Száz éve hunyt el Görgei Artúr

2016. május 21. 8:57
Száz éve, kilencvennyolc éves korában hunyt el Görgei Artúr honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848-1849-es szabadságharc legtehetségesebb hadvezére.

1916. május 21-én hunyt el Görgei Artúr honvédtábornok, hadügyminiszter, aki az 1848-1849-es szabadságharc idején több alkalommal is a magyar seregek fővezére volt. A császári-királyi hadseregből leszerelt katona, végzett kémikus 1848-ban a kormány felhívása után jelentkezett a hadseregbe. Először azzal hívta fel magára a figyelmet, mikor hazaárulásért felköttette Zichy Ödönt. Nem sokkal később részt vett a Jellasics csapatait kísérő Roth bekerítésében.

A kormány Debrecenbe menekülése után Görgei vezette a feldunai hadtestet a Felvidéken át a Tiszántúlra, ahol a kápolnai csata után fellázadó tisztikar őt követelte az alkalmatlannak bizonyuló Dembiński helyére fővezérnek. A Görgeitől tartó Kossuth először főbe akarta lövetni Görgeit, később mégis kinevezte fővezérnek. Görgei ebben a minőségében vezette a sikeres tavaszi hadjáratot és Budavár bevételét.

A nyári hadjárat során Komárom alá szorult vissza seregével, ahol megsebesült. Görgei nem támogatta a különböző magyar seregrészek déli egyesítését, ő külön-külön verte volna meg az osztrákokat és a betörő oroszokat. A kormány másképp döntött, Görgei állítólag erre azt mondta, hogy „az urak Pesten jobban bíznak a török határban, mint Komáromban és a hadseregben”.

A délre vonuló Görgei és az ott egyesülő hadseregek már nem tudtak fordítani a harcok kimenetelén, így Kossuth átadta a politikai hatalmat Görgeinek, aki teljhatalmú diktátorként az oroszok előtt letette a fegyvert Világosnál. A külföldre menekülő, élete végéig emigrációban élő Kossuth Lajos később árulással vádolta, ám soha sem sikerült bizonyítani, hogy Görgei elárulta hazáját és hadseregét.

A kortrsak által bűnbaknak tartott Görgeit internálták, a kiegyezésig Ausztriában élt, megírta emlékiratait, amelyet itthon csak 1911-ben adtak ki. Közéleti szerepet később nem vállalt. Budapesten hunyt el. Személyét és szerepét a történészek közül elsőként Kosáry Domokos tisztázta 1936-ban megjelent A Görgey-kérdés és története című munkájában.

Összesen 37 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A talán legnagyobb magyar költőnek tartott Petőfi meg Petrovicsnak született, az anyját pedig Hrúz Máriának hívták, tehát egyik ágon sem volt magyar.
Mégis, magyar költőként a magyar szabadságért halt meg.

Szóval csak óvatosan azzal, hogy ki a magyar és ki nem...

(Amúgy a "szlovák Kosut" úgy írta a nevét, hogy Kossuth, "Orban" pedig úgy írja, hogy Orbán.)

"Mennyi drága erő, és mennyi nemes vér!
Hozzáfoghatót a történet nem ösmér.
Mi haszna! az erőt ásta benső féreg:
Büszke, szenvedélyes, versengő vezérek;
Tiszta vérünk szennyes oltáron ontatott.
- Adjatok, adjatok amit Isten adott. "

http://vers-versek.hu/arany-ja..

Azért én várom Csorba László történész véleményét is. Laci, ha van időd, kérlek reagálj.

Az általam kevésbé tisztelt Kossuth - itthon kellet volna maradnia, s vállalnia a mártíromságot, illetve eleve nem kellet volna belevinnie bennünket a végzetes konfrontációba -anélkül költöztette a kormányt Szolnokra, hogy erről a tábornokot előzetesen informálta volna.

Egyébként Széchenyi vállalható számomra emberként és politikusként, de tisztelem a tőlem eltérő véleményeket is.

OV-nek ehhez aztán végképp semmi köze. Mindketten - Kossuth és Görgey- hazafiak voltak, de másként kezelték a helyzetet. Görgey racionális katonaként, Kossuth meg csodában hívő politikusként.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés