degenerált magyarírtóknak nevét nagybetűvel) tartották a markukban, az ő utasításaikat követte. Katonailag egy antitalentum volt ez a cseh szélhámos, ezrét mondta az összes beszédét németül, mert magyarul se tudott rendesen megtanulni. Ha erről a valódi Görgeyről akarna filmet csinálni valaki, azt szívesen megnézem. És akkor csak mosolygok az írónak csúfolt Görgeyn, aki egy cseh szélhámos leszármazottja....
kjoks
2022. november 09. 11:47
Amilyen "történelmi" filmek itt készültek, Honfoglalás, Szent Korona film, nem csak minőségileg tartoznak a legalja kategóriába, de a történelmi hitelességük botrányosan negatív, nemhogy nulla. Ostoba kitalációk, 40 éve megdőlt hazugságok sorjáznak ezekben a filmekben. Már előre félek Hunyadi filmtől és sorozattól.....
kjoks
2022. november 09. 11:39
Egészen elképesztő, hogy a magyarságot bűnös nemzetté nyilvánító, ok nélkül gyalázó, a magyar történelem és a holokauszt eseményeit is meghamisító filmeket mind a Pilisben, a magyarság szent helyén forgatták. Undorító, hányingerkeltő és felháborító. A holokauszt amúgy fasorban sincs Trianoni emberiség elleni bűncselekménykehez képest, a második világháború után Szerbiában élve elásott százezrekhez képest, az első világháború után a románok magyarírtásaihoz és az ország kifosztásának következményeihez képest. Akinek ez tény nem tetszik az így járt. A magyarság szerepe a holokausztban pedig hamis és eltúlzott. A fő forrása ennek Weesenmayer vallomása, amelyben bemártotta a magyarságot - és micsoda csoda, Weesenmayer 20 év börtönt kapott, amit 10 évre csökkentettek, majd 2 évet ült le belőle, rögtön egy francia-német vegyesvállalat pénzügyi tanácsadója lett kiemelkedően magas fizetésért - cég tulajdonosai zsidók volt csak mondom. Akkor most mire ment ki az egész? Véletlenül nem a Saul fiának rendezője vallotta be, hogy amikor a film játszódik, nem is volt a valóságban transzport de ők csináltak egyet???? Undorító az egész. Én se megyek nagydolgot végezni a siratófal tövébe, ők se forgassanak magyargyalázó és történelem hamisító filmet a Pilisben!
tango47
2017. április 22. 20:36
Párbeszéd Sztálin és Zsdanov (kultuszminiszter) között: - Zsdanov elvtárs! Hány film készül a Szovjetúnióban évente? - Százhúsz körülbelül Sztálin elvtárs. - És hány ebből a jó film? - Úgy 8-10 darab. - Na akkor ezentúl csak azt a 8-10 jó filmet készítsék el évente!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!