Virtuális valóság idézi meg 1956 hőseit

2016. június 28. 13:43

Eddig csak elképzelhettük, milyen drámai, félelmetes vagy éppen felemelő lehetett egy ’56-os utcai harc, egy életre szóló búcsúzás, bajtársaink eltemetése, vagy egy vallatás – a virtuális valóság segítségével most azonban mindez kézzelfoghatóvá válik számunkra.

Egyedülálló időszaki kiállítással készült az 1956-os forradalom emlékévében a Terror Háza Múzeum. Látogatóink Egy akaraton 1956-2016 című új tárlatunkon testközelből élhetik át a forradalom legfontosabb pillanatait: VR-szemüveget felvéve egy páratlan kaland részesei lehetnek - írja az intézmény honlapja.

Terror Háza Virtuális valóság idézi meg 1956 hőseit

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szűrés:

időrendben fordított időrendben értékelés szerint

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés

Ajánljuk még a témában

Top híreink

Hősök, mártírok, áldozatok és történelmi személyiségek

133 nap – A Tanácsköztársaság története (a teljes film)

Soros György hálózatáról

321

Frontmozik – Első világháború a filmvásznon

Film készül Mária Teréziáról

Zrínyi Miklós szerepébe bújtak a diákok

Köztéri kiállítás nyílt a huszadik századi történelmi traumáinkról

Gyógyír, sebre – Kísérlet a trianoni trauma orvoslására

Történelmünk a tarokkon keresztül: Ablonczy vs Béndek

Budapest ostromakor hősi halált halt katonákra és civilekre emlékeztek

	Hanula Zsolt (Index)
Sosem létezett az első éjszaka joga A jobbágylányok szüzességét elvevő földesúr egyszerű rémmese, ami a 18. században, a francia felvilágosodás korában kezdett el széles körben terjedni. Ekkor nagy divatja volt a sötét középkort minél sötétebbnek és rémesebbnek lefesteni.

	Ablonczy Balázs (Főtér)
Nem vagyok naiv Aki látott már belülről nagykövetséget, az tudja, hogy december 1. mindig delikát ügy egy magyar külképviseleten, kormányoktól függetlenül. Interjú.

	Czakó Gábor (Magyar Hírlap)
Legrégibb nyelvemlékünk A honfoglalás nem lehetett gyerekjáték. Ezért sem vesztegeltek több emberöltőnyi ideig Levédiában még nyelvideológusok kedvéért sem.

	Szent-Iványi Domokos (Visszatekintés (1941-1972.))
Gróf Teleki Pál miniszterelnök halála, 1941. április 3. Mindenütt ugyanaz a kép fogadott: könnyes szemű, szomorú és megrendült férfiak és nők. Telekit mindenki szerette, s ezek az emberek most azt érezték, hogy nagyszerű vezetőjük, reményeik megtestesítője eltávozott, s Magyarország a pusztulásba rohan.

	Borbás Barna (Heti Válasz)
Öt állítás 1848-ról, forradalomról és szabadságharcról Ez itt Magyarország, itt még a forradalom is lehet törvényes.

	Pető Zoltán (Regnum Portál)
1848: a Habsburg-uralkodók nem voltak zsarnokok A Habsburg-Lotaringiai ház magyarországi uralma teljesen legitim volt és semmiféle zsarnokság vagy elnyomás esete nem állt fenn – szemben azzal, amit a baloldali és „kuruc” történelemszemlélet is szeret állítani.

226

	Bödők Gergely (Mandiner)
Grófnő vörösben – Kovács András 1984-es filmje A Kádár-korszak nagy filmes nemzedékének egyik legkiemelkedőbb alkotójára az 1984-ben készült Vörös grófnő című kétrészes filmjének elemzésével emlékezünk.

	hllndr (Mandiner)
Mi a gyökere a kuruc-labanc ellentétnek? A kuruc-labanc témában az az igazán érdekes, hogy több száz éves politikai címkék a mai napig is ennyire időszerűnek hatnak. Vajon miért?

113

	Gecse Géza (Mandiner)
Páncélosokkal az életért A nácikkal nem szimpatizáló, ellenük fegyvert fogni is kész, zsidómentésre is hajlandó Magyar Királyi Honvédség tisztjei sokáig csak „zavaró tényezőnek” számítottak.

László Andor
(Mandiner)

Vergődés a kuruc-labanc kelepcében – Válasz a Mandinernek

Történelmi emlékezetünk megosztóvá vált: elsősorban az ellentétek tűnnek fel, e szomorú századnak „sikerült” visszavetíteni saját megosztottságát a múltba. Jöjj el, 21. század…!

115

Kovács Emőke
(Magyar Idők)

Gróf Andrássy Gyula eleganciája

Idősebb Andrássy Gyula mind megjelenésében, mind politikájában az eleganciát tükrözte. Küzdött a reformkor idején, küzdött a forradalom és a szabadságharc éveiben, hónapjaiban.

	Gréczy Zsolt (Facebook)
Február 13: Budapest felszabadul A fővárosban elhallgatnak a fegyverek...

145

165

	Balogh Gábor (Alfahír)
Hatvan éve ment el az utolsó magyar államférfi Nem volt nagy államférfi. De – minden hibájával, tévedésével és mulasztásával együtt – államférfi volt. Magyarország élén máig az utolsó.

145

	Gecse Géza (Mandiner)
Száz év tükrében a nagy háború 1916-2016 Az Aspektus történelmi ismeretterjesztő vetélkedőjének első három helyezettjéről.

	Csunderlik Péter (Page Not Found)
III. András, a globális SZDSZ áldozata A globális szuperkapitalizmus középkori képviselői kihasználták, hogy a tatárjárást követően, a kunok (kohnok) beengedésével meggyengült a szakrális létigazságot birtokló magyarság védelmi képessége.

105

	Máthé Áron (Facebook)
A nemzeti mítoszokról Kár lenne a nemzeti szuverenitás nagy alakjait gyermeteg ábrándoktól vezérelve leimádkozni, leprédikálni a Hősök Tere kolonnádjáról.

392

	Rajcsányi Gellért (Mandiner)
Európa muszlim meghódítását szorgalmazta Bethlen Gábor Bethlen Gábor nagyívű terveket küldött a szultánnak, hogyan is kellene a törököknek tatár és magyar segítséggel elfoglalniuk a keresztény Nyugatot, lerabolni Lengyelországot és Közép-Európát.

830

Counter
(Mandiner-komment)

A hódoltság koráról

A magyar érdek bizony első-, másod-, harmad- és huszonhatezredsorban is a tartós török hódítás elkerülése lett volna.

202

Arma Gedeon
(Mandiner-komment)

Bethlen Gábor leveléről

A magyar még közel egy évszázadig tovább pusztult a belharcokban, Bethlen miatt is.

285

	Ungváry Krisztián (Könyves)
Horthy nem volt egy szellemi sasmadár A zsidók és a nem zsidók kölcsönösen számon tartották egymást. És elég erősen elzárkóztak egymástól. Megjegyzem, ez ma sincs nagyon másképp. Interjú.

237

120

	Rajcsányi Gellért (Mandiner)
Keletre, magyar! A turanizmus két évszázadnyi színes történetéről írt könyvet Ablonczy Balázs történész.