Ferenc pápa huszonegy új bíborost kreált szombaton, mutatjuk, kiket

2023. október 01. 18:25

Többségük nem európai.

2023. október 01. 18:25
Új bíborosok a Ferenc pápa által tartott 2023. október elsejei konzisztóriumon, a Vatikánban.

Szombaton 21 új bíborost kreált Ferenc pápa Rómában. Ezzel az eddigi 221-től 242-re emelkedett a bíborosok száma, akik közül jelenleg koruk alapján 136-an vehetnének részt egy most tartott konklávén, azaz ennyien vannak 80 év alatt. Egyébként VI. Pál pápa 120-ban korlátozta a konklávé-képes bíborosok számát, de ezt a limitet utódai nem tartották be, Ferenc pápa például mind a hét bíborosavató konzisztóriumán átlépte azt.

Ferenc pápa az új bíborosok bejelentésekor, július 9-én hangsúlyozta: „Származásuk az Egyház egyetemességét fejezi ki, az Egyházét, mely továbbra is hirdeti Isten irgalmas szeretetét minden embernek a földön. Az új bíborosok felvétele a római egyházmegyébe egyben a Péter széke és a világszerte jelen lévő részegyházak közötti elválaszthatatlan köteléket is kinyilvánítja.”

Az új, szombaton kreált bíborosok közül tíz európai, öt dél-amerikai, három afrikai, kettő ázsiai és egy USA-beli. 

Az új bíborosok Magyar Kurír egyházi hírportál által közzétett listája a következő:

1. Robert Francis Prevost OSA, a Püspöki Kongregáció prefektusa (amerikai);

2. Claudio Gugerotti, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa (olasz);

3. Víctor Manuel Fernández, a Hittani Kongregáció prefektusa (argentin);

4. Emil Paul Tscherrig, olaszországi és San Marino-i apostoli nuncius (svájci);

5. Christophe Louis Yves Georges Pierre, amerikai apostoli nuncius (francia);

6. Pierbattista Pizzaballa, Jeruzsálem latin pátriárkája (olasz);

7. Stephen Brislin, Fokváros (Kaapstad) érseke (dél-afrikai);

8. Ángel Sixto Rossi SJ, Córdoba érseke (argentin);

9. Luis José Rueda Aparicio, Bogotá érseke (kolumbiai);

10. Grzegorz Ryś, Łódź érseke (lengyel);

11. Stephen Ameyu Martin Mulla, Juba érseke (szudáni);

12. José Cobo Cano, Madrid érseke (spanyol);

13. Protase Rugambwa, Tabora koadjutor érseke (tanzániai);

14. Sebastian Francis, Penang püspöke (malajziai);

15. Stephen Chow Sau-Yan SJ, Hong Kong püspöke (kínai);

16. François-Xavier Bustillo OFM Conv., Ajaccio püspöke (spanyol);

17. Américo Manuel Alves Aguiar, Lisszabon segédpüspöke (portugál);

18. Ángel Fernández Artime SDB, a szaléziak rendfőnöke (spanyol);

19. Agostino Marchetto, apostoli nuncius (olasz);

20. Diego Rafael Padrón Sánchez, Cumaná kiérdemesült érseke (venezuelai);

21. Luis Pascual Dri OFM Cap., a Pompeji Miasszonyunk kegyhely gyóntatója Buenos Airesben (argentin).

Fotó: EPA/MTI/Giuseppe Lami

 

Összesen 37 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
syphax-2
2023. október 07. 05:41
Hogy csak egyetlen kelet.-európai új bíborost kreált a Szentatya--a lengyel Grzegorz Rys lódz-i érsek személyében--az nem túl örömteli, de talán érthető. Ám a latin amerikai új biborosok többnyire olasz-európai kötődése több mint nyilvánvaló, mint ahogyan az is elgondolkodtató hogy 1 jezsuita és 2 ferences szerzetes is van köuöttük. Harmadrészt--szerintem elgondolkodtató--hogy a 21 új kardinális között elég jelentős a pápaválasztói joggal már nem rendelkező, tehát 80 évesnél idősebbek száma.
Isten jobb keze
2023. október 02. 01:31
A világ, nem tartana ott ma, ahol, ha az egyház nem keveredne, kavarodna össze a politikával! Engedjük szabadjára sz összes démont, rz által lesz dolga az egyháznak, és nyissuk ki a vatikáni levéltárt, sz emberek hsd lássanak tisztán!
Bell & Sebastian
2023. október 01. 22:51
A kardinális szerepkörének a lényege röviden az, mint a komcsiknál a piros telefon vagy nagyhatalmak közt a forró drót. A bíboros különleges jogállása leginkább a képviselőkére hasonlít, nehéz harapdálni a bokájukat, annál is inkább mert kiemelkedően példás előélet után választják ki őket. Ha a helyzet úgy kívánja, titkos, vagyis nyilvánosságra nem hozott kinevezésre is lehetőség van. Valószínűleg a legfontosabb egyházkormányzási eszköz a pápa segítésére, ami természetesen nem agyatlan bólogatást jelent. Aztán a látottak és tapasztaltak alapján korrigálhatnak a választó konklávén, ha szükséges. Ha szabad így mondanom, a rendszer nem demokratikus, mert homogén térségek érdekeit mediálja normál ügymenetnél, választáskor meg súlyoz, amit finoman és előzetesen regulál a pápa. Időtállóbb konstrukció, mint mondjuk az Unio nagyon demokratikus félrevezetése az USA -ból.
Ergit
2023. október 01. 20:54
Megint elveszünk a részletekben. Mert nem ezektől a bíborosoktól fognak többen imádkozni, többen hinni Istenben.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!