Ideje van a kegyeletnek
„Kitörni a budai Várból 1945. február 11-én a körülmények ismeretében – erről ír például Ungváry Krisztián történész – ésszerűtlen lépés volt, amely húszezer német és magyar katona életébe került. De a felelősség ezért akkor sem a hazájukért utolsó töltényig küzdő katonáké, hanem a hadműveletet önkényesen elrendelő budapesti német parancsnokságé.
Nem én vagyok az első, aki felteszi a kérdést: lehet-e háborús bűnökkel vádolni az egyszerű bakákat? Ráadásul az elesettek emlékét csendben ápolók is válogatás nélkül megkapják ezt a stigmát azoktól, akik vagdalkozásukkal máris óriási szívességet tettek a neonáci szervezeteknek. Mert aki eredetileg csak a nagyapja sírjára szeretett volna kegyeletből elhelyezni egy virágot, annak azzal kellett szembesülnie, hogy emiatt egy egész politikai oldal vádolja őt náciszimpátiával. Vajon ezután kinél kereshette az igazságot: a sírgyalázó, emlékműrongáló, hivatásos antifasisztáknál, vagy szélsőjobbos, de őt tárt karokkal váró »bajtársaknál«?
Mert ez volt, és most is ez a választék. A mérsékelt jobboldal nem mer állást foglalni a kérdésben. A mérsékelt bal pedig nem tud megszabadulni posztkommunista történelemszemléletétől. Holott mindkettő beláthatná: a saját hazája földjén elesett katona tiszteletet érdemel. A rendszert, amely halálba küldte, el lehet és el is kell ítélni, de a katonák többsége csak az otthonát védte. Jár nekik a kegyelet.”
Összesen 37 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
A Szovjetunió nem társult a hadijogot szabályozó nemzetközi egyezményekhez.
Az ő viselkedésük ezért teljesen esetleges lehetett.
Olyan szintű félelmeket ébresztettek még a szövetségeseikben is, hogy a kezükbe került "felszabadított" szövetséges hadifoglyokat esetleg nem adják vissza.
Ennyit a fogságba esés kilátásairól.
A hadijog előírja, hogy az ellenségeskedés beszüntetése után az ejtett foglyokat el kell engedni.
A Szovjetunió ezt magára nézve nem tartotta kötelezőnek. Akármeddig fogvatarthatta őket vagy megölhette, megöleszthette őket.
Ha a kitörésnél jobb a fogságbaesés nemzetvédelmi szempontból, akkor miért volt parancsba adva minden angol katonának, hogy foglyulejtése után kötelessége mindent megtennie a szökése érdekében?
"lehet-e háborús bűnökkel vádolni az egyszerű bakákat? "
Az egyszerű embert sohasem lehet vádolni semmilyen bűnnel. Éppen elég neki elszenvedni a feje fölött hozott döntéseket és a politika mocskait.
Bejelentkezés