A trianoni békeszerződés (Legendák, tévhitek, meseszerű magyarázatok)

2016. május 9. 14:16

Bödők Gergely
Bocskai Rádió
Vannak akik azzal keltenek megalapozatlan izgalmakat, hogy a békeszerződéshez kapcsolt titkos záradékok miatt az csak egy meghatározott időre érvényes, azaz idővel lejár. Ilyen titkos záradékot ugyanakkor a békeszerződés nem tartalmaz.

„Abban, hogy a Felvidék a békekonferencián az új Csehszlovák államhoz került, sokan vélik úgy, hogy az játszott döntő szerepet, hogy a »csehek« a Ronyva folyót és az Ipolyt hajózhatónak állították be, és így vezették félre sikerrel az antant szakértőit. Holott ezek a valóságban – ahogy hangsúlyozni és ábrázolni is szokták – sokkal inkább patakok és kisebb vízfolyások voltak. Még az a meseszerű történet is lábra kelt, hogy amikor a majdani határokról döntő antant-bizottság Sátoraljaújhelyen járt, a csehek utasítására tüzeket gyújtottak a Ronyva-patak partján, a felszálló füstöt pedig pokrócokkal legyezgették és azt mutogatták a diplomatáknak és szakértőknek, mint a folyón közlekedő gőzhajó füstjét. A hiszékeny külföldiek pedig beugrottak az előadásnak. Ez az elbeszélés természetesen semmivel sem igazolható, ráadásul a mondott határszakaszokon leginkább a vasútvonalak miatt alakultak ki viták, a cseh delegáció pedig területi igényeihez eleve nem használt vízrajzi érveket. A hajózhatónak beállított folyókról a húszas évek végéig nem lehetett olvasni. 1928-ban határozták el ugyanakkor, hogy az áradásaival a városlakók életét rendszeresen keserítő Ronyvát – más folyók mintájára – szabályozni fogják. A szórványosan felbukkanó szóbeszédről a fővárosi lapok 1938-ban beszámoltak, ezzel pedig szélesebb körben is ismertté vált a legenda. Hasonló tartalmú elbeszéléseket jelentek meg az Ipoly folyó által érintett, Hont-és Nógrád vármegyékben, valamint Balassagyarmaton. Azt, hogy ez nem igaz az a tény is alátámasztja, hogy a tárgyalásokon és a békekonferenciához benyújtott cseh jegyzékekben a csehek a mai szlovák-magyar határtól jóval délebbre képzelték el a határt, és azt szerették volna elérni, hogy Még Miskolc is az új csehszlovák államhoz kerüljön. A túlzó cseh és jugoszláv igények egyik legismertebb példája a szláv-korridornak nevezett elképzelés. Ennek lényege az volt, hogy egy folyosóval összekössék a Jugoszláv államot Csehszlovákiával, ami elválasztaná egymástól a két rebellis felet – Ausztriát és Magyarországot – ezáltal pedig a csehek tengeri kijárathoz juthatnának. A szláv-korridor tervét a csehek dolgozták ki a háború alatt és ennek egy módosított változatát nyújtották be a békekonferencia elé. A tervezet levágta volna nyugati részeket az országtól, és Burgenland mellett olyan városokat is magába foglalt volna, mint Sopron, Kőszeg, Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Szentgotthárd. A nyilvánvaló túlzásokkal azonban a konferencia döntnökei sem foglalkoztak érdemben, így azt végül nem is támogatták. (...)

A békeszerződés kapcsán időnként előkerül a Tanácsköztársaság szerepének a kárhoztatása is. Akik a Magyarországi kommün szerepét hangsúlyozzák, azzal érvelnek, hogy a szovjet-bolsevik ideológiára épülő rendszer miatt kapta Magyarország a trianoni békét, mintegy büntetésül. Az kétségtelen tény, hogy a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása a párizsi diplomatákat aggasztotta, és többen tartottak a világforradalmi szellem továbbterjedésének veszélyétől is. Ugyanakkor az 1919 januárjában összeült békekonferencia szakértői bizottságai már márciusra – azaz a Tanácsköztársaság kikiáltásának az idejére – nagyrészt elkészítette a végleges határokat rögzítő döntéseket, és ezeken utóbb is csak keveset módosítottak. Ráadásul a Tanácsköztársaság közel állt ahhoz is, hogy végül meghívást kapjon a békekonferenciára, ez azonban végül nem következett be.

Vannak akik azzal keltenek megalapozatlan izgalmakat, hogy a békeszerződéshez kapcsolt titkos záradékok miatt, az csak egy meghatározott időre érvényes, ha pedig ez letelik, akkor a békeszerződés tulajdonképpen lejár. Ilyen titkos záradékot ugyanakkor a békeszerződés nem tartalmaz. A mindössze 50-, 70-, esetleg 99 évre szóló szerződés hamis hírei egyaránt forgalomban vannak. Ma ugyanakkor a trianoni békeszerződés nincs már érvényben. Helyére ugyanis a második világháborút lezáró párizsi békeszerződés került, amelynek aláírására 1947 február 10-én került sor.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 19 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Fejtő Ferenc a manapság sokat hangoztatott "európai értékekről":

"De tudni kell, hogy Trianon, az egy szabadkőműves klikknek a műve volt, akiket a cseh és a román vezetők befolyásoltak. A szerbek nem, mert azt kiderítettem az okmányokból is, hogy a szerbek nem akartak ilyen nagy közös délszláv államot, a szerbek nagy Szerbiát akartak. Jugoszláviát, vagy ahogyan akkor nevezték, a Szerb-Horvát-Szlovén királyságot a franciák, a csehek és az angolok kényszerítették rájuk."

Forrás: Szidiropulosz: Trianon utóélete, Kairosz, é.n., interjú Fejtő Ferenc történésszel, 289.old.

"nyilvánvaló túlzásokkal azonban a konferencia döntnökei sem foglalkoztak érdemben"

Az egész szerződés a nyilvánvaló túlzásokra épült.
Hamis nemzetiségi térképekre, a wilsoni pontok be nem tartására, ámde bunkósbotként használatára, a legyőzött fél meg nem hallgatására, román kurvákra, stb.
Örülhetünk, hogy ennyivel megúsztuk.

Novák Tata már a magyar kultúrfölényt is elvenné tőlünk. Pedig ha valamire, akkor csak arra lehetne alapozni, azt kell feltőkésíteni, azt kell megerősíteni. Persze nem stadionépítésekkel...

Válaszok:
ÁrPi | 2016. május 10. 8:48

A magyar nemzetnek a török megszállás felelősei okozták a legnagyobb kárt.
Lengyel Balázs: A török Magyarországon (Móra Ferenc könyvkiadó, 1975) című képes tankönyvében van egy ábra, amely Buda középponttal ábrázol két térkép-téglalapot. (149.old.)

Széltében kicsit nagyobb, mint Esztergom - Hatvan, függőlegesen a Dunakanyar - Szigetbecse távolságot ábrázolja mindkettő.

Az összehasonlító két térkép egyikén pontokkal jelöli a XV. század végi állapot településeit, a másikon pedig a XVIII. század végére megmaradt "magyar községek"-et.

Összeszámoltam: a török előtt 238 település volt, utána pedig csak 52. Azaz kevesebb, mint 22% maradt. Feltehető, hogy ettől délebbre még rosszabb volt a megmaradók aránya.

Ez a holokauszt smafu?

Tehát szerinted az a felelős aki pótolta a megsemmisített lakosságot és nem az aki megsemmisítette eleve. Sajátos logika. Melyik tanítónéni engedett téged felsőbb osztályba lépni a harmadikból?

Teljesen igaz a hozzászólásod a bödőkhöz.

""nyilvánvaló túlzásokkal azonban a konferencia döntnökei sem foglalkoztak érdemben""


Az egész Béke-diktátum túlzásokra épült.

Ha némelyek nem nyilvánvalóak akkor azok (következetesen) ott a trianon-palotában még tán elfedettek, de mégiscsak túlzások.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában