Virtuális valóság idézi meg 1956 hőseit

Ablonczy Balázs
(Főtér)

Aki látott már belülről nagykövetséget, az tudja, hogy december 1. mindig delikát ügy egy magyar külképviseleten, kormányoktól függetlenül. Interjú.

Czakó Gábor
(Magyar Hírlap)

A honfoglalás nem lehetett gyerekjáték. Ezért sem vesztegeltek több emberöltőnyi ideig Levédiában még nyelvideológusok kedvéért sem.

Szent-Iványi Domokos
(Visszatekintés (1941-1972.))

Mindenütt ugyanaz a kép fogadott: könnyes szemű, szomorú és megrendült férfiak és nők. Telekit mindenki szerette, s ezek az emberek most azt érezték, hogy nagyszerű vezetőjük, reményeik megtestesítője eltávozott, s Magyarország a pusztulásba rohan.

Borbás Barna
(Heti Válasz)

Ez itt Magyarország, itt még a forradalom is lehet törvényes.

Pető Zoltán
(Regnum Portál)

A Habsburg-Lotaringiai ház magyarországi uralma teljesen legitim volt és semmiféle zsarnokság vagy elnyomás esete nem állt fenn – szemben azzal, amit a baloldali és „kuruc” történelemszemlélet is szeret állítani.

Bödők Gergely
(Mandiner)

A Kádár-korszak nagy filmes nemzedékének egyik legkiemelkedőbb alkotójára az 1984-ben készült Vörös grófnő című kétrészes filmjének elemzésével emlékezünk.

hllndr
(Mandiner)

A kuruc-labanc témában az az igazán érdekes, hogy több száz éves politikai címkék a mai napig is ennyire időszerűnek hatnak. Vajon miért?

Gecse Géza
(Mandiner)

A nácikkal nem szimpatizáló, ellenük fegyvert fogni is kész, zsidómentésre is hajlandó Magyar Királyi Honvédség tisztjei sokáig csak „zavaró tényezőnek” számítottak.

László Andor
(Mandiner)

Történelmi emlékezetünk megosztóvá vált: elsősorban az ellentétek tűnnek fel, e szomorú századnak „sikerült” visszavetíteni saját megosztottságát a múltba. Jöjj el, 21. század…!

Kovács Emőke
(Magyar Idők)

Idősebb Andrássy Gyula mind megjelenésé­ben, mind politikájában az eleganciát tükrözte. Küzdött a reformkor idején, küzdött a forradalom és a szabadságharc éveiben, hónapjai­ban.

Gréczy Zsolt
(Facebook)

A fővárosban elhallgatnak a fegyverek...

Balogh Gábor
(Alfahír)

Nem volt nagy államférfi. De – minden hibájával, tévedésével és mulasztásával együtt – államférfi volt. Magyarország élén máig az utolsó.

Gecse Géza
(Mandiner)

Az Aspektus történelmi ismeretterjesztő vetélkedőjének első három helyezettjéről.

Csunderlik Péter
(Page Not Found)

A globális szuperkapitalizmus középkori képviselői kihasználták, hogy a tatárjárást követően, a kunok (kohnok) beengedésével meggyengült a szakrális létigazságot birtokló magyarság védelmi képessége.

Máthé Áron
(Facebook)

Kár lenne a nemzeti szuverenitás nagy alakjait gyermeteg ábrándoktól vezérelve leimádkozni, leprédikálni a Hősök Tere kolonnádjáról.

Rajcsányi Gellért
(Mandiner)

Bethlen Gábor nagyívű terveket küldött a szultánnak, hogyan is kellene a törököknek tatár és magyar segítséggel elfoglalniuk a keresztény Nyugatot, lerabolni Lengyelországot és Közép-Európát.

Counter
(Mandiner-komment)

A magyar érdek bizony első-, másod-, harmad- és huszonhatezredsorban is a tartós török hódítás elkerülése lett volna.

Arma Gedeon
(Mandiner-komment)

A magyar még közel egy évszázadig tovább pusztult a belharcokban, Bethlen miatt is.

Ungváry Krisztián
(Könyves)

A zsidók és a nem zsidók kölcsönösen számon tartották egymást. És elég erősen elzárkóztak egymástól. Megjegyzem, ez ma sincs nagyon másképp. Interjú.

Rajcsányi Gellért
(Mandiner)

A turanizmus két évszázadnyi színes történetéről írt könyvet Ablonczy Balázs történész.