Az elhurcoltakra emlékeztek

A kommunizmus áldozataira emlékeztek a Gulág-emlékműnél

2016. február 24. 14:04
A Gulág emlékműnél koszorúzással emlékeztek meg az elhurcoltakról a kommunizmus áldozatainak emléknapján szerdán, a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány szervezésében. A koszorúzáson Orbán Viktor miniszterelnök, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is részt vett.

A hősök ma is velünk élnek, még együtt emlékezhetünk azokkal, akiknek erkölcsi tartása áttörte a kommunista diktatúra falait, az ő életpályájuk legyen tanulság mindannyiunk számára – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szerdán Budapesten, a Gulág-emlékműnél tartott koszorúzáson.

Vargha Tamás közölte: a mi generációnk számára az ártatlanul civilként kényszermunkára a Gulágra elhurcolt magyar férfiak, nők és gyermekek sorsát magába zárta „a feledés emlékműve”. Ezen a „sivatagi közönyön” átlépve a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány 1993-ban állított emlékművet, főhajtásul azok előtt, akik soha nem térhettek már haza a Gulágról.

Hozzátette, a mai tiszteletadás „nemzeti történelmünk keserves pillanataira is figyelmeztet bennünket”, arra, hogy a második világháború utáni magyarság súlyos vesztesége, hogy „a korszakváltás nem a magyar szellemiségben kimunkált erkölcsi értékek mentén történt, hanem a nemzetet elnyomó, idegen nagyhatalom érdekei szerint”.

Ezért az emlékmű hivatása – a megalázottaknak és megnyomorítottaknak vigaszt nyújtani, abban a reményben, hogy egyszer minden gyalázatosságra fény derül – többet is jelent számunkra. Mert a hősök ma is velünk élnek, még együtt emlékezhetünk azokkal, akiknek erkölcsi tartása áttörte a kommunista diktatúra falait. Az ő életpályájuk legyen tanulsággá mindannyiunk számára – fogalmazott. 

„Amíg a szívünkben élnek, megmaradnak nekünk

Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója arról beszélt: azért vittek 1944-45-ben tízezreket, százezreket kényszermunkára, közülük tízezreket a Gulágra, „mert egy ország háborút veszített, s a győztesek között volt olyan hatalom, amely úgy gondolta, az országot, amelyet a háború során részben ez az ország is lerombolt, valakinek újra kell építeni”. 

Mint mondta, a Gulág világában Európa szinte minden nemzete képviseltette magát. Feltette a kérdést, a Gulágra elhurcoltakat vajon ki kártalanítja, „ha nem is anyagilag, csak lélekben”. Megjegyezte: mi, magyarok „megpróbáljuk a sajátjainkat emlékünkben megőrizni, lélekben és egyébként kártalanítani”, de nem tudja, hogy a sztálini Szovjetunió vagy utódai mennyit tettek ennek érekében. 

A történész szerint „az a lényeg, hogy akik átélték, megélték és túlélték, azok emléke itt megmaradjon bennünk és közöttünk”. Úgy fogalmazott: „amíg a szívünkben élnek, megmaradnak nekünk, ha már nem lesznek a szívünkben, akkor szégyellnünk kell magunkat”.

Legyünk büszkék azokra, akik embertelen körülmények között is emberek maradtak, emberek és magyarok és továbbadták mindazt, ami kell egy nemzetben: hit, tisztesség, becsület” – fogalmazott. 

1993 óta áll a Honvéd téren a Gulág áldozatainak emlékköve

A megemlékezést a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány szervezte. A megemlékezésen koszorút helyeztek el Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Honvédelmi Minisztérium, Belváros-Lipótváros önkormányzata, a Nemzeti Örökség Intézet, a Veritas Történetkutató Intézet, a Nemzeti Emlékezet Bizottság, valamint több társadalmi szervezet nevében. 

A Gulág áldozatainak emlékkövét 1993-ban avatták fel Budapesten, a Honvéd téren. A keresztet szimbolizáló emlékművet a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány hozta létre, azóta minden október második szombatján – az első hazaérkezők emlékére – és február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartanak itt megemlékezéseket.

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Remélem a zsidó szervezetek is ott voltak és ugyanolyan szolidárisak voltak, mint azt elvárják másoktól a holokauszt kapcsán...

Különböző becslések figyelembevételével a kommunisták világszerte a következő számú ember erőszakos időelőtti haláláért felelősek:

A Szovjetunióbeli kommunisták áldozatai: 61,911,000 lélek. Forrás: R. J. Rummel: Lethal Politics, Soviet Genocide and Mass Murder since 1917 (Halálos politika, szovjet népírtás és tömeggyilkosság 1917 óta), Transaction Publishers, 1990. www.hawaii.edu/powerkills/NOTE5.HTM

Népi Kína: 73,237,000 áldozat. Forrás: R. J. Rummel: China’s Bloody Century, Genocide and Mass Murder since 1900 (Kína véres évszázada, népírtás és tömeggyilkosság 1900 óta), Transaction Publishers, 1991. Továbbá Rummel korrekciója, 2005-ben. Forrás: www.hawaii.edu/powerkills/NOTE5.HTM.

Továbbiak forrása: Chris Banescu: The Communist Holocaust, www.orthodoxytoday.or./blog/:
A koreai kommunisták áldozatai: 3,163,000 lélek
A kambodzsai kommunisták áldozatai: 2,627,000 lélek.
Az afghanisztáni kommunisták áldozatai: 1,750,000 lélek.
A vietnámi kommunisták áldozatai: 1,670,000 lélek.
Az etióp kommunisták áldozatai: 1,343,610 lélek.
A jugoszláv kommunisták áldozatai: 1,072,000 lélek.
A Mozambique-i kommunisták áldozatai: 700,000 lélek
A román kommunisták áldozatai: 435,000 lélek.
A bolgár kommunisták áldozatai: 222,000 lélek.
Az angolai kommunisták áldozatai: 125,000 lélek.
További kilenc országban a kommunisták áldozatainak száma 100,000 vagy annál kevesebb.

Mert elsősorban a saját társadalmuk ellen viseltek hadat.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés