Tavaly 7 évnyi átlagbér kellett egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához Magyarországon

2019. augusztus 9. 8:55
Az átlagfizetésekhez viszonyítva a leghosszabb időszakot, több mint 11 évet a cseheknek, a legkevesebbet pedig, alig négy évet, a portugáloknak kellett dolgozniuk ahhoz, hogy új, 70 négyzetméteres lakást vehessenek, Magyarországon tavaly ehhez 7,1 évnyi bruttó átlagkereset kellett – írta a Deloitte európai lakóingatlan-piaci (Deloitte Property Index 2019) tanulmányában.

Magyar, cseh, lett és portugál növekedési rekorderek

Az elemzés kiemeli: az utóbbi három évben Magyarországon nőttek a lakásárak leggyorsabban Európában. Tavaly négy országban, Magyarországon, Csehországban, Lettországban és Portugáliában volt több mint duplája a drágulási ütem az európai átlagnak. 

Az európai lakóingatlanok piacára vonatkozó tanulmány szerint az elemzésben vizsgált országok közül a norvég lakások a legdrágábbak, míg a városokat tekintve Párizsban kell a legtöbbet fizetni egy otthonért.

Kohári Gábor, a Deloitte Magyarország ingatlan tanácsadási üzletágának vezető menedzsere a közleményben elmondta: Európában a lakóingatlanok ára 2015 óta folyamatosan nő, az egyetlen kivétel ez alól Olaszország, ahol a 2008-as pénzügyi válság óta csökkennek az árak. Az emelkedés mértéke Európában átlagosan évi 5 százalék körül mozgott.

Jelentősen kilóg a sorból Magyarország, ahol 2015 és 2018 között közel 35 százalékos volt a drágulás, ami a vizsgált országok között a legmagasabb ütem

– tette hozzá.  

Norvégia a legdrágább ország

A Deloitte Property Index alapján, 16 európai ország lakásárait vizsgálva, a legdrágább ország Norvégia, ahol négyzetméterenként átlagosan 4043 euróba kerül egy otthon. Franciaország a második 4016 eurós négyzetméterárral, míg az Egyesült Királyság lett idén a harmadik 3753 eurós négyzetméterárral. A legolcsóbb továbbra is Portugália, ahol négyzetméterenként 1088 eurót kérnek a vevőktől. Magyarországon a lakások négyzetméterára a tanulmány szerint átlagosan 1323 euró volt 2018-ban. Az éven belüli 13,7 százalékos magyar áremelkedésnél csak a cseh lakásárak 16,8 százalékos növekedése volt magasabb Európában – közölték. 

Párizs a legdrágább város

Párizs lett a legdrágább európai város, ahol négyzetméterenként átlagosan 12 910 euróért lehetett lakást venni. A listán második London, ahol átlagosan 11 185 eurót, a harmadik helyezett Münchenben pedig 8800 eurót kértek négyzetméterenként a lakóingatlanokért. Budapesten tavaly 1853 euró volt átlagosan egy négyzetméter lakás ára.

A legtöbbet, négyzetméterenként 27,8 eurót Párizs belvárosában kell kifizetni egy bérelt ingatlanért, 10,5 eurós, átlagos bérleti díjával Budapest 46 európai város közül a 17. legolcsóbb volt.

Gyors növekedés, mégsem túlfűtött a magyar piac

A lakásfejlesztések felfutásával Magyarország az új építési engedélyeket tekintve az ezer lakosra jutó 3,8-as mutatóval 2018-ra az európai középmezőnybe került, ugyanakkor a használatbavételi engedélyek alapján az utolsó harmadból még nem tudott előrébb lépni. A régióban elfoglalt pozíció is hasonlóan alakult tavaly, míg Lengyelországban az ezer főre jutó lakásépítési engedélyek száma 5,8 volt, ami több mint másfélszerese a magyar mutatónak, addig a Csehország 3,1-es mutatója, ha minimálisan is, de elmaradt a magyar adattól.

A lakáscélú jelzáloghiteleknek a szabadon felhasználható jövedelemhez mért aránya Magyarországon 20 százalék, ami a legalacsonyabb egész Európában. Ebből a szempontból még a dinamikus árnövekedés ellenére sem volt 2018-ban túlfűtött a hazai lakóingatlan-piac. Ezzel szemben két nyugat-európai országban, Hollandiában és Dániában a jelzáloghitelek volumene az éves szabadon felhasználható jövedelmek összegét is jelentősen meghaladja (193 százalék, illetve 173 százalék).

A lakásárak túlzott emelkedése már több európai országban kockázatot jelent, mivel az utóbbi évek tartós emelkedésével már meghaladják a makrogazdasági környezet alapján elfogadható szintet – tette hozzá Kohári Gábor a közleményben.

(MTI)

Összesen 41 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Csúsztatás!

"Jelentősen kilóg a sorból Magyarország, ahol 2015 és 2018 között közel 35 százalékos volt a drágulás, ami a vizsgált országok között a legmagasabb ütem."

Tények.

„Az európai lakáspiacok többségén az árak emelkedése volt megfigyelhető az elmúlt évben. Az Európai Unió országaiban átlagosan 3 százalékkal növekedtek a lakásárak nominális értelemben 2015 és 2016 első negyedévei közt. A visegrádi országokat tekintve Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában rendre 4,5, 3,2 és 5 százalékos lakásár-emelkedést figyelhettünk meg ugyanezen időszak alatt. A hazai lakásárak közel 15 százalékos éves növekedése utóbbi-ahhoz képest magasnak mondható, hozzá kell tenni azonban, hogy az MNB-lakásárindex értékei szerint Magyarországon a nominális lakásárak átlagosan még mindig nem érték el a 2007 végén tapasztalt legmagasabb szintjüket. A vizsgált európai országok közül Ausztria és Németország kiemelkedik a lakásárak régóta tartó folyamatos emelkedésével. 2000-at követően egyik utóbbi országban sem estek vissza a lakás-árak, Németországban 2000 első negyedéve óta 22 százalékkal, míg Ausztriában ugyan ezen időszak alatt még nagyobb mértékben, mintegy 56 százalékkal emelkedtek a lakásárak.”
https://www.mnb.hu/letoltes/lakaspiaci-jelentes-2016-okt-hu.pdf

Magyarországon az ingatlanárak 2008 évtől közel 40 %-al csökkentek és csak 2014 évtől kezdődően kezdtek növekedni.
https://tinyurl.hu/BgK8/

Továbbá.
1970-1973 években építkeztünk vidéken. A teljes bekerülési költség 10 évi béremnek felelt meg.

"3x9 hónap."

10x12 hónap

- Ingatlan, eladó lakás, 53 m2, Budapest, X. kerület , Gyakorló utcai lakótelep - 30.900.000 Ft
- Gazdagrét, XI. kerület, ingatlan, eladó, lakás, 37 m2 - 36.755.000 Ft
- Gazdagrét, XI. kerület, ingatlan, eladó, lakás, 68 m2 - 39.900.000 Ft
- Eladó új építésű tégla lakás Budapest XIV. kerület 70 m2-es 3 szobás liftes - 59.250.000 Ft
- VI. kerület, Budapest, ingatlan, eladó, lakás, 63 m2 - 69.000.000 Ft
- Eladó Lakás, Budapest 13. ker., - 54 990 000 Ft
- Ingatlan, eladó lakás, 36 m2, Budapest, VIII. kerület , Corvin negyed Városrész - 38.200.000 Ft

Ha egy ember félre tudna tenni havonta 100 ezer forintot, kaphatna kamatmentes kölcsönt 30-60 millió forintot, akkor Budapesten 25 év 50 év alatt lehet egy átlagos színvonalú lakása. Ez azt jelenti, hogy Budapesten a nagy többség ellehetetlenedett. Alkalmazotti fizetésből sokan lemondhatnak arról, ami korábban célként megfogalmazódhatott - saját lakás vásárlása.

Saját kerületünkben egy átlagos panel 52m2 a jelenben 35 millió Ft, néhány évvel korábban ezelőtt ua. 10 millió forintba került.
Hol emelkedtek a fizetések Budapesten néhány év alatt 350%-kal.

Egy kezdő tanár nettó teljes fizetését figyelembe véve, 270 hónapra (több, mint 20 évre) lenne szükség egy átlagos panel megvételéhez, ha az összeg 100%-át lakás vásárlásra.

Szüleim falvában 1970-ben 100 ezer forintba került egy sátortetős családi ház. Az akkori, ottani fizikai munkások fizetési viszonyaihoz mérten, 5 éves nettó/kézhez kapott kereset fedte le ezen összeget.

Mekkora rész tud ma felvenni alkalmazottként Budapesten 30-60 millió forintot, százezreket fizetni havonta, úgy, hogy majd a lakás a nevén évtizedek múltán lesz, akár 50 év múlva? Mi van azokkal, akik nem most kezdik a felnőtt életet?

Sokak lehetőségét kivégezték a változások.

Válaszok:
hhonor | 2019. augusztus 9. 12:02

(jav.: lakásvásárlás irányba használnánk - s akkor sem jobb a helyzet, ha akár egy tanárembernek a várható fizetésemelésével is kalkulálunk, mert fizetésének csak adott részét tudná törlesztőre fordítani)

Soha nem volt ilyen lehetetlen helyzet az utóbbi 50 évben s ez csak romlani fog.

Válaszok:
hhonor | 2019. augusztus 9. 12:05

ahogy kijöttek a csok rendeletek, a fővárosban, vidéken, rögtön kilőttek a lakásárak s megkezdődtek a nyerészkedések.

Válaszok:
hhonor | 2019. augusztus 9. 12:13

Néhány évvel korábban egy 3 szobás panel 16-17 millióba került, ma ugyanez 40-be. Amikor kijött a csok rendelet volt aki bepróbálkozott és 50 millióért árulta a paneljét.

Budapesten egy kétszobás panel adott kerületben korábban 10 millió volt, most 35 millió.

Milyen helyzetbe kerültek azok, akik számára nem képez lehetőséget a csok?
Mennyivel vannak jobb helyzetben azok a múlt helyzetéhez mérten, akik részesei a csok-ot igénybe vehetők vékony szeletének?
Valójában kik járnak jól ezen helyzettel?

Az átlagos családoknak a jelenben is nagy tehert képez havi 100 ezer forint törlesztő. S ha le is teszik az asztalra, hol kapnak ők a jelenben 30-60 millió forint kölcsönt? S ha kapnának is, mikorra fizetnék ki? Mi a helyzet, ha az illetők nem húszas éveikben vannak?

Vajon számítanak-e azok, embereknek tekintjük-e azokat, akiknek a lehetőségeit ezen változások meghaladják, egyedül élőkét, családokét, szegények lehetőségeit, egyedi élethelyzetet megélők lehetőségeit, fogyatékosok, betegek, .... lehetőségeit? Hányan lehetnek ők, akár csak ha Budapestre tekintünk?

Válaszok:
hhonor | 2019. augusztus 9. 12:27

A húsárak emkeltek s emelkednek újra 30%-kal, zöldség, gyümölcs árak egy év alatt 50-70%-kal, miközben nincs a megtermelt mennyiségben csökkenés, lakásárak néhány év alatt több százszázalékkal emelkedtek. Kettészakadt az ország.

Válaszok:
hhonor | 2019. augusztus 9. 12:35

(jav.: több száz százalékkal)
Aki vidékről szeretné taníttatni gyermekét Budapesti főiskolákon, egyetemeken, sokaknak a jövőben más irányokba kell gondolkozniuk. Budapesten is tanárhiány van. Milyen eséllyel, lehetőségekkel jönne fel Budapestre egy vidéki szerencsét próbálni ezen pályára, otthoni támogatás nélkül? A saját környezetemben egy konkrét példa van erre, feljött egy fiatal, szerette amit csinált, ahogyan őt is nagyon szerették, majd látta kilátástalanságát, a jövőkép hiányát s elhagyta a pályát - a jelenben külföldre tervezi kimenetelét.

Válaszok:
hhonor | 2019. augusztus 9. 12:42

Egyre többen nem gondolkozhatnak saját lakásban, marad az albérlet lehetősége. S az mennyivel jobb. Ha hatalmas kereslet eltolódása ott is felverte az árakat. Mi kivitelezhető a megoldás, annak aki lakni és élni is szeretne?

S vajon milyenek lesznek a jövőben a viszonyok (illetve milyenek a jelenben), ha azok akik nem rendelkeznek saját lakással, nyugdíjas korba érnek? Hogyan fog viszonyulni nyugdíj mértéke az albérletek mértékéhez s közben a napi megélhetési viszonyok milyenek lesznek?

Válaszok:
hhonor | 2019. augusztus 9. 12:56

(jav.: Milyen kivitelezheto megoldast javasolunk azok szamara, akik lakni es elni is szeretnenek?)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés