Ausztria

2017. április 21. 10:24
Mindenütt ugyanaz a kép fogadott: könnyes szemű, szomorú és megrendült férfiak és nők. Telekit mindenki szerette, s ezek az emberek most azt érezték, hogy nagyszerű vezetőjük, reményeik megtestesítője eltávozott, s Magyarország a pusztulásba rohan.
2016. június 7. 13:21
Az egyes országokhoz való hűség nem függ össze szorosan a beszélt anyanyelvvel. Könnyen belátható, hogy egy általános népszavazás esetén az etnikai határon túl számos nem magyar település is dönthetett volna Magyarország mellett.
2016. május 21. 09:11
Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által… Görgeyt felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn.
2016. május 21. 09:04
– Akkor – mondtam – támadni fogok minden erőm megfeszítésével, de egyedül csak az osztrákok ellen. – És ha Temesvárnál az osztrákok győztek? – kérdezte utoljára Kossuth. – Akkor leteszem a fegyvert – volt rá a válaszom. – Én pedig főbe lövöm magamat! – mondta Kossuth.
Krími háború
2016. február 28. 20:01
Végéhez közeledik a krími háború, mégsem akarja elhinni senki a fejleményeket Londontól Pest-Budáig, Szentpétervártól Lisszabonig. Szevasztopol elesett, a cár elhunyt, a béketárgyalások pedig a küszöbön vannak. A magyar sajtó pedig a császár bölcsességéről zeng ódákat, a külföldi pedig Oroszország további szerepét fejtegeti. Magyar sajtó és krími háború: utolsó, befejező rész.
Krími háború
2016. január 27. 16:50
1854 nyarán senki sem tudta, hogy a német hatalmak miként lépnek be a krími háborúba: lojálisak maradnak az elvi, konzervatív szövetséghez, vagy inkább érdekeiket követve a szövetségesek oldalán lépnek be? Hogy magyarázták a lapok a fegyveres semlegességet az osztrák ultimátum idején? Érdekek és elvek ütköznek a Bécs-Berlin-Pétervár-háromszögben, a magyar szerkesztők pedig csak kapkodják a fejüket.
Az első magyar haditudósító?
2016. január 11. 14:18
Tombol a később kríminek keresztelt háború a balkáni fronton, olyan közel, hogy még egy magyar lap is tudósítót küld. És hogy mit csinál a magyar haditudósító, miközben angol kollégáira a frontvonalban záporoznak az ágyúgolyók? Természetesen belpolitikai tárgyú dolgozatot ír a válság kapcsán arról, hogy az osztrákoknak ki kéne egyeznie a magyarokkal.
Háború, béke, cicaharc
2016. január 7. 16:59
A magyar újságírók ugyan biztosak voltak az Oszmán Birodalom felbomlásában, de nem hittek abban, hogy az 1852 végén induló diplomáciai válságnak végül háború lesz a vége. Hogyan festették le a bújtatott cenzúrát nyögő magyar napilapok a krími válság kezdetét, miközben nem írhattak rosszat Oroszországról? Hogy nézett ki egy cicaharc a sajtóban másfél évszázada? Megmondjuk.
2015. december 16. 15:39
Az 1848-ban felélénkült közéletre a szabadságharc bukása és a rebellis régió alávetése csend telepedett. A pezsgő sajtóélet résztvevői külföldre menekültek, vagy belföldön bujdostak. Bécsben azonban tudták, hogy szükség lesz napisajtóra Magyarországon, ezért igyekeztek azt ők megteremteni. Négy magyar lap történetét vizsgáljuk a krími háború alatt.
Civitas fidelissima
2015. december 14. 14:00
December 14. annak a soproni népszavazásnak az évfordulója, amelynek következtében a város és térsége a trianoni szerződés ellenére Magyarország része maradt. A kormány 2001-ben nyilvánította a hűség napjává az évfordulót.
Krími háború
2015. december 13. 12:30
Fél Európa háborúban állt egymással, a másik fele pedig bármikor beléphetett volna: a közönség a krími háború alatt végig folyamatos és gyors tájékoztatást követelt úgy a hadszíntérről, mint a diplomaták tárgyalásairól. Szerencsére minden adott volt a gyors tájékoztatáshoz, még ha a megszállt Magyarországon nem is volt egyszerű az újságírók élete.
Szevasztopol
2015. december 9. 09:44
Napóleon óta nem volt ekkora ramazuri Európában: 1854 áprilisára a kontinens két legnagyobb hatalma került szembe a harmadikkal, csak azt nem tudták eldönteni Párizsban és Londonban, hogy hol támadjanak Oroszországra. Bécsben eközben mindenki igyekezett megőrizni a nyugalmát, de erre kevés volt az esély, mivel dönteni kellett: nyugati oldal vagy keleti oldal? Krími háború, második rész.
Krími háború
2015. december 7. 14:32
Több mint másfél évszázada, Napóleon után, de a boldog békeidők előtt egymásnak feszült Európa és Oroszország: a civakodás tárgya a Közel-Kelet volt, helyszíne pedig a Krím-félsziget. Az 1853 és 1856 között zajló krími háború első volt a modern háborúk sorában, és az első olyan, amelyet a sajtó szinte „élőben” közvetített. Sorozatindító cikkünkben arra keressük a választ, miért is tört ki a háború.
2015. november 19. 13:23
'56 októberétől decemberig gyalog, szekérrel, babakocsival és teherautóval vágtak neki sokan az osztrák és a jugoszláv határnak. A kivándorlási hullámot külföldi tudósítók örökítették meg.