Övön aluli ütés bizonyítja, hol tart jelenleg Magyarországon a szólásszabadság
Miközben több országban a környezet ma már a kommunista uralom alatti Magyarországra hasonlít.
Ma hetven éve ért véget a Magyar Királyság mintegy 946 éves története. Azóta demokráciát és köztársaságot építünk (vagy bontunk), hol népit, hol szocialistát, hol liberálist, hol illiberálist. Jobb lett nekünk azóta?
Habsburgosok és szabad királyválasztók, labancok és kurucok, szobarepublikánusok és fotelmonarchisták, népiek és urbánusok, szevasztok!
Ma hetven éve ért véget a Magyar Királyság mintegy 946 éves története. 1946. január 31-én a nemzetgyűlés megszavazta az 1946. évi I. törvényt, amit rögtön ki is hirdettek és ezzel hatályba is lépett; majd másnap, február 1-jén a nemzetgyűlés megválasztotta Tildy Zoltánt a Magyar Köztársaság elnökének. A népet nem kérdezték meg erről, az eset csak úgy megtörtént, mellékesen, a világháború utáni újjáépítés és stabilizáció sürgető feladatainak elvégzése közben.
Azóta demokráciát és köztársaságot építünk (vagy bontunk), hol népit, hol szocialistát, hol liberálist, hol illiberálist. Köztársaságunk hetven éve alatt át- és túlélhettünk sztálinista jellegű népnyomorító diktatúrát, forradalmi napokat, újabb forradalmi munkás-paraszt hatalmat, langymeleg szocialista állóvizet, gazdasági összeomlást és nyugatos újrakezdést, aztán újabb politikai-gazdasági-társadalmi válságot és újabb, nemzeti együttműködős újrakezdést.
Jobb lett nekünk mindettől?
Mi maradt mára a Magyar Királyság ezeréves örökségéből? Van még öröksége egyáltalán? Mit vesztettünk a királyság intézményének megszűnésével és mi az, amit nyertünk vele? Lehetett volna mást csinálni, jobban csinálni, vagy vonjuk meg a vállunkat, hogy ez történt, ez van és ez lesz mindörökké?
Van-e még miről beszélnünk, vitáznunk a királyság intézménye kapcsán? Örökre eltűnt a történelem süllyesztőjében a Szent Korona monarchiája, vagy még mindig minden megtörténhet a közelebbi vagy távoli jövőben? Kerülhet-e még valaha a korona bárkinek, érdemes vagy érdemtelen embernek a fejére? Vagy bármilyen erről való gondolkodás, vita csak fantaszták ártalmatlan hobbija?
Egy bizonyos: a Szent Korona, az ezeréves magyar államiság rejtélyeket is őrző jelképe, történelmi királyaink és királyjelöltjeink legféltettebb kincse itt van közöttünk. Bármikor megcsodálhatjuk a magyar parlament kupolája alatt, a mai magyar államiság fizikai és szellemi centrumának kellős közepén. Jó helyen van az ott. Ahogy a címerünkben is.
Csak az a kérdés, hogy mi, ezer év nemzetépítőinek kései utódai fel tudunk-e nőni hozzá és mindazokhoz a kihívásokhoz, amit a korona által képviselt magyar államiság megőrzése és megerősítése jelent? Vagy ott maradunk örökre meggörbülve ennek terhei alatt, s az ősi korona rejtélyes elferdült keresztje valójában a jövő Magyarországát jövendölte meg?