Üzenetek

2016. március 14. 09:01

1848 üzenete olyan rugalmas, hogy bármilyen ideológia számára résmentesen hasznosítható.

2016. március 14. 09:01
Fehér Béla
Magyar Idők

„Az ünnepi szónok általában felteszi a kérdést: mi volt ama régi március üzenete? Mert a forradalom 168 éve tört ki, régen volt, valahogy a mához kell kötni, emberközelbe hozni, különben a megemlékezés formális marad, lóg a levegőben. A szónok hatásszünetet tart, mintha arra várna, hátha bekiabálja valaki, mit üzen 1848. De senki nem kiabálja be, így aztán a szónok bátran előhúzhatja a kalapból az aktuálpolitikai párhuzamokat. Általában elő is húzza, amiből mindjárt kiderül, hogy 1848 üzenete olyan rugalmas, hogy bármilyen ideológia számára résmentesen hasznosítható, vagyis a szónoklatokat illetően sokféle 1848 létezik. A hallgatóságot tekintve azonban csak egy: az évente esedékes nemzeti ünnep, kokárdával, lassan, de biztosan homályba csúszó történelmi tudnivalókkal. Ez baj. Eltévedünk a szavak erdejében, beborítanak az unalomig ismert közhelyek, miszerint Petőfi lánglelkű fáklya, Görgey áruló, de azért mégse, Széchenyi hazafisága, pedig magyarul se tudott, a közös akarat diadala, hiszen az ország egy emberként, és 1848 nélkül nincs 1956, nincs 1989!

Üres szavak.

Ha van üzenet – azon kívül, hogy elfogyott a regimentje –, soha nem fogjuk megkapni. Túl sok idő telt el, szép, új világ táncol az idegeinken. Nem fogjuk megkapni a csatatér mellett ébredező táborra hulló reggeli harmatot, a lovak szagát, a gyertyás ablakokban megjelenő arcokat, a sáros úton ágyút vontató bivalyokat, a jobbágyok félelmét, hogy mi lesz, ha a császár megharagszik rájuk, nem fogjuk megkapni a kármentesítés elmaradása miatt dohogó urak dühét, a férfi nélkül maradt családok végtelen bánatát, a bujdosók nyomorát, a Világos utáni összeomlás csendjét, és nem kapjuk meg Leiningen-Westerburg tábornok 1849. október 5-én Aradon, feleségének írt búcsúlevelét, amelyben ezek a sorok állnak: »Tudod, mennyivel tartozom Fritznek és Viktornak. Damjanich tábornoknak ezernégyszáz forintjával tartozom. Fizesd meg ezt az adósságomat leendő özvegyének, mert ő is vértanúhalált szenved holnap reggel, és Albrecht őrnagynak is négyszáz forintot, nem tudom, hogy ő hol van, de jelentkezni fog.«

Az üzenet, ha van, a részletekben lakozik.”

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 37 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
írmag
2017. február 13. 22:45
"1848 üzenete olyan rugalmas, hogy bármilyen ideológia számára résmentesen hasznosítható." Ez a zajkeltés! Erre is alkalmazni kell: ne arra figyelj, mit mondanak, hanem arra, mit cselekednek.
Dénia
2016. március 18. 20:54
Az a baj, hogy hajlamosak vagyunk a mai kor szemüvegén keresztül megítélni a múltat, és a múlt fontos szereplőit. És ha most éppen azt gondoljuk, hogy a szabadkőművesek sátánista gonoszok, a köztársaság története Magyarországon eddig katasztrófális, akkor ez alapján a túlbuzgó, de agyatlan hazafiak képesek Kossuthot leköpdösni. De mint ahogy most is nagyon meghatározza azt, hogy mit gondolunk ezekről a dolgokról maga a kor, amiben éppen vagyunk, ez akkorra is igaz. Magyarországra viszonylag későn tört be a modern kor, a franciaforradalom eszméi, amik megágyaztak a kapitalizmus totális kiterjesztésének, és az egész társadalmi berendezkedésnek, ami ezzel jár. (A kommunizmus ennek egy inverz változata, nem pedig az ellentettje) Vagyis akkor kezdődött nálunk a modern kor. És ezt meg kell érteni, hogy akkor ezek voltak az új idők új szelei, a királyság és a földbirtokos nemesség pedig a régi, akkor éppen leköszönő paradigma keretei voltak. Akkor ez számított modernek, és haladónak. És aki azt gondolja, hogy Magyarország Európa kellős közepén ebből bárhogyan is kimaradhatott volna, az egyszerűen korlátolt és nem hajlandó gondolkozni. Kossuth a magyar nemzet szabadságharcának egy fényes ikonja, és az is marad. Hazaszeretete és a magyarság iránti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen, és ez a legfontosabb zsinórmérték, ami szerint minden szereplője a magyar történelemnek megmérettetik. Pont.
kgyula
2016. március 16. 14:41
Arról az utókor általi szembeállításról beszéltem, ami utólag akar "igazságot szolgáltatni" a két nagy egyéniség különböző politikai felfogása valamelyikének. Ez az ostobaság. Kossuth népszerűségében nyilván az is közrejátszott, hogy őt tekinthetjük az első "modern" politikusnak, aki tisztában volt a szó erejével, beszédeivel hatni tudott a hallgatóságra, maradandó élményt jelentve annak. 25 év elteltével Torinóban egy száz tagú ceglédi küldöttség kereste fel Kossuthot, hogy felkérje országgyűlési képviselőnek, bár tudták, hogy nem fog hazajönni. Amikor a küldöttség hazatért, egyik tagjától megkérdezte egy újságíró, mi értelme volt így az útnak. Az illető azt felelte: Tudtuk, hogy nem fogja elvállalni, de elmondhattuk neki, hogy szeretjük. Nos ezzel, meg a Kárpát-medence városainak főterein álló számtalan Kossuth-szoborral csak vitatkozzanak az okosok, akik ma jobban tudják, mit kellett volna tenni egy államférfinak majd 170 évvel ezelőtt... :)
Dénia
2016. március 16. 09:10
Mivel a francia forradalom eszméit vallotta, és köztársaságot akart. Ő nem csak a Habsburgok ellen harcolt, hanem a királyság intézménye ellen is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!