Így néz ki most Szulejmán szultán Szigetvárnál feltárt sírhelye

2015. december 19. 15:38
Egy magyar-török delegáció megtekintette a szigetvári szőlőhegyen megtalált Szulejmán-sírhelyet, amit egy fotó tanúsága szerint házias megoldásokkal téliesítettek.

Szita Károly kaposvári polgármester és a török testvérváros, Üsküdar delegációja megtekintette I. Szulejmán szultán nemrégiben feltárt és már téliesített sírhelyét (türbéjét), az egykori mauzóleumot szigetvár-turbéki szőlőhegyen 2015. december 19-én.

Összesen 38 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A végvári rendszer fenntartásához, ha szűkmarkúan, állandó késésekkel a zsolddal, de Bécs is komolyan hozzájárult. (A terület is ténylegesen hozzá tartozott.) Tisztában voltak azzal, hogy e nélkül a törökök egész Bécsig feltolhatták volna a vonalaikat, ami egy esetleges támadás esetén nagyon veszélyes lett volna.

"egy fotó tanúsága szerint házias megoldásokkal téliesítettek"

Miért, eddig mi volt felette, üvegpalota?

Buda 1541-es elfoglalását követően ezt aláírom. De addig is csak vezetett egy út, nem? Ezen az úton ott volt két uralkodó, akik mindketten egész Magyarország urai akartak lenni, és akik között Buda tartós elfoglalásával a török állított be egy végleges patthelyzetet.

Namost, a török megállítására valahol a déli végeken Ferdinándnak lett volna némi esélye, mert neki volt hozzá európai hátországa.

Azért a töröknek sem volt akkora buli Magyarországon háborúzni. A zsákmány messze nem volt arányban a hadjáratok költségeivel.

Tűnődtem azon, hogy ha II. Lajos életben marad, és beáll Habsburg vazallusnak az egész országával együtt, sok minden másképp alakult volna.

Buda elfoglalása után már tényleg mindegy volt. Akkor már lehetetlen is lett volna egy Habsburgok alatt centralizált maradék-Magyarországot összehozni, meghát a budai töröknek is lett volna (volt) hozzá egy-két szava.

Bocskai pl. egy érdekes figura, sokat tűnődöm rajta. Eredetileg ő volt az a fickó, aki Erdélyt belekényszerítette Habsburg oldalon a 15 éves háborúba, még egy vérengzést is vállalt az ügy érdekében.

Utána úgy látta, hogy a háborúskodás reménytelen, meg a Habsburg katonai parancsnokok az ő vagyonát is elkonfiskálni készülnek, úgyhogy jobb velük szembefordulni, de annyira nem, hogy ő legyen a magyar király a török kegyelméből.

Hajlamos vagyok azt mondani, hogy 1541 és 1686 között ez volt a realitás.

1. Hát, igen. Jól elszartuk.

2. Ha ezt Bocskairól írod, szerintem az ő idejében nem volt olyan alternatíva Erdélyben, hogy "Habsburg uralom alatt". Csak annyi alternatíva volt, hogy "Habsburg zsoldosvezéreknek ellenállva" vagy "Habsburg zsoldosvezéreknek teljesen kiszolgáltatva".
Lásd még a "Basta szekere" szócikket.

Azérazérazér... Értem én, hogy elegáns értelmiségi hozzáállás az "egyet jobbra, egyet balra", de Szapolyai 1529-es töröknek tett hűségesküje után ki láthatott benne új Mátyást? Viszont mi irreális volt 1541-ig abban a várakozásban, hogy Ferdinánd Budával a kézben képes lehet az egész országot megvédeni a déli végekig? Jó, 1529-ben nem jött össze, de Bécsnél a török is megszívta és utána kiürítette az országot, pontosabban újdonsült vazallusára, Szapolyaira hagyta.

A korszak kérdése az volt, hogy hol fog stabilizálódni a török Hódoltság határa. Hát, Budától északra, az Estergon kalesínél stabilizálódott (hallgassátok meg a youtube-on, egy török katonaének a híres északi végvárról, Esztergomról).

Az az érdekes, hogy se te, se Counter nem veszitek észre Budát, mint az akkori Magyarország stratégiai kulcspontját. Pedig 1686 megmutatta, mennyire fontos: mikor a keresztények visszavették, kártyavárként összeomlott a török Hódoltság, és a déli végeken stabilizálódott újra a határ.

Én azt mondom, hogy amíg ez a stratégiai kulcspont keresztény kézen volt, egészen más politikai spekulációk voltak reálisak, mint miután elkótyavetyéltük. "Elvesztésről" azért nem beszélnék, ahhoz ellenállás kellett volna...

Szóval amíg Buda keresztény kézen volt, lehetett remélni, hogy egy egységes Habsburg királyság megvédheti az ország egészét. Jó, időnként megszívjuk, mint 1529-ben, mert a dicső Habsburgok hajlamosak Bécsig az egész országot felvonulási területként kezelni, de a törökök sem szeretnek itt északon minden erejükkel támadni, kikapni meg végképp nem, akár Bécsnél, akár valahol még Magyarországon.

Viszont miután a török berendezkedett Budán, földrajzilag kettévágta az országot. A nyugati résznek maradtak a Habsburgok, a keleti résznek meg egy olyan relatív autonómia, amibe belekavarhattak a törökök is, a lengyelek is, legkevésbé épp a Habsburgok.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában