Az 1920-as lengyel-szovjet csatát játszották újra Varsónál.
A lengyel-szovjet háború idején, 1920. augusztus 13-án két orosz hadosztály indult meg Varsó felé. A lengyel csapatok feltartóztatták őket, a csata kibontakozott, és egészen augusztus 15-éig tartott – közölte az Euronews.
 |
Hanula Zsolt |
|
A jobbágylányok szüzességét elvevő földesúr egyszerű rémmese, ami a 18. században, a francia felvilágosodás korában kezdett el széles körben terjedni. Ekkor nagy divatja volt a sötét középkort minél sötétebbnek és rémesebbnek lefesteni. |
|
 |
Ablonczy Balázs |
|
Aki látott már belülről nagykövetséget, az tudja, hogy december 1. mindig delikát ügy egy magyar külképviseleten, kormányoktól függetlenül. Interjú. |
|
 |
Czakó Gábor |
|
A honfoglalás nem lehetett gyerekjáték. Ezért sem vesztegeltek több emberöltőnyi ideig Levédiában még nyelvideológusok kedvéért sem. |
|
 |
Szent-Iványi Domokos |
|
Mindenütt ugyanaz a kép fogadott: könnyes szemű, szomorú és megrendült férfiak és nők. Telekit mindenki szerette, s ezek az emberek most azt érezték, hogy nagyszerű vezetőjük, reményeik megtestesítője eltávozott, s Magyarország a pusztulásba rohan. |
|
 |
Borbás Barna |
|
Ez itt Magyarország, itt még a forradalom is lehet törvényes. |
|
 |
Pető Zoltán |
|
A Habsburg-Lotaringiai ház magyarországi uralma teljesen legitim volt és semmiféle zsarnokság vagy elnyomás esete nem állt fenn – szemben azzal, amit a baloldali és „kuruc” történelemszemlélet is szeret állítani. |
|
 |
Bödők Gergely |
|
A Kádár-korszak nagy filmes nemzedékének egyik legkiemelkedőbb alkotójára az 1984-ben készült Vörös grófnő című kétrészes filmjének elemzésével emlékezünk. |
|
 |
hllndr |
|
A kuruc-labanc témában az az igazán érdekes, hogy több száz éves politikai címkék a mai napig is ennyire időszerűnek hatnak. Vajon miért? |
|
 |
Gecse Géza |
|
A nácikkal nem szimpatizáló, ellenük fegyvert fogni is kész, zsidómentésre is hajlandó Magyar Királyi Honvédség tisztjei sokáig csak „zavaró tényezőnek” számítottak. |
|
|
László Andor |
|
|
Történelmi emlékezetünk megosztóvá vált: elsősorban az ellentétek tűnnek fel, e szomorú századnak „sikerült” visszavetíteni saját megosztottságát a múltba. Jöjj el, 21. század…! |
|
Kovács Emőke |
|
|
Idősebb Andrássy Gyula mind megjelenésében, mind politikájában az eleganciát tükrözte. Küzdött a reformkor idején, küzdött a forradalom és a szabadságharc éveiben, hónapjaiban. |
 |
Gréczy Zsolt |
|
A fővárosban elhallgatnak a fegyverek... |
|
 |
Balogh Gábor |
|
Nem volt nagy államférfi. De – minden hibájával, tévedésével és mulasztásával együtt – államférfi volt. Magyarország élén máig az utolsó. |
|
|
|
Gecse Géza |
|
Az Aspektus történelmi ismeretterjesztő vetélkedőjének első három helyezettjéről. |
|
 |
Csunderlik Péter |
|
A globális szuperkapitalizmus középkori képviselői kihasználták, hogy a tatárjárást követően, a kunok (kohnok) beengedésével meggyengült a szakrális létigazságot birtokló magyarság védelmi képessége. |
|
 |
Máthé Áron |
|
Kár lenne a nemzeti szuverenitás nagy alakjait gyermeteg ábrándoktól vezérelve leimádkozni, leprédikálni a Hősök Tere kolonnádjáról. |
|
 |
Rajcsányi Gellért |
|
Bethlen Gábor nagyívű terveket küldött a szultánnak, hogyan is kellene a törököknek tatár és magyar segítséggel elfoglalniuk a keresztény Nyugatot, lerabolni Lengyelországot és Közép-Európát. |
|
|
Counter |
|
|
A magyar érdek bizony első-, másod-, harmad- és huszonhatezredsorban is a tartós török hódítás elkerülése lett volna. |
|
Arma Gedeon |
|
|
A magyar még közel egy évszázadig tovább pusztult a belharcokban, Bethlen miatt is. |
 |
Ungváry Krisztián |
|
A zsidók és a nem zsidók kölcsönösen számon tartották egymást. És elég erősen elzárkóztak egymástól. Megjegyzem, ez ma sincs nagyon másképp. Interjú. |
|
|
|
Rajcsányi Gellért |
|
A turanizmus két évszázadnyi színes történetéről írt könyvet Ablonczy Balázs történész. |
|
|
Tevesz László |
|
|
Evezősnyolcas, élsport és ifjúságnevelés – a magyar ifjúsági nyolcas csupán fél hosszal maradt le a britekétől. |
