A demokratikus földreform mítosza. A földelkobzás és földosztás új értelmezési kísérlete

2015. december 7. 14:51

Ö. Kovács József
Rubicon
A földelkobzás és a földosztás nem agrártörténeti kérdés volt, hanem elsősorban a kommunista uralom érdekében bevetett hatalomtechnikai eszköz, amely több értelemben is össztársadalmi hatású lett.

„Az egykori kisújszállási gazdasági cselédből 1944 októberében kommunista párttitkárként jászsági földosztási kormánybiztossá vált Földi István így írta le emlékeit az 1945. évi tavaszi földindulásról: »A szolnoki repülőtéren várt egy másik szovjet tiszt és egy tolmács. Beültünk a katonai dzsipbe, és elindultunk a jászsági falvak felé. Mindenhol az elöljáróságra, a községházára mentünk, a bírót és a főjegyzőt kerestük. Én igazoltam magam, elmondtam: az az igényünk, hogy ha két vagy három nap múlva ide visszajövünk, meghatározott időre, addigra hívják össze az embereket, a falu népét, hogy meghirdethessük a földosztást, és megválaszthassák a földosztási bizottságot. Amíg én beszéltem, a szovjet főhadnagy kitette a pisztolyát az asztalra, s amikor én befejeztem, ő megemelte, tenyeréhez ütögette a fegyvert és a tolmács útján közölte: ha nem lesz meg a kijelölt időre a nagygyűlés, ő idejön a községházára, és lelövi a bírót is, a főjegyzőt is. Simán és rendben ment minden…«

A Vörös Hadsereg tisztjei és magyar követői úgy jártak el, ahogy a pártiskolákban tanították őket. Az orosz katonai teherautóval érkező és működésbe lépő kommunista párti megbízottak parancsai átfogóan meghatározóak voltak. A bolsevik társadalomszervezés egyik lényeges pontja volt, hogy minél hamarabb kiiktatták a másként gondolkodás esélyét. A katonai hadműveleti logikának megfelelően a földosztás során a terror szóbeli, szimbolikus elemei rendszerint elegendőnek bizonyultak a kívánt cél eléréséhez: az orosz katonai parancsnokok által irányított helyi földosztás a kiszabott időben és módon megtörténjen. Az orosz katonai parancsnokok arra is hivatkoztak a földelvételek során, hogy nincsenek magyar törvények, csak a »Szovjetunió akarata« számít.

A moszkvai évek alatt, majd később közvetlenül Vorosilov marsall irányításával tevékenykedő Magyar Kommunista Párt vezetése dokumentálható módon igyekezett megteremteni a »demokratikus földreform« politikai mítoszát, kiváltképp hogy mindez a kommunista pártnak köszönhető. A céljuk nyilvánvalóan az volt, hogy a politikai hatalom minél gyorsabb megszerzése érdekében kiiktassák a rivális politikai bázisokat. Ennek gyakorlatáról megvolt a korábbi oroszországi, szovjetunióbeli tapasztalatuk, amelyről persze a nyilvánosság előtt nem beszéltek.

A Magyar Kommunista Párt vezetősége kezdettől fogva kézben tartotta a földosztási kampányt. A sajtóban is közzétették a »hivatalosan csak« a kommunista párttagoknak szóló utasítást, amely tételesen felsorolta a földosztás gyakorlati eszközeit és módszereit. A Vörös Hadsereg parancsnokai mellett a közvetlen, személyes akaratérvényesítést mintegy 100 vidékre küldött kommunista szervező jelenlétével is erősítették. A vizualitásra nagy hangsúlyt fektetve 12 féle plakátot készítettek összesen 60 000 példányban. Külön a helyi párttagság számára 10 000 példányban adták ki egyrészt a sajtómellékletet, másrészt külön füzetformában rögzítették a földosztásban részt vevő kommunista párttagoknak szóló utasításokat. 

(...)

A földelkobzás és a földosztás nem agrártörténeti kérdés volt, hanem elsősorban a kommunista uralom érdekében bevetett hatalomtechnikai eszköz, amely több értelemben is össztársadalmi hatású lett.

A földelkobzásokkal az ún. »úri« birtokosok teljesen önkényes kategorizálása révén alapjaiban rendítették meg a magyarországi nemesi társadalmat, a polgárosodást szívósan szem előtt tartó középrétegeket, a maradék arisztokráciát, továbbá az egyházközségek minden települést érintő hálózatát. A polgári kori jogértelmezés szerint, kárpótlás nélküli, »tilos erőhatalommal, jogtalan vagyonelkobzás« ment végbe. Ennek közgazdasági indokoltságát már ekkor is számosan vitatták. Hogy mindezt mennyire csak a politikai szempontok határozták meg, azt az is igazolja, hogy a magánvállalkozások követelései harmadik személlyel szemben az államra átszálltak, a terheket azonban az állam nem vállalta. Rendszerint az is elfelejtődik, hogy a jogi normák, jogszokások ilyen mértékű áthágása önmagában is hosszú időre társadalomformáló tényező lett.

A moszkvai irányítással elindított földosztás a kommunista párthoz való tömeglojalitás kikényszerítését, megteremtését is szolgálta. A Dimitrov »viccelődése« szerinti szabad prédát, az ingatlanokat a helyi kommunisták most valóban feloszthatták, ahogyan ezt jól nyomon követhetjük a helyi történésekben. Maga a kampány, a földterületek felosztása a »helyi erők« bevonásával a modern diktatúrák propagandájára jellemző társadalmiasítás volt. A társadalmiasítás azt jelenti, hogy sajátos részvételre buzdították, kényszerítették a társadalom tagjait, s az érintettség nagyban hozzájárult az öntabusítás növeléséhez. Tömeges jogtalanságok, traumák, újabb konfliktusok keletkeztek, ilyen volt például a kollektív módon fasisztának minősített svábok kitelepítése és a házból, ingatlanból való kiforgatás újabb önkénnyel járó összevonása a földosztással; a »földreformrendelet« pontjainak negligálása; a különböző zsarolások.

Az Országos Földbirtokrendező Tanács tagjai is tisztában voltak azzal, hogy a »földreform« gyors végrehajtása, az »érdekeltek« saját szempontjai szerinti földosztás, a mérnöki, telekkönyvezési munkálatok elmaradása újabb konfliktusokat gerjeszt. Az OFT előtt az is világos volt, hogy az elkobzások sokszor sem a községben, sem pedig a megyei döntéshozói körben nem a rendelet szerint történtek. A Szolnok megyei s ezen belül is például a karcagi földfosztásokról ezt írták: »A megyei tanács kiküldöttjének jelentéséből megállapítható, hogy a községi földigénylő bizottság elkobzási javaslatai nem mindenben helytállóak. De a megyei tanács kiküldöttje sem hallgatta ki minden esetben az elkobzást szenvedő egyéneket, hanem csak egyoldalúan a községi földigénylő bizottság tagjainak kihallgatásával készítette jelentését.«”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés