A hódoltság koráról

Badarság.

Ugyanez összességében elmondható a Habsburgokról - még akkor is, ha volt egy-egy rövid időszak amikor másként alakult - a Szovjetunióról, az EU-ról és mindazon országokról akikkel Magyarország szövetségre lépett.

A politika pedig nem lehet műs. Mindig is ilyen volt, ilyen lesz, bárki volt/lesz a csúcson.

Világosan írtam, hogy miért tartom a Habsburg birodalmat károsnak Magyarország szempontjából. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a török jobb lett volna. Eben-guba.

A másik posztnál írtam, most megismétlem.

Egyszer végre meg kellene tanulni, hogy elsősorban magyarnak kellene lenni, összefogni és nem árkokat ásni, szövetségest keresni egymás ellen. Más Kelet-Európai országok ezt is jobban csinálták. Az első és második világháború után meg is lett a jutalmuk.

Volt már példa rá.
Egy esetben Dénia kommentjét is közölték.
A fenti vélemény pedig féligazságok gyűjteménye (ez a legveszélyesebb)

"Magyarország addig állt fenn a maga teljességében, amíg a Habsburg Birodalom védőhálót biztosított számára."

Ez az állításod egy vicc. A Habsburg birodalom soha nem védte Magyarországot, hanem kijátszotta. Magyarország a Habsburg és oszmán birodalom között őrlődött, miközben az országban, Erdélyben belső hatalmi viszályok dúltak.

Itt nem az önerő kérdésén van a hangsúly, hanem a szövetség milyenségén és annak következményén. Ha ezt nézzük akkor eljutunk Trianonig.

Magyarország mindig két dolog sújtotta. Az egyik a belső viszály volt, a másik a szövetség keresése a másik ellen. Úgy látszik ezt korunk is örökölte. Így az ilyen és ehhez hasonló írások - ergé írására és a két kiposztolt hozzászólásra értem, de akár a tiédre is érthetném - is a megosztottságra játszanak.

Természetesen értem én, hogy miért van erre szükség, miért születnek ilyen írások.
http://kitalaltujkor.blogspot...

http://kitalaltujkor.blogspot...

Ezzel részemről lezártam a témát. Mindenkinek jó árokásást kívánok.

A magyar nemzetnek a török megszállás felelősei okozták a legnagyobb kárt.
Lengyel Balázs: A török Magyarországon (Móra Ferenc könyvkiadó, 1975) című képes tankönyvében van egy ábra, amely Buda középponttal ábrázol két térkép-téglalapot. (149.old.)

Széltében kicsit nagyobb, mint Esztergom - Hatvan, függőlegesen a Dunakanyar - Szigetbecse távolságot ábrázolja mindkettő.

Az összehasonlító két térkép egyikén pontokkal jelöli a XV. század végi állapot településeit, a másikon pedig a XVIII. század végére megmaradt "magyar községek"-et.

Összeszámoltam: a török előtt 238 település volt, utána pedig csak 52. Azaz kevesebb, mint 22% maradt. Feltehető, hogy ettől délebbre még rosszabb volt a megmaradók aránya.

Ez a holokauszt smafu?

Már csak annyi a kérdés, hogy a Habsburgoknak lett volna-e erejük Buda nélkül tartósan kézben tartani és megvédeni Erdélyt a török ellen, netán fölszabadítani Budát is, és mindezt a harmincéves háború idején.

Ha netán arra jutunk, hogy a válasz a "nem", akkor ebből az következik, hogy az 1620-as, '30-as években (és pont ekkor) Erdély számára Bethlen politikája tényleg az elérhető maximumot jelentette. A belső békét. Talán valóban kevesebbet kellett volna a Felvidéken kalandoznia.

Igen, de talán nem elfelejtendő, hogy ez a remek helyzet inkább köszönhető 1541-nek, mint 1526-nak. Ha Buda stabilan Habsburg kézre kerül, 200 km-vel délebben marad a hadműveleti terület még Mohács után is.

Kádár kapcsán mintha megfeledkezni látszanál cselekedetei erkölcsi lényegéről, az 1956 utáni vérengzésekről és egyéb megtorlásokról.

Ha egy pillanatra elképzelünk egy olyan alternatív történelmet, amiben 1963-ban lelövik Kádárt, és a helyére kerül valami lájtos reformkomcsi, nevezzük mondjuk Pozsgainak vagy Horn Gyulának, és ténylegesen végrehajtja mindazokat a lépéseket, amiket Kádár a 60-as-80-as években, akkor tényleg ugyanaz a közmegvetés övezné-e, mint Kádárt.

Hirtelen nem tudok olyan nagy török befolyás elleni nemzeti fölkelésről, amit Bethlen kemény vérengzés árán levert. De homályosíts föl, ha tévednék. Én úgy látom, hogy Erdély politizáló elitje lényegében egyetértett vele abban, hogy az országnak török vazallusnak kell maradnia. A Habsburgokkal való összefogás kísérlete a 15 éves háború idején nem teremtett tartós jólétet. Hogy így mondjam.

kiegészítés: szóval ha mindenképpen modern komcsi politikushoz akarod hasonlítani Bethlent, akkor talán Alexander Dubček nevezhető meg. Szóval valaki, aki nem gyilkolt az Ügy érdekében, viszont próbálkozott ezzel-azzal.

Persze tudom: neked konkrétan Kádár fontos, ez valami beütés nálad. Ezen sajnos nem tudok segíteni.