Top 10 magyar bűnbak – Görgey Artúr (2014)

2016. május 21. 9:16

Csunderlik Péter
Csucsu - REFLUX
Nem mellesleg a magyar történelem egyik legnagyobb katonai zsenije volt, tudós és stratéga, aki fiatalon vegyészetet tanult, fontos kísérleteket is végzett, aztán katonatiszt lett.

A »magyar Júdás«, aki letette a fegyvert Világosnál. A magyar sajtótörténelem legcoolabb válaszát az idősödő Görgey Artúr, az »epés Miltiádész« nyomta be egy életútinterjúban, a riporterből ítélve egy amolyan dualizmuskori Frizbiben. Azt kérdezték tőle: »Miért nem lett Napóleonná?«. Erre ő azt felelte: »Mert nem Franciaország állt mögöttem, hanem egy kicsiny és műveletlen Magyarország«. Nem csoda, hogy Görgey eléggé frusztrált volt: hetente dobták be visegrádi házának ablakát, fiának pedig álnéven kellett internátusban tanulnia és a Facebookon regisztrálnia, hogy apja miatt ne kapjon minden éjjel vizes lepedős pocózást és biszembaszom chatüzeneteket. Görgeyre tényleg a »magyar Júdás«-ként tekintettek, miután a »magyar Mózes«, Kossuth ennek nevezte vidini levelében.

A hadvezérnek ezért szinte remeteként kellett élnie 1849 után, legfeljebb kisiskolásokat vittek osztálykirándulásként Visegrádra szörnyülködni, hogy ott lakik és kertészkedik az a köpedelmes csávó. Aki nem mellesleg a magyar történelem egyik legnagyobb katonai zsenije volt – noha morózus emberként mindvégig tagadta a saját zseniségét - tudós és stratéga, aki fiatalon vegyészetet tanult, fontos kísérleteket is végzett, aztán katonatiszt lett.

1848 tavaszán, harmincévesen sietett Pestre, hogy felajánlja katonai szolgálatait a forradalmi kormányzatnak. A forradalom és szabadságharc, és persze maga Kossuth emelte magasra Görgeyt, aki a kollégák kudarcai, s rendszerváltás utáni válogatottunk hadügyminisztere, Szekeres Imre más irányú elfoglaltságai miatt végül fővezére lett a honvédségnek. A Görgey vezette 1849-es tavaszi hadjárat a magyar hadtörténelem legdicsőségesebb fejezetei közé tartozik. Csak aztán jött a korabeli konzervatív-reakciós NATO, a Szent Szövetség beavatkozása. 1849. augusztus 11-én Görgey diktátori hatalmat kért és kapott Kossuthtól, két nappal később, augusztus 13-án pedig letette a fegyvert Világosnál az oroszok előtt, pedig csak addig kellett volna kitartania, míg Széles Gábor időgéppel visszaküldi a Gripeneket. Kossuth szeptember 12-én, már emigránsként, a Török Birodalomból írta meg vidini levelét, amelyben megtette a szabadságharc árulójának Görgeyt és rákente az egész balhét.

Egy Soros-ösztöndíjas zavarkeltő, a fiatal Kosáry Domokos 1936-os disszertációjában, A Görgey-kérdés történetében úgymond tisztázta, hogy Görgey nem volt áruló. Több kortársa írta, hogy Görgey egy »bukott angyal« hatását kelti. Volt, aki egyenesen Milton Sátánjához hasonlította az Elveszett paradicsomból Állítólag acélhideg tekintete volt. Bizonyára azért, mert olyan kék szeme volt, mint Terence Hillnek. Csak Görgey sose mosolygott. Ez az egyetlen közös nevezője Harrach Péterrel és az Egy rém rendes család Budapesten nézőivel.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Azt kérdezték tőle: »Miért nem lett Napóleonná?«. Erre ő azt felelte: »Mert nem Franciaország állt mögöttem, hanem egy kicsiny és műveletlen Magyarország«. Nem csoda, hogy Görgey eléggé frusztrált volt: hetente dobták be visegrádi házának ablakát, fiának pedig álnéven kellett internátusban tanulnia és a Facebookon regisztrálnia, hogy apja miatt ne kapjon minden éjjel vizes lepedős pocózást és biszembaszom chatüzeneteket."


Nem lájkolnám de diszlájkot sem nyomok csunderlikra [tehát éljen meg a hüvelykujjam nélkül :) ], mert voltaképpen Helyénvalónak nevezhető szerintem, hogy ez a csucsu kölyök a Facebook-ba belenövő legifjabb nemzedéknek emígy meg -próbálja- fogalmazni a Görgey-kérdést.


Ha a jó Görgey még 4-5 évet él tiszta elmével, meglátta volna az általa az időskori (XX.századi) életútinterjúban említett ideáltipizált Franciaország szerepét, Trianonban. Tiszta elmével élt meg igen idős kort, de "Trianon" idején már nemcsak a vénséges vénsége miatt hagyta volna el a (már hatvan-hetven esztendeje árulósággal vádolt) LÉLEK:

Halálosan() elborzadt volna saját szavaitól:

Azért nem lettem Napóleonná "Mert nem Franciaország állt mögöttem, hanem egy kicsiny és műveletlen Magyarország".


Görgey NEM volt egy bolond világforradalom-idealista, egy Napóleoni impérium-ista (talán). DE csak cáfoljatok meg, ha meg lehet.

Letette a fegyvert a pl. Napóleont legyőző oroszok előtt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában