Hjaj, de sokan szeretnék az egyházat Németországban – csak az a buta, buta jézusos vonulat ne lenne benne, a kutya mindenit!

2023. november 18. 13:51

Döbbenetes felmérés érkezett: a németeknek ma már csupán 19 százaléka hisz abban, hogy „létezik Isten, aki Jézus Krisztusban kinyilatkoztatta magát”.

2023. november 18. 13:51
null
Francesca Rivafinoli
Francesca Rivafinoli

Most, hogy a magyarországi közvélemény-kutatási adatok nyomán némelyek épp kezdenék azt gondolni, hogy lám, ennél még a progresszív nyugaton is vallásosabbak az emberek, vaskos tanulmányt tett közzé a Németországi Evangélikus Egyház, reprezentatív felmérés alapján boncolgatva, hogyan is állnak a németek manapság a hittel és a vallással.

Nos, miközben 52 százalék tartja magát katolikusnak, evangélikusnak vagy egyéb kereszténynek, mindössze 13 százalék életében releváns valamilyen szinten az egyház, 11 százalék imádkozik naponta, és 9 százalék szokott vallási okokból böjtölni.

A nyugat-német katolikusoknak 15 százaléka gondolja egyáltalán elméleti szinten úgy, hogy a keresztény-léthez hozzátartozik a miselátogatás

(ennél még a vallástalanok is jobban képben vannak a maguk 18 százalékával); hozzájuk képest a kelet-német katolikusok körében az arány egész istenes, 27 százalék.

De van ennél meghökkentőbb is: mára a németek csupán 19 százaléka hisz abban, hogy „létezik Isten, aki Jézus Krisztusban kinyilatkoztatta magát” – konkrétan a magukat evangélikusoknak vallók 71 százaléka, a katolikusoknak pedig 68 százaléka úgy „keresztény”, hogy közben a dolog velejét, a lényegét még csak nem is hiszi.

Úgy ünneplik a kis Jézuskát, hogy számukra Ő nem Isten fia: amit ők vallanak, az legfeljebb annyi, hogy „létezik egy [személytelen] fensőbb lény vagy szellemi hatalom”.

A tanulmány meg is állapítja: itt nem egyszerűen az egyházak intézményének válságáról van szó, hanem a hit válságáról, és minden ellenkező híresztelés ellenére nem tűnik úgy, hogy létezne egyházakon kívüli tényleges vallásosság, vagy akár csak érdemi istenkapcsolat – mármint: a számok elég egyértelműen mutatják, hogy amelyik német nem jár templomba, az otthon se imádkozik rendszeresen.

Tekintve, hogy a német katolikusoknak 73, az evangélikusoknak 65 százaléka tervezi vagy nem tartja kizártnak, hogy (papíron) kilép egyházából, a kutatás készítői megkérdezték tőlük, mit kellene tenniük az egyházaknak ahhoz, hogy vonzóbbakká váljanak – és egészen sajátos válaszokat kaptak. Azzal az állítással, hogy „erőteljesebben kellene a vallási kérdésekre koncentrálniuk”, csupán 25 százalék értett egyet, ezzel ez a tényező bizonyult a legkevésbé kívánatosnak – a transzcendens képviselőitől nem elvárás a transzcendens érdemibb közvetítése.

Ellenben 43 százalék nem lépne ki akkor, „ha az egyház társadalmi-politikai téren erősebben odatenné magát”,

és 66 százalék maradna esetleg mégis, ha az egyház „radikális reformon menne keresztül” (azaz ha az egyház megtérne hozzá, a Jézusban nem hívő egyháztaghoz). A válaszadók bő egynegyede ugyanakkor azt a választ jelölte meg, hogy tótágast is állhat az egyháza, előbb-utóbb mindenképp ki fog lépni – megjegyzendő, hogy akik a 2012. évi hasonló felmérésben jelezték biztos kilépési szándékukat, három évvel később már tényleg nem voltak (papíron) az egyház tagjai, azok pedig, akik azt állították, „tulajdonképpen” akár ki is lépnének, nyolc évvel később mind valóban eltűntek.

Meglepő lehet továbbá, hogy Németország lakosságának 35 százaléka egyházi óvodába járt;

sőt, akiknek az elmúlt tíz évben volt óvodás gyerekük, azoknál ez az arány 43 százalék – ugyanakkor a szülők nagy többségének esetében ez semmiben nem befolyásolta az egyházhoz való kötődést. De miért is várnánk el, hogy egy katolikus óvodába belépve bárki is automatikusan nyisson a transzcendens felé, ha ez még a templom esetében sem egyértelmű: a „Nevezze meg, miért megy (akár csak időnként) templomba” kérdésre 81 százalék jelölte meg indokként a belső teret, a zenét és az atmoszférát (azaz a dolog esztétikáját), 70 százalék megy a prédikáció miatt, és csupán 25 százalék azért, hogy átéljen valamit a szentségből.

De tulajdonképpen logikus: arra a kérdésre, hogy „Miért tagja az egyháznak?”, messze a legtöbben nevezték meg indokként azt, hogy az egyház tesz a szolidaritásért és az igazságosságért, valamint segít a szegényeken, a betegeken és a rászorulókon. A középmezőnyben végzett az a válasz, hogy „azért, mert egyházi temetést szeretnék”;

a legkevesebben a Szenttel való találkozás lehetőségét jelölték be.

(Érthető, ha egyszer nem hisznek Krisztusban.) Az evangélikus tanulmány egyenesen megállapítja: „a vallási fókusz további elidegenedéshez vezethet”; sokkal vonzóbbnak tűnik, ha a szociális tevékenységekre, például a „menekültek” támogatására és az éghajlatváltozás problémájára helyezik a hangsúlyt.

Egy közvélemény-kutató ugyanakkor óva intett a téves következtetésektől: „Ha vállalati tanácsadók azt ajánlják az egyházaknak, hogy váljanak meg a vallásos elemtől és koncentráljanak a társadalompolitikaira, az érthető ugyan, csakhogy akkor az egyházak többé nem egyházak lesznek, hanem NGO-k”. A messze nem klerikális, hanem (enyhén konzervatív) liberális Cicero újságírója mindehhez hozzáteszi: ne csodálkozzunk, ha azok többsége, akik semmit nem tudnak kezdeni a vallásossággal, azt tanácsolják az egyházaknak, hogy foglalkozzanak azzal kevesebbet.

Mindenesetre a „Német Katolikusok Központi Bizottsága” elnevezésű progresszív laikus szervezet elnökasszonya (aki mintademokrataként az AfD-tagok számára megtiltaná, hogy akár csak egy falusi plébánián bármiféle laikus tisztséget viseljenek)

az eredményekben „egyértelmű” jelet lát arra, hogy meg kell áldani a homoszexuális párokat és demokratikusan kell megválasztani minden egyházi vezetőt

 (mintha az ezeket teljesítő evangélikus egyház jobban hasítana a felmérésben).

Mainz katolikus püspöke ugyanakkor a tanulmány bemutatóján mintegy dacosan leszögezte, ő bizony húsvétkor (kapaszkodjunk meg) továbbra is Krisztus feltámadásáról fog prédikálni, még akkor is, ha a többség „jobban szeretné, ha más témák lennének műsoron”. Magyarázatként pedig hozzáfűzte: „becsapjuk magunkat, ha abból indulunk ki, hogy egyszerűen jobban igazodnunk kell az emberekhez, és akkor rendbe jönnek a dolgok. Nemcsak a vallási kínálattal van itt probléma, hanem a kereslettel is”. Szerinte az egyház egyfelől nem tekintheti magát „szent maradéknak”, durcásan visszavonulva és elzárkózva, másfelől viszont senkinek nincs szüksége olyan egyházra, amely semmibe veszi a lényegét és csak azért teper, hogy szeressék.

Meglátását megerősítve egy, a tanulmány elkészítésében részt vett vallásszociológus rámutatott:

sem a liberális individualizmus paradigmája, sem a politikusabb fellépés nem vezetett az evangélikusok esetében se a kereslet növekedéséhez

(utóbbiak egyébként 1972 óta készítik el tízévente ezt a felmérést, anélkül, hogy bármiféle pozitív fordulatot elértek volna vele) – ezzel szemben a közösségi vallásgyakorlás, például az istentiszteletek látogatása kifejezetten pozitívan korrelál „a négy fal közötti”, személyes hittel.

Mint ahogy a tanulmányból kirajzolódik egy másik pozitív összefüggés is: míg a vallástalan németek egyharmada végez valamiféle önkéntes társadalmi munkát, az egyháztól eltávolodottaknak pedig szűk fele, addig az egyházakhoz szorosabban kötődők körében ez az arány 61 százalék. A kutatók szerint elsősorban nem is annyira azért, mert ők vallásos meggyőződésből iparkodnak jobban, hanem mert „az egyházak közös munkára hívó szervezetek, amelyek bizonyíthatóan nagy mértékben erősítik a társadalmi összetartozást”, és olyan szociális hálót biztosítanak a benne mozgóknak, ahol tág tere nyílik az önkénteskedésnek.

(Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani)

Ezt is ajánljuk a témában

Ezt is ajánljuk a témában

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 92 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Madár58
2023. november 22. 10:19
A magyarországi népszámlálás vallási adatai is hasonló tendenciát mutatnak, bár azóta is több katolikus pap és teológus igyekezett megmagyarázni, hogy a látszat csal, s a felmérési eredmények nem a valóságot tükrözik.
voltospultos-2
2023. november 21. 10:07
,,Ez az utolsó német (nyugati) generáció szépen átadja a helyét az életrevalóbbaknak, s majd száz év múlva a kontinens kormányfőinek találkozóján a magyar miniszrerelnök elmondhatja magáról: európaiak közt egy fehér. És talán nem is fog sajnálkozni.,,
Akitlosz
2023. november 20. 20:35
O Deutschland hoch in Ehren Ludwig Bauer 1859. https://www.youtube.com/watch?v=sLr1GZ5oI2Y O Deutschland hoch in Ehren, Du heil'ges Land der Treu, Stets leuchte deines Ruhmes Glanz In Ost und West aufs neu! Du stehst wie deine Berge fest Gen Feindes Macht und Trug, Und wie des Adlers Flug vom Nest geht deines Geistes Flug. Haltet aus! Haltet aus! Lasset hoch das Banner wehn! Zeiget ihm, zeigt dem Feind, Daß wir treu zusammen stehn, Daß sich unsre alte Kraft erprobt, Wenn der Schlachtruf uns entgegen tobt! |: Haltet aus im Sturmgebraus! :|
Akitlosz
2023. november 20. 20:31
Ich zieh meiner dunklen Straße https://www.youtube.com/watch?v=sLr1GZ5oI2Y Ich zieh' meiner dunklen Straße Und schlage die Trommel dazu. Ich frage die dunkle Straße; Ich frage sie immerzu. Ich frage sie heut und morgen; Und die Trommel, die trommelt den Schritt. Ich schlage sie heut und morgen; Mein Bruder, mein Bruder, komm mit! Halt an, mein Bruder! Mach kehrt, mein Bruder, Und geh die Straße zurück. Ich weiß einen Weg, der führt dich, mein Bruder, Der führt dich ins große Glück. Komm mit, fass an, und verlier keine Zeit, Solang du auf Erden bist. Der Herr ist Gott und der gibt uns Geleit, Weil er Bruder uns worden, Bruder uns worden Im Namen Jesu Christ.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!