Horthy nem volt egy szellemi sasmadár

2016. december 18. 18:32

A zsidók és a nem zsidók kölcsönösen számon tartották egymást zsidóként és nem zsidóként. És elég erősen elzárkóztak egymástól. Megjegyzem, ez ma sincs nagyon másképp. Interjú.

2016. december 18. 18:32
Ungváry Krisztián

„A mű eredetileg 2000-2008 között íródott, de csak 2012-ben jelent meg. A második kiadás bevezetőjében ezt olvassuk: „Írásakor nem is sejtettem, hogy a benne foglaltak a 2010 utáni emlékezetpolitika tükrében új értelmet nyernek.” Milyen új értelmet?


Arról van szó, hogy a 2010 utáni, mondjuk így, sajátos emlékezetpolitikának ez a könyv a szerző szándékától függetlenül görbe tükröt tart. Ha valaki ezt a könyvet összeveti azzal, amit ennek a korszaknak az emlékezetével a mai hatalom művel, akkor szinte elviselhetetlen mértékű kognitív disszonanciát tapasztal. Erről nem én tehetek. Ezt én nem azért írtam, hogy savazzam a kormányzatot, mert hiszen, amikor írtam, ez a rezsim még nem is létezett, de fontosnak tartom, hogy van ennek az emlékezetpolitikának egy ilyen leleplező görbe tükre. Ami ma ezen a téren Magyarországon államilag támogatva zajlik, azt nem befolyásolják a tények és a történelmi források.

Az egyik legsúlyosabb vita az első kiadás megjelenése után arról folyt, hogy helytállóak-e a könyv állításai a zsidóság gazdasági, vagyoni helyzetéről. Igazolható-e, hogy a zsidók a legmódosabbak különböző kategóriáiban többszörösen felül voltak reprezentálva. Ezt Bolgár Dániel hevesen vitatta. Az ellenérveit a Múltunkban nagy terjedelemben ki is fejtette, és a szerző viszonválasza sem volt rövid. Mi volt ennek a vitának a hozadéka?

Nem sok. Bolgár Dániel kritikája a lényegi mondanivalómat nem érintette, ezzel szemben részkérdésekben bizonyos pontatlanságokat joggal tett szóvá. Valóban voltak olyan helyek, ahol a népszámlálás 1920-as adatai keveredtek az 1930-as adatokkal, és emiatt valami nem 41,2 % volt, hanem 39,8 %, vagy valami ilyesmi. Ilyen szintű problémák bukkantak föl, de ezek a könyvem mondanivalóját semmilyen lényeges ponton nem érintették. Nagyon sok adat áll a rendelkezésünkre, például a budapesti adófizetők adatsorai is megvannak szinte minden adófizetőre, és ezen adatok alapján be tudtam mutatni, hogy a zsidók vagyoni felülreprezentáltsága többszörös. De ebben nincs is semmi meglepő. Bolgár Dánielen kívül nem is nagyon találkoztam Magyarországon olyannal, aki azt próbálta volna bizonygatni nagy nyilvánosság előtt, hogy a zsidók egy főre jutó vagyona szinte nem is volt nagyobb, mint a nem zsidóké, illetve hogy a zsidóknak a kapitalizmusban ne lett volna rendkívül fontos szerepe. Ezt a hülyeséget komolyan egyetlen társadalomtörténész sem képviselheti.

Viszont a zsidók átlagosan jobb vagyoni helyzetének a tényét, noha köztudott, mégis kínos hallgatás veszi körül. Még a kiváló Randolph Braham is csupán az antiszemita sajtó mítoszának nevezte a zsidók vagyoni felülreprezentáltságát.

Erről csakugyan nem beszélnek szívesen, aminek az az oka, hogy ez a tény első látásra módfelett alkalmas lehet az antiszemita érvek alátámasztására, továbbá a zsidók kifosztásának igazolására: ha ezek ennyivel gazdagabbak, akkor miért ne osszuk szét az ő vagyonukat a szegény magyarok között.

Itt a szükség, ott a forrás... Csak annyi kell a származás szerinti kifosztáshoz, hogy megkülönböztessük a vagyont a tulajdonos származása szerint.

És erről valóban nehéz beszélni. Mert egyrészt az asszimilált zsidók többnyire nem vették jó néven, ha a másságukra rámutattak. Másrészt ezt a másságot maguk is őrizték és számon tartották. Gyurgyák Jánossal sok mindenben nem értek egyet, de abban igen, hogy a zsidóság asszimilációja bizonyos szempontból valóban nem volt sikeres. Mert igaz ugyan, hogy ők voltak a magyar kultúra legnagyobb fogyasztói és mecénásai, de ez nem változtatott azon, hogy a zsidók és a nem zsidók kölcsönösen számon tartották egymást zsidóként és nem zsidóként. És elég erősen elzárkóztak egymástól. Megjegyzem, ez ma sincs nagyon másképp. Zsidó oldalról ez nagyon sok okból érthető is volt. Már csak azért is, mert erőteljes konkurencia harc dúlt zsidók és nem zsidók között, amit jelentős részben az államhatalom, a keresztény kurzus antiszemita propagandája  generált. Az őrségváltás jelszavával a zsidóság kárára igyekeztek például elhelyezni a nem zsidó munkakeresőket. Ilyen körülmények között a vegyesházasságot sem könnyű felvállalni. Bibó István is azt az alaptézist fogalmazza meg a zsidókérdésről írott nagy tanulmányában, hogy zsidók és nem zsidók nem csupán elkülönültek, de nagyrészt negatív tapasztalatokat is szereztek egymásról évszázadokon át, s ennek tragikus következményei lettek. Másképp élték át 1918-at, 1919-et, 1920-at is. Annak ellenére, hogy a zsidók nem csupán a fehér, de a vörös terror áldozatai között is felül voltak reprezentálva.

Azért olyan nehéz minderről beszélni, mert a zsidóság asszimilációját nagyon sokan  - elsősorban maguk az érintettek – sikeresebbnek és mélyebbnek akarják hinni és láttatni, mint amilyen volt.

De a zsidóság túlnyomó része mégiscsak magyarnak tartotta magát.

Magyarnak tartotta magát, magyarnak kívánt látszani, erőteljesen igényelte, hogy magyarnak tartsák, hevesen elutasította a cionisták és az antiszemiták közös ötletét, hogy ők nemzetiségi jogot kapjanak, még a sérelmeik, például a numerus clausus esetében is elutasították a kívülről jövő jogsegélyt, mert ők a magyarságon belül kívánták a sérelmeiket orvosolni. Ez mind igaz. És ezzel együtt különböztették meg magukat és választották el magukat a nem zsidóktól. Miként azok tőlük. Skizofrén helyzet volt ez. És ma is az.”

Összesen 238 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
catalina9
2022. augusztus 18. 09:35
napvilág [Hozzászóló kiszűrése] 2016. december 19. 13:55 1 @bbjnick És ránézett Lengyelországra, és azt látta, hogy mivel az angol orientációban bízva nem fogadták el Hitler ajánlatát Pilsudskinak, a németek a szovjettel összefogva kiirtották a lengyel nép színe-javát. ..." Nana, a szovjetek irtották ki a színe javát. Hitler még a varsói felkelés után is úgy rendelkezett, hogy mivel bátran harcoltak a lengyelek hadifogolyként kell velük bánni. Így aztán a lengyel kommunista párt a háború után azokkal a túlélő lengyelekkel indult, akik német fogságban voltak.
bölcsuhú
2022. augusztus 18. 09:32
Ez a ti elképzelésetek a 70-80 évvel ezelőttről! De akár a mai hetvenesek rácsodálkozásairól is. Ez utóbbi tárgyát egy ügyesebb majom is elsajátítja aránylag rövid idő alatt,hogy egy gyerekről ne is beszéljünk, nem kell felvágni vele. A "kevesebbet" tudók műveltsége meg sokkal mélyebb és alaposabb volt mint a mostani ifjaké! A maiakra sokkal jellemzőbbek a felsorolt tevékenységek (ehess....), kiegészitve bulizással, drogozással smás hasonlóan fennkölt tevékenységgel. Mégis mi az a fenomenális tudás ami az online mPG játékokhoz kell, meg a chatteléshez? S a fejszámolás, szövegértés, hogy megy? Ja van net, meg okostelefon. S ha nincs térerő vagy áram, akkor mi van, megáll a világ? Hátrébb az agarakkal öcsike/hugica!
Dénia
2022. augusztus 18. 09:28
Láttam egy hete kb. az egyik mellékes német tévécsatornán egy riportfilmet Budapestről. Elég uncsi volt, de nagyon törekedett a reális kép bemutatására. Tényleg, precízen, objektíven próbálták a város szép és csúnya oldalait. Nem volt se negatív, se pozitív, tisztességesen objektív volt, tényleg. Sőt, személytelen. De a végén jó volt a csattanó, mikor ellátogattak a hetedik kerületbe abba a felkapott kóser étterembe, annak a tulajával beszélgettek. Az idegenelllenességről, főleg az antiszemitizmusról akartak hallani. Mire mondja a pasi, hogy jó dolguk van a zsidóknak Pesten, nem bántja őket senki. De azért csak erősködött a riporter, hogy dehát az idegenellenesség, meg a többi. Mire mondta neki, hogy ebből semmi nem igaz, Budapesten virágzik a zsidó kultúrális élet, ugyanúgy, mint a két háború között...
mo ching
2022. augusztus 18. 09:25
Ez a nagy történész nyomozza már ki a kedvemért, hogy ki és miért tette el láb alól Egán Edét, a budapesti tejcsarnok rendszer megalapítóját!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!