Fókuszban a szovjet munkatáborok világa

2016. október 07. 15:30

A szovjet hatóságoknál élő gyakorlat volt, hogy ha katonaviselt emberekből nem tudták feltölteni a transzportot, akkor azt a polgári lakosság köréből pótolták. Történelemtanárok és történészek vitatkoztak az Eötvös Collegiumban a történelemoktatás aktuális kérdéseiről és a szovjet munkatáborok világáról.

2016. október 07. 15:30

Több mint száz történelemtanár jelentkezett eddig az idén áprilisban bejegyzett Történelemoktatók Szakmai Egyesületébe, amely október 1-én tartotta első nyilvános szakmai konferenciáját Budapesten az Eötvös József Collegiumban. A nap első felében a történelemoktatás aktuális kérdéseiről beszéltek, míg délután a szovjet munkatáborok világáról.

Horváth László, az Eötvös József Collegium igazgatója örömét fejezte ki, hogy helyet adhattak e szekértáborlogikát mellőzni kívánó új szakmai szervezetnek, amely a GULÁG-emlékévhez is kívánt kapcsolódni a szélesebb nyilvánosság elé lépő, minden érdeklődő számára nyitott mostani rendezvényével.

Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, az Árpád Gimnázium tanára kijelentette, hogy fő céljuk a történelmi ismeretek megosztása, a fórumteremtés tagjaik számára, amivel szeretnék elősegíteni a kommunikációt és az együttműködést a köz- és a felsőoktatásban, a tudományban, valamint a közgyűjteményekben dolgozó kollégák között. A szakmai érdekképviseleten túl ezért félévente legalább egy olyan konferenciát kívánnak a jövőben szervezni, amelynek célja, hogy a történelemtanárok első kézből értesüljenek a szakma legfrissebb eredményeiről. Ennek érdekében nyári tábort is szerveznek majd, de honlapjuk, a tortelemoktatok.hu már most elérhető és hírlevelükkel is elő szeretnék segíteni a hatékonyabb gondolatcserét. Az egyesület egyaránt tagjai közé várja a történelemtanárokat határokon innen és túl. Van már saját facebook-oldaluk is, továbbá együttműködnek a Rubicon folyóirattal, amelynek főszerkesztője, Rácz Árpád is részt vett a mostani konferencián, de kapcsolatokat építenek más ismeretterjesztő médiumokkal, csatornákkal is.

Változó környezet

Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke a történelemtanár- és történészképzés mai helyzetét ismertette a köznevelés és a felsőoktatás változó szabályozási környezetében. Bemutatta, hogy 2011 és 2016 között hogyan alakult át a képzési szerkezetben a történészképzés és annak képzési és kimeneti követelményei, illetve ismertette a történelemtanár-képzés sajátosságait a 2013-tól bevezetett osztatlan tanárképzés rendszerében. Beszélt arról is, hogy a Köznevelés Információs Rendszerének adatai alapján vélhetően hogyan alakul majd az érintettek nyugdíjazási helyzete a következő évtizedben, illetve ismertette a Diplomás Pályakövetési Rendszer történelem alapszakra vonatkozó 2014-es adatait. Eszerint egy évvel az alapképzés elvégzése után a történelem szakot végzettek 53%-a dolgozik olyan munkakörben, amelyhez felsőfokú végzettség szükséges, ami kedvezőtlenebb az összes diplomás 71,8%-os országos arányához képest, hasonló a helyzet a fizetések tekintetében is, hiszen a 2014-es adatokból kiindulva, a 209 000 forintos országos átlagkeresethez képest ezen a pályán 149 000 forintról beszélhetünk. Ennek ellenére szívesen jelentkeznek történelem szakra a diákok, és különösen a pedagógus életpálya-modell meghirdetése óta javult a pálya vonzereje – állította Maruzsa Zoltán, kiemelve, hogy a képzés tartalmi megújítása érdemben javíthat az adatokon.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója előadásában a történelemtanítás új trendjeit mutatta be az érdeklődőknek. Sorra vette a 21. századi diákgenerációk igényeiből fakadó megoldandó problémákat, valamint leszögezte, hogy egyelőre csak a kérdések egyértelműek, de kész receptek megoldásukra még nincsenek, bár a szakma álláspontja az interaktivitás, a tanulói aktivitásra épülő, a tanári szerepet inkább csak tevékenységszervezőként értelmező paradigma felé látszik elmozdulni.   Előadásában arra is kitért, hogy ma fele annyiba kerül egy állami tankönyv, mint egy piaci fejlesztésű és mind inkább törekszenek arra, hogy a pedagógusokat egyre erőteljesebben bevonják kiadványaik elkészítésébe.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a szakmai egyesület munkája azért is rendkívül aktuális, mivel a következő évtizedekben, Európában a „nemzetek reneszánsza” jöhet el. Ez azt jelenti, hogy az embereket sokkal jobban fogja érdekelni a saját országuk, településük, családjuk történelme, múltja, hagyománya, aminek azért van különösen nagy haszna, mivel jó döntéseket a múlt ismeretében lehet hozni. A „közösségi történelemismeret” pedig a tanárok munkáján keresztül valósulhat meg, ezért rendkívül fontos a történelemoktatás megerősítése. Az államtitkár arra is kitért, hogy az öt évvel ezelőtt elfogadott magyar alaptörvény sok tekintetben megelőzte a korát, mert a korábbi liberális dominanciára épülő alaptörvény helyett egy nemzeti alapú alaptörvényt fogadtak el. A konferencia pedig azzal, hogy a GULÁG világa egyik kiemelt témája, fontos missziót teljesít, hiszen a szovjet munkatáborokban elszenvedett történelmi áldozat és szenvedés mértéke nincs mindig egyenes arányban a közbeszédben való megjelenésével – hallhattuk Rétvári Bencétől.

Borhegyi Péter, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezető szerkesztője az új generációs tankönyvek előtt álló feladatokat érzékeltetve kiemelte, hogy egyre inkább érzik a szükségét annak, hogy a nyomtatott tankönyvekről fokozatosan mind inkább a digitális anyagok használatára térjenek át a tanárok és a szorosan vett eseménytörténet mellett megnőtt az igény az életmód- és mentalitástörténet tanítására is.

Történelmi ismeretterjesztés

A szombati nap második szekciójának a levezető elnöke, Hahner Péter, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének alelnöke Gecse Gézának lehetőséget biztosított arra, hogy az Aspektus első világháborús történelmi ismeretterjesztő klip-vetélkedőjét röviden ismertesse. Az Aspektus témafelelőse elmondta, hogy a két évvel ezelőtti hasonló témájú klipvetélkedő tapasztalataiból tanulva hirdették meg az ideit. Felhívta a kollégák figyelmét, hogy bármelyik gimnáziumba szívesen ellátogatnak és röviden ismertetik, miként lehet, kell vagy szokás klipet készíteni, de heti egy alkalommal kedd délután 5-től egyelőre az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékén kifejezetten gyakorlatorientált, másfél órás foglalkozást is terveznek. Minderről az Aspektus.eu oldalról tájékozódhatnak az érdeklődők és felhívta a kollégák figyelmét arra is, hogy a felhívás szövegéből hagynak az Eötvös József Kollégiumban is, de mind az Aspektus facebook-oldalán, mind a honlapon keresztül letölthető, hozzáférhető, amellett – hogy az említett fórumokon – kérhető tőlük külön is a felhívás nyomtatásra alkalmas,igényesebb változata is.

A szovjet munkatáborok világának bevezető előadását Stark Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa tartotta, aki beszámolt arról a legutóbbi augusztusi oroszországi konferenciáról, amelyen részt vett. A korábbi peresztrojka utáni és jelcini korszakhoz képest némileg változott a légkör Oroszországban – jelentette ki Stark Tamás, hiszen ma az orosz történészek néha értetlenségüknek adnak hangot, miért is kell foglalkozni a GULÁG történetével, hiszen „a világon másutt is voltak ehhez hasonló táborok, nem számítanak tehát annyira különlegesnek”. Az biztos, hogy korabeli szovjet adatok szerint a második világháború során összesen mintegy 4,3 millió hadifogoly, civil internált került a Szovjetunióba. A magyar foglyok számát az előadó szovjet és magyar adatok alapján 600 ezerre becsülte. Az egész korszakra vonatkozóan a magyar nyilvántartás 380 – 400 000 visszatérő hadifogolyról tud, akik közül sokan egészségükben megrokkanva érkeztek haza. 200 000 főre tehető azok száma, akik a szovjet táborvilágban haltak meg, vagy menet közben „morzsolódtak le”, vagyis az átmenő táborokban haltak meg, vagy a kiszállítás közben egészségük felmondta a bevagonírozással járó viszontagságokat.

Hadifogolysorsok

Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem docense a magyarországi hadifogolytáborokba került magyar polgári lakosság sorsáról beszélt, hiszen a szovjet hatóságoknál élő gyakorlat volt, hogy ha katonaviselt emberekből nem tudták feltölteni a transzportot, akkor azt a polgári lakosság köréből pótolták, ami például Budapest esetében akár magasabb is lehetett, mint a várost védők valódi létszáma.
Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja a szovjetunióbeli és magyarországi táborrendszereket ismertette, így például azt a sajátos „szovjet módszert” is, hogy törekedtek nemcsak a családfő, hanem az egész család rabosítására is.

A délután minden bizonnyal legélénkebb színfoltját az a beszélgetés jelentette, amelyet Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója folytatott a 101 éves kora ellenére kivételes szellemi frissességről tanúbizonyságot tett vitéz békei Koós Ottóval. A századosként Magyarország területén hadifogságba került katona tíz évet töltött hadifogságban, illetve javító-nevelő munkára ítélt rabként a GULÁG táboraiban és mint a jelenlévők is meggyőződhettek róla – jó egészségben sikerült túlélnie a megpróbáltatásokat.

A napot Majorszki András, a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága elnökének az előadása zárta, amelyben ő arról beszélt, hogy mit érdemes, illetve mit kell feltétlenül a GULÁG történetéről a középiskolákban elmondani a diákoknak.
Kép és szöveg: Aspektus

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
jenggot
2016. október 08. 16:43
Ne feledjük el hogy ezeket az embereket, szeretett hazájuk küldte oda.
thymian
2016. október 08. 16:43
" a 101 éves kora ellenére kivételes szellemi frissességről tanúbizonyságot tett vitéz békei Koós Ottóval. A századosként Magyarország területén hadifogságba került katona tíz évet töltött hadifogságban, illetve javító-nevelő munkára ítélt rabként a GULÁG táboraiban és mint a jelenlévők is meggyőződhettek róla – jó egészségben sikerült túlélnie a megpróbáltatásokat." És kapott kárpótlást?
Sir Galád
2016. október 08. 14:58
Mindig elfelejtem, hogy ezeket a dolgokat versenyeztetni kell...
thymian
2016. október 08. 10:27
No meg a sokat emlegetett kipufogógázt az utastérbe vezető technikát is a bolsevikok találták ki. Azt meg tudjuk, hogy nagy részben kik voltak a fő-fő bolsevikok, na ezt is ők találták ki. Ahogy azt is leírja Szolzsenyicin, hogy antiszemitizmussal vádolták meg, mert a könyvében lehozta a gulágok vezetőinek a fényképét és érdekes módon, mind zsidó volt. Vajon erről is beszéltek?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!