Nyilvánosak lesznek az ENSZ '56-os dokumentumai

2016. május 07. 12:46

Az ENSZ feloldja titkosítását azoknak az 1956-os forradalomról szóló dokumentumoknak, amelyet a világszervezet saját levéltárában és a Columbia Egyetemen őriznek. Erről Szijjártó Péter tájékoztatta az MTI-t. Hozzátette: május közepén már ki is utazik kutatóútra egy magyar történész, aki az ENSZ 1956-os szerepvállalásával foglalkozik.

2016. május 07. 12:46

Az Egyesült Nemzetek Szervezete feloldja a Columbia Egyetemen és az ENSZ levéltárában lévő 1956-os dokumentumok titkosítását – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztérium szombaton az MTI-nek. Az első, az ENSZ 1956-os forradalommal kapcsolatos szerepvállalását kutató magyar történész, Nagy András május 16-án érkezik New Yorkba és kezdi meg az adatok tanulmányozását.

A dokumentumok között vannak olyanok, amelyek tartalmáról semmit sem tudni, vélhetően vannak köztük a forradalomban részt vevő emberektől származó vallomások és leírások, amelyeket biztonsági okokból is titkosíthattak – ismertette Szijjártó. 

A külügyminiszter felidézte, hogy korábban nem volt a magyar diplomácia homlokterében ez az ügy, és nem is volt annyira közismert, hogy léteznek titkosított adatok az ENSZ-nél 1956-ról. Amikor átnézték a magyar vonatkozású ENSZ-ügyeket, akkor döntöttek arról, hogy tárgyalni kezdenek a titkosítás feloldásáról.

A témában a külügyminiszter többször is egyeztetett Jeffrey Feltman politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettessel, folyamatosan napirenden tartották az ügyet, és pénteken kapták az értesítést, hogy az ENSZ feloldja a titkosítást. Szijjártó Péter hozzátette: mivel a politika-részleg kapacitásai végesek a magyar fél 50 ezer dollár segítséget nyújt a részleg működéséhez.

 

Fotó: ENSZ

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
korona
2016. október 07. 21:41
bemásoltírás------------------------------------------------------------------ A GYARLÓ EMBEREK MA IS KÖZTÜNK VANNAK Amit kevesen tudnak ötvenhatról... 2016. október 07. 11:18 Ifj. Tompó László - Hunhír.info Nem adunk közre új információt, de egy részletét kiemeljük ezúttal, az ötvenhatos felkelés és szabadságharc hatvanadik évfordulója közeledtével. Az írók egy részéről van szó. Mégpedig nem is kis részéről. Arról, hogy akkori tettükkel mennyit ártottak a magyarságnak. Magyar Menedék - Badiny Elöljáróban: 1957-ben 251 magyar író az ötvenhatos felkelést gyalázó és tiltakozó levéllel fordult az ENSZ-hez, amelyben azt követelték, hogy az ENSZ közgyűlése ne tárgyalja az úgynevezett Ötös Bizottság jelentését, amely a felkelésből lett szabadságharc vérbefojtásának körülményeit volt hivatott feltárni. A levél (amelyet annak idején a Népszabadság és az Élet és Irodalom közölt) többek között a következőket tartalmazta: „Tudjuk és hirdetjük: a magyar nép nem akart és nem akar ellenforradalmat, itt csak elenyésző kisebbség kívánja vissza a régi rendet. A történelmi és társadalmi körülmények tragikus találkozása folytán 1956. október 23-án mégis az események olyan sorozata indult el Budapesten, amelynek fordulatain már sem a józan politikai belátás, sem a kezdeti résztvevők jelentős részének becsületes szándéka nem tudott többé úrrá lenni. Illetéktelen és ellenséges imperialista beavatkozásnak sem volt csekély része benne, hogy a fasizmus minden üledéke felkavarodott és néhány napra az 1920-as fehérterrorra emlékeztető állapotokat teremtett. Világ írói, világ népeinek tiszta szándékú értelmisége! A nemzetek kölcsönös megbecsüléséért, sokat szenvedett hazánkért, a magatok emberségéért, az Egyesült Nemzetek Szervezete becsületéért tiltakozzatok velünk.” És most jön a lényeg, az aláírók névsora. Csak néhány nevet emelünk ki: Cseres Tibor, Csoóri Sándor, Illyés Gyula, Kodolányi János, Németh László, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Weöres Sándor. Az ember nem hisz a szemének, ugye? „Bár ne lenne igaz, bár kiderülne, hogy hamisítvány a levél, illetve, hogy ha nem is az, de az aláírók valójában nem adták hozzá a nevüket, hanem rútul visszaélve tekintélyükkel, csak odaírták őket mások!” Bizonyára vannak, akik így füstölögnek e nevek olvastán. Nos, annyi bizonyos, hogy a kádári cenzúra nem ismert semminemű etikai határokat. Írók, költők műveibe azok tudta nélkül beleírtak vagy elvettek belőlük. Sőt olyan is volt, hogy arra kényszerítettek írót, gyakoroljon önkritikát és művéhez maga írjon olyan utószót, amelyben elhatárolódik korábbi szövegeitől. (Ez történt például Kodolányi Jánossal, így jelenhetett meg a kádári „konszolidáció” alatt eredetileg 1940-ben megjelent önéletrajzi regénye, a „Süllyedő világ”.) Visszatérve a méltán sokkoló levélhez: nincs tudomásunk arról, hogy bárhol, bármikor is jelezték volna az említett aláírók, nem adták hozzá a nevüket, vagy ha igen, kényszerből és megbánták. De arról sincs tudomásunk, hogy helyettük bárki is bebizonyította volna, valójában nem adták a nevüket e gyalázatos tiltakozáshoz. Félreértés ne essék: abból, hogy aláírták, nem következik persze, hogy vessük tűzre műveiket. Az viszont igen, hogy életművük és életük elvált akkor egymástól. Mintha nem is ők lettek volna! A mindenkori nagy tanulság pedig, amelynek leszögezése miatt szóba hoztuk e dokumentumot, aligha más, mint annak szomorú konstatálása, hogy történelmi korfordulókon sokszor mennyire nem tudnak helytállni még olyanok sem, akiktől műveik alapján viszont ezt mintegy automatikusan elvárná az ember. Anélkül, hogy ítélkeznénk, csak annyit mondhatunk: gyarló az ember. Igen, éspedig – ennyire...
Békanász a hasadon
2016. május 09. 01:55
Gondolom a komcsi provokátorok nevei is napvilágot látnak. Vagy nem?
mokány
2016. május 09. 01:53
"....irgalmad , ó Isten ne légyen övé...." /Arany János: Szondi két apródja/
Malcolm Reynolds
2016. május 09. 01:53
előbb utóbb a magyar ügynökakták is nyilvánosságra kerülnek. csak ne védené a koncsi ügynökök nyugalmát ennyire a fidesz....
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!