Az SZDSZ nem szűnt meg, csak átalakult

„Az SZDSZ tehát még a liberális pártcsaládon belül is kuriózumnak bizonyult: nem nemzeti párt volt, hanem a globális-kozmopolita pénzügyi és »liberális« háttérhatalmak helyi képviselete Magyarországon.

Az SZDSZ elitje a liberálisokra és a kommunistákra jellemző világmegváltó gőggel, agresszivitással és mélységes lenézéssel tekintett a hazai politika szereplőire. Különösen elutasították – a népi-urbánus vita hagyományát folytatva – az MDF »mucsaiságát«, és természetesen antidemokratikusnak, fasisztának, rasszistának és antiszemitának bélyegezték őket.

1994-ben azért álltak az MSZP mellé, mert a lelkük mélyén a posztkommunizmusnál sokkal nagyobb veszélyt láttak az állítólagos nacionalizmusban, a magyar nemzeti identitásban, a hagyományokban, s persze az antiszemitizmusban. A szocialistákkal egyesítette őket az internacionalizmusnak is nevezhető kozmopolitizmus, a Nyugat-imádat, a nemzeti érzések lebecsülése. S bár 1998-ra kis párttá váltak, a szocialistákkal koalícióban képesek voltak arra, hogy egészen 2010-ig az országra kényszerítsék neoliberális, globalista, kozmopolita és politikailag korrekt világlátásukat. Mindig elitpolitikát folytattak, a sokaság, az emberek véleményétől a legkevésbé sem zavartatták magukat. Ha belegondolunk, mindez döbbenetes: egy egészen kis párt akarata érvényesült ebben az országban 12 éven át legalább, de valójában az egész 25 éven jelen maradt a keze nyoma, és még ma is itt van.

Friss hír: a Magyar Bálint által szerkesztett és írt, az Orbán-kormányt maffiaállamként, Magyarországot korrupt oligarchiák országaként bemutató könyvet tárgyalták nemrég az Európai Parlamentben; a vita után a szocialisták osztrák frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy most már megértette Magyarország működését… Illetve: 2016. február 25-én a déli órákban a Columbia Egyetemen (véletlenül épp itt) Magyar Bálint könyvéről vitatkoztak. Az SZDSZ nem szűnt meg, csak átalakult.”