Szabadka, Újvidék hazatér

2016. április 11. 8:51

Babucs Zoltán
Magyar Idők
A magyar 3. hadsereg 1941. április 11-én indított támadásának eredményeként visszatért az anyaország kebelébe a Bácska, a Muraköz és a Baranya-háromszög.

„Az 1938 és 1941 közötti országgyarapítás utolsó fejezete volt a Délvidék visszacsatolása, amikor a magyar 3. hadsereg 1941. április 11-én indított támadásának eredményeként visszatért az anyaország kebelébe a Bácska, a Muraköz és a Baranya-háromszög. Mindezért azonban súlyos árat fizettünk, hiszen országunk, feladván a fegyveres semlegesség elvét, végképp elkötelezte magát a tengelyhatalmak oldalán és pár hónappal később a Szovjetunió és szövetségesei elleni hadviselő felek sorába lépett a világháborúban.

1940 végére, habár a Magyar Királyság az addigi területi visszacsatolások eredményeként közép-európai hatalommá növekedett, érezhetően beszűkült külpolitikai mozgástere, hiszen a területi revíziót a tengelyhatalmaknak köszönhette, a németek és az olaszok pedig az angolok ellen hadakoztak, akikkel – titokban – gróf Teleki Pál miniszterelnök jó viszonyra törekedett.

Teleki érezte, hogy ekkorra elfogyott körülöttük a levegő, és félelmei akkor váltak valóra, amikor a jugoszláv krízis során két tűz közé került.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ma már sokan nem tudják, hogy mennyire más volt a magyar politika a nemzetközi döntőbíróság ítélete által visszacsatolt területekkel, vagy a háború révén visszacsatolt területek nem magyar lakósságával szemben. Az erélyi románokkal és a szlovákokkal a magyar kormány polgári módon járt el, míg az alábbi Werth Henrik parancs a háborúban a délszlávoktól visszavett nem magyar lakósságával kapcsolatosan háborús eljárást folytatott.

Akkor még lehetett a magyar területre betelepített szerbeket, telepesnek tekinteni. Azonban fontos, hogy a nem betelepített szerbekkel még a hadsereg is igyekezett civil módon bánni.

„Az elfoglalt területeken különbséget kell tenni őslakosság és bevándoroltak, valamint telepesek között... A horvátokat a katonai közigazgatási
szervek barátságos módban részesítsék mindaddig, míg a Legfelsőbb Hadúr kiáltványában előlegezett bizalommal nem élnek vissza... A jugoszláv
köztisztviselők vezető állásban nem maradhatnak. Szerb nyelvű újságok megjelenését azonnal hatállyal szüneteltetni kell... Magyar vagy többségben magyar területen a magyar iskolákat fokozatosan fel kell állítani. Ilyen területeken a szerb iskolákat azonnal be kell zárni és legfeljebb csak szerb tagozatú iskola működhet, ha a lakosság
számaránya és a szerb nyelvű tanulók száma ezt indokolttá teszi. Gyűléseket és felvonulásokat
további intézkedésig tartani nem szabad. Piacok, vásárok engedélyezése az I .
fokú katonai közigazgatási parancsnokság feladata."

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés