Magyar migránsok 1956-ban: 217 ezren vándoroltak ki

2015. november 19. 13:23
'56 októberétől decemberig gyalog, szekérrel, babakocsival és teherautóval vágtak neki sokan az osztrák és a jugoszláv határnak. A kivándorlási hullámot külföldi tudósítók örökítették meg.

Az 1956-os forradalmat követő kivándorlásról tudósító, főleg külföldi tudósítók által forgatott felvételekből készített összeállítást a Magyar Nemzeti Digitális Archívum. 1956. október 28-án megnyíltak a határok, és egészen december elejéig többé-kevésbé nyitva is maradtak. Ekkor zajlott le a második világháború utáni első nagyobb kivándorlási hullám: körülbelül 217 ezren hagyták el az országot politikai menekültként, félelemből, vagy egyszerűen a jobb élet reményében. A vándorlás iránya alapvetően Ausztria volt, de sokan indultak az akkori Jugoszlávia felé is.

Ausztriában az ENSZ, a Vöröskereszt és az Egyesült Államok segítségével figyelemre méltó sebességgel szervezték meg az átmeneti szállásokat kiürített laktanyákban, iskolákban. Ezeket egy-egy migráns legfeljebb 2-3 hónapra vette igénybe, hiszen az egész akciót mintegy fél év alatt bonyolították le.

A filmen a már felszabadultabban mosolygó utazók nyakában lógó „passzokat”, amelyeken – útlevél hiányában – személyes adataikat rögzítették, nagyrészt az Egyesült Államok bécsi nagykövetségén állították ki. Ezekkel utazhattak végcéljuk, legnagyobb számban az NSZK, Nagy-Britannia, Olaszország, a Benelux-államok, Franciaország, Svájc, Izrael felé; légihídon vagy hajóval a tengeren túlra, az USÁ-ba, Kanadába, Dél-Amerikába. Nagy részük kint is maradt, ahol még évekig követték beilleszkedésüket film- illetve tévéhíradók tanúsága szerint.

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés