Isten veled, Görgei!

2016. március 15. 10:21

Hermann Róbert
Magyar Idők
Az árulási vádról azóta kiderült, hogy a politikai manipuláció és a nemzeti naivitás sajátos keveréke volt csupán, nem a tények által megalapozott állítás. Pedig Görgei nem a magyar szabadságharc árulója, hanem legjobb hadvezére volt.

„Amikor az idős Görgei valamikor a XIX. század kilencvenes éveiben felkereste Mikszáth Kálmánt, az akkor már igencsak nevezetes író nem állhatta meg, s megkérte az ősz tábornokot, mondana valamit a gyermekkoráról: »Miben nyilvánult például az ön katonai talentuma, mielőtt katonává lett volna?« A tábornok elmosolyodott, s szerényen ennyit mondott: »Nem volt énbennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész, és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor. A többi lárifári.« Mikszáth azonban nem elégedett meg a válasszal, mondván, hogy a Simonyi óbesterek és Moltkék között ő is meg tudja húzni a határvonalat, mert »az üsd-vágd metódussal lehet talán csinálni egy-két bravúrstiklit, de bányai hadjáratot nem.« Görgei végül kibökte, »hát, az bizonyos, hogy a félelmet sohase ismertem. Ezzel az egy érzéssel kevesebbet adott a természet, mint a többi embernek.« (...)

A tábornok abban reménykedett, hogy az orosz hadsereg biztosítani fogja a magukat megadók életét. Miklós orosz cár követelésére augusztus 22-én amnesztiát kapott, s a karinthiai Klagenfurtba száműzték. 1852-ben előbb németül, majd angolul és olaszul is megjelentek emlékiratai. Miután az osztrák kormány minden megélhetési forrásától megfosztotta, 1854. augusztus elején havi járulékért folyamodott, amelyet szeptember 6-tól kezdve kapott meg. 1867 februárjában, majd május 8-án emlékiratokat írt Deák Ferencnek a magyar haderő reformjáról. Ebben az évben tette közzé Gazdátlan levelek című munkáját is. Először 1867. július 20-án tért haza. Előbb különböző munkákat vállalt, majd 1884-től a Tisza-kormánytól kapott altábornagyi nyugdíjból élt. 1884. március 30-án 207 volt honvéd nyilatkozatban jelentette ki, hogy nem tartja Görgeit árulónak. Élete hátralévő éveit Visegrádon, illetve Budapesten töltötte. 1916. május 21-én, Buda visszavételének 67. évfordulóján, 98 éves korában halt meg Pesten.

Móricz Zsigmond »élő vértanúnak« nevezte, s tény, hogy életben maradásával rosszabb sors jutott neki, mintha kivégezték volna. 67 évvel élte túl 1849-et, 1916-ra szinte valamennyi egykori harcostársa meghalt már. Az árulási vádról azóta kiderült, hogy a politikai manipuláció és a nemzeti naivitás sajátos keveréke volt csupán, nem a tények által megalapozott állítás. Pedig Görgei nem a magyar szabadságharc árulója, hanem legjobb hadvezére volt. Olyan katona, amilyet Hadik András óta, s azóta sem hordott hátán ez a föld.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 65 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Izé, szólhatnál a pszichiáterednek, hogy az eddig szedett gyógyszer már nem elég hatásos, úgyhogy valami erősebb kéne...

A te jogszemléleted alapján Puskás Öcsi katonatiszt, a "száguldó őrnagy" is hazaáruló volt 1956-ban :))))

Nem volt áruló, de tévedett. Ő és a honvéd tábornokok azt hihették, hogy a nagymajtényi fegyverletételt követőhöz hasonló megbékélés következik. Csak XVIII. sz. elején a Habsburgok hatalmuk csúcsán voltak, némi jóindulatot tudtak mutatni. Másfél száz évvel később már görcsösen ragaszkodtak omladozó birodalmukhoz. És nagy hiba volt Deákék kiegyezése, mert nem vették észre, hogy süllyedőfélben levő hajóhoz kötik országunkat.

Provokálsz bibsi, provokálsz?
Te ezt elmentetted, mert leírtad itt a mandin is többször.

Akkor olvasd el Hermann Róbert írását, Kossuthról.

Köszönjük Hermann Úr! Nem lehet eleget írni róla.
Így lesznek az utolsók elsők, az elsők meg utolsók.
Mt 20,16

Az a helyzet, hogy amikor ezeket a szavakat hallottam tőle, még Bécsben volt kutatómunkán. Nem írta még meg a könyvét? tanulmányát? Kossuthról. A TV-ben láttam, felvettem és leírtam, mert nem volt nyilvános még ez a kutatás.

"Amikor a temesvári csata híre megérkezik Aradra augusztus 10-én 1849-ben, Görgei akkor dönti el a fegyverletételt, vagy már korábban eldönti,
a kormány, vagy Kossuth tud erről, vagy nem, amikor lemond a kormányzói pozícióról.
Kossuth titkárának a hagyatékában volt egy olyan minisztertanácsi utasítás, amelyben, az szerepelt, hogy amennyiben az oroszok nem hajlandók velünk tárgyalni, nem hajlandók közvetíteni, az osztrákok felé a döntő csata után."

Ez így, most lehet, hogy zavaros, de a lényeg, hogy Kossuth és a minisztertanács utasítására tette le Görgei fegyvert, akit utána árulónak nevezett Kossuth.

Kossuth élete és kora c. könyvben lehet. Amennyiben megírta ezt a kutatását.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában