Embernek, ami elképzelhetetlen, Istennek az lehetséges!

2013. szeptember 28. 12:19

Az első iskolanaptól mostanig közel 5.000 gyermeket fogadtunk be, volt akit csak néhány évre, de sokan voltak, akit 10-15 esztendőre is. Jelenleg 72 helységben 2.300-nál is több gyereket nevelünk, gondozunk Isten nevében szeretettel.

2013. szeptember 28. 12:19
Böjte Csaba
Magnificat.ro

„Istennek hála szépen kivirágzott a dévai gyermekvédelmi központunk az elmúlt húsz év alatt. 1993 szeptemberében, az első tanév első napjaiban, ha maga a házunk Védőszentje, a Boldogságos Szűz Anya jelent volna meg nekem, és bizalmason elmesélte volna, hogy a következő húsz évben ilyen sok és ilyen szép tarka virág fog nyílni e kolostor közvetlen közelében, de belőle kiáradva, szanaszét itt a Kárpát-medencében, egészen biztos, hogy nem hittem volna el, még Máriának sem. Embernek, ami elképzelhetetlen, Istennek az lehetséges! Attól az első iskolanaptól mostanig közel 5.000 gyermeket fogadtunk be, volt akit csak néhány évre, de sokan voltak, akit 10-15 esztendőre is. Jelenleg 72 helységben 2300-nál is több gyereket nevelünk, gondozunk Isten nevében szeretettel. Elkezdtük a 20. tanévet, és ki tudná megmondani, hogy hány jó szóért, eredményes vizsgáért, feltörő vidám kacagásért kellene hálát adnunk? Ki tudná összeszámolni, hogy hány adományozó, mi mindennel ajándékozta meg gyermekeinket és e sok-sok adományból, mennyi áldás, élet fakadt?

2013. október 5-én és 6-án, mégis megpróbáljuk a lehetetlent, szívünk minden szeretetével szeretnénk megköszönjük Istennek, a támogatóinknak a sok-sok kegyelmet, segítséget, amit az elmúlt húsz évben kaptunk. Természetesen a hajdani gyerekeinknek is szeretnénk meghívni és megköszönni, hogy hagyták magukat oktatgatni, nevelni. Szívből remélem, hogy eljönnek azok a kollégák, önkéntesek is, akik ebben a nagy közös álomban részt vettek, és sokszor nagyon kemény munkával oktatták, nevelték, gondozták a gyermekeket. Ha mindenki eljön, nagyon sokan leszünk? Nem baj, soha nem féltünk a sokadalomtól, meg amúgy is nem árt ha megszokjuk a nagy tömeget, hisz szívből reméljük, hogy e szép életmentő munkánk végén, majd a mennyek országában is mindannyian együtt »gyúródhatunk« Jézusunk nagy terített asztalánál.

A két napos program hogyan is lesz? Sok ötlet van már, de ami biztos lesz, az a vasárnapi 12 órás szentmise, melyet az elmúlt 20 éven, minden vasárnap a gyerekekkel szeretettel következetesen bemutattunk! Ez a mise az a drága aranyfonal, mely biztosan összefogta a sok-sok ezer igazgyöngyből, maszatos gyermekből álló gyöngysorunkat. Isten sok-sok ajándékáért, mi ezt a határtalan nyakláncot fontuk alázatos szeretettel a hosszú évek örömeiben, nehézségeiben mennyei Édesanyánk keblére.

Kacagva, sírva, büszke örömtől dagadó szívvel, vagy kicsinységünk, gyarlóságunk megtapasztalásának szomorúságában, de mi minden vasárnap összegyűltünk, és Istennek mindenért és mindenkiért hálát adtunk! Hálát a jóért, az adományokért, egy-egy új gyermekért, munkatársért, de hálát adtunk a fájó kudarcokért, kötekedő ellenőrzésekért, a sebekért is, melyeket sajnos sokszor mi okoztunk egymásnak butaságból, vagy gyermeki kicsinyességből. A huszadik év megemlékező szentmiséjében is ugyanezt szeretnénk tenni, hálát adni a gondviselő Istenünknek és testvéreinknek, a világunkba kiáradó irgalmas jóságért, a reményre feljogosító végtelen szeretetért!Szeretettel kérünk, fogadd el meghívásunkat és tiszteld meg otthonunkat kedves jelenléteddel!”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 41 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
regiszter
2015. május 29. 23:24
Az ember felemásan viszonyul Böjte Csabához. Egyrészt valóban szép és hasznos tevékenységet folytat, de közben átmossa a nyomorultak agyát vaskorszaki dajkamesékkel.
regiszter
2015. május 29. 23:24
Semmi sem áll tőlem távolabb mint a progresszió. A kereszténységgel sem az a legnagyobb baj, hogy mesebeszéd, hanem, hogy egy alapvetően progresszív rabszolgavallás.
regiszter
2015. május 29. 23:23
Akiknek a agyát szűzanyás mesékkel tömik, azt sokkal nagyobb kiábrándulás éri majd, amikor rájön a valóságra. Kisgyermekként én is elhittem a mesét, s évekig depressziós voltam, mikor rájöttem, hogy csúnyán átvertek és hülyének néztek. Egy nálam rendezetlenebb hátterű árva bizony könnyen a droghoz, piához nyúl ilyenkor.
potyka
2015. május 29. 18:20
jaj de felkaptuk a vizet :DDDD gondolom te vagy az egyik önzetlen főadományozó. Mit csinál a gyermek ha itt végzett és kikerül a világba a szentekkel teletömött fejével?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!