Ferenc József

2017. március 14. 17:45
A Habsburg-Lotaringiai ház magyarországi uralma teljesen legitim volt és semmiféle zsarnokság vagy elnyomás esete nem állt fenn – szemben azzal, amit a baloldali és „kuruc” történelemszemlélet is szeret állítani.
2016. november 21. 11:35
Az 1914 nyarán kitört nagy háború az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó háborúja volt. A soknyelvű birodalom agg uralkodója a háború harmadik esztendejében halt meg.
2016. november 21. 09:23
A feladatom, hogy a népeimet megvédjem a politikusaiktól.
2016. november 21. 09:14
A száz éve elhunyt Ferenc József bécsi temetéséről már készültek filmfelvételek.
2016. november 21. 09:08
Száz éve halt meg Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia császára és királya. Hallgassa meg, hogyan csodálkozott rá arra, hogy a régi idők személyiségeit meg lehet hallgatni a hangfelvételek segítségével!
2016. október 6. 14:02
Így lett a haza árulójából a húszezresen ránk mosolygó haza bölcse, a véreskezű zsarnokból pedig mindenki Ferenc Jóskája.
Habsburg-örökség
2016. október 5. 11:54
Igen, Ferenc József a magyar szabadságharc zsarnoki leverője volt; de rendkívül hosszú uralkodása miatt sok minden más is kötődik a nevéhez, amit a magyar történelem csúcsteljesítményének lehet nevezni – mondja Gerő András történész a Mandinernek. A Habsburgok történetével foglalkozó Gerő szerint Ferenc József valószínűleg kevesebb embert öletett meg, mint az államalapító Szent István; a Monarchia kora közmegegyezés szerint a legjobb történelmi korszakunk volt; és mindenki jobban járt volna, ha a Habsburgok az I. világháború után is tovább uralkodhatnak. Gerő András úgy látja: Ferenc József megérdemelne egy szobrot Magyarországon. Interjúnk.
Terror Háza
2016. június 8. 17:05
A nem valós problémákkal foglalkozó, még is Európát uraló politikai gondolkodást kritizálja a könyvhétre megjelenő kötetében Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója. Gerő András pedig, a Habsburg Történeti Intézet vezetője Ferenc Józsefről jelentkezik új munkával.
2016. június 4. 12:13
Sorsfordító volt-e 1916, avagy mikor kezdődött Trianon?
2016. április 18. 15:21
A román hadsereg erőszakos megnyilvánulásai számos esetben a lakosság ellenállásába ütköztek, így több helyen is összetűzésekre került sor a megszálló alakulatok és a polgári lakosság között.
2016. március 15. 10:00
A forradalom vezetői sem szokták ebédkor hazaküldeni a polgárokat, és ejtőzés után égő kanóccal az ágyúik mellett álló tüzérek sorfala között sétáltatni őket politikai foglyok kiszabadítására.
2016. március 1. 17:29
A „vidék Magyarországát” ugyanakkor ez a harcias szellem nem jellemezte. A visszaemlékezésekből kiderül, a paraszti munkát végzők kezdettől fogva idegenkedtek a háborútól.
Krími háború
2016. február 28. 20:01
Végéhez közeledik a krími háború, mégsem akarja elhinni senki a fejleményeket Londontól Pest-Budáig, Szentpétervártól Lisszabonig. Szevasztopol elesett, a cár elhunyt, a béketárgyalások pedig a küszöbön vannak. A magyar sajtó pedig a császár bölcsességéről zeng ódákat, a külföldi pedig Oroszország további szerepét fejtegeti. Magyar sajtó és krími háború: utolsó, befejező rész.
Krími háború
2016. január 27. 16:50
1854 nyarán senki sem tudta, hogy a német hatalmak miként lépnek be a krími háborúba: lojálisak maradnak az elvi, konzervatív szövetséghez, vagy inkább érdekeiket követve a szövetségesek oldalán lépnek be? Hogy magyarázták a lapok a fegyveres semlegességet az osztrák ultimátum idején? Érdekek és elvek ütköznek a Bécs-Berlin-Pétervár-háromszögben, a magyar szerkesztők pedig csak kapkodják a fejüket.
Az első magyar haditudósító?
2016. január 11. 14:18
Tombol a később kríminek keresztelt háború a balkáni fronton, olyan közel, hogy még egy magyar lap is tudósítót küld. És hogy mit csinál a magyar haditudósító, miközben angol kollégáira a frontvonalban záporoznak az ágyúgolyók? Természetesen belpolitikai tárgyú dolgozatot ír a válság kapcsán arról, hogy az osztrákoknak ki kéne egyeznie a magyarokkal.
Háború, béke, cicaharc
2016. január 7. 16:59
A magyar újságírók ugyan biztosak voltak az Oszmán Birodalom felbomlásában, de nem hittek abban, hogy az 1852 végén induló diplomáciai válságnak végül háború lesz a vége. Hogyan festették le a bújtatott cenzúrát nyögő magyar napilapok a krími válság kezdetét, miközben nem írhattak rosszat Oroszországról? Hogy nézett ki egy cicaharc a sajtóban másfél évszázada? Megmondjuk.
Kalotaszeg köztársaság
2015. december 16. 14:17
1883-ban ezen a napon született az erdélyi építész-író Kós Károly, aki az első világháború után kikiáltotta a Kalotaszeg köztársaságot, saját bélyeggel, zászlóval, pénzzel. Kós polihisztor volt: képviselőként és könyvkiadóként is tevékenykedett, nevéhez köthető az Erdélyi Szépmíves Céh, a Székely Nemzeti Múzeum és számos budapesti épület is.
Szevasztopol
2015. december 9. 09:44
Napóleon óta nem volt ekkora ramazuri Európában: 1854 áprilisára a kontinens két legnagyobb hatalma került szembe a harmadikkal, csak azt nem tudták eldönteni Párizsban és Londonban, hogy hol támadjanak Oroszországra. Bécsben eközben mindenki igyekezett megőrizni a nyugalmát, de erre kevés volt az esély, mivel dönteni kellett: nyugati oldal vagy keleti oldal? Krími háború, második rész.

összesen: 20 db | 18 db/oldal

első vissza 1 2 következő utolsó